Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió célkitűzései között már régóta szerepel a minél szorosabb és hatékonyabb bankunió kialakítása, különösen is az eurózóna tagállamaiban.

A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság nagyon komoly károkat okozott számos eurózóna-tagállamnak, némelyik az azóta eltelt évtized gazdasági konjunktúrája idején sem volt képes legyőzni a kínzó munkanélküliséget, a családok eladósodását, valamint legalább GDP-arányosan 100 százalék alá vinni az államadósságot.

A 2008-ban kezdődött válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi szektor felügyelete uniós szinten töredezett, és integrációra szorul. Ennek megvalósítása az euróövezeten belüli tagállamok esetében került kialakításra a bankunió révén.

A bankunió az eredeti koncepció szerint három pillérből tevődött volna össze: az egységes európai felügyeletből, az egységes európai bankszanálási mechanizmusból és az egységes európai betétvédelmi rendszerből. Ezen három pillér közül csupán az első, az egységes európai felügyelet az, amely 2013 óta sikeresen és teljeskörűen működik, míg az európai betétvédelmi rendszerrel kapcsolatban 2015 óta csak tárgyalások zajlanak, érdemi előrelépés nem történt.

2014-ben a részes államok egy kormányközi megállapodás keretében létrehozták az Egységes Szanálási Alapot, melynek feltöltését a bankunióban részt vevő tagállamok pénzügyi intézményei teljesítik a befizetéseikből.

2014 májusában aláírásra került Magyarország részéről is a megállapodás az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználhatóvá tételéről.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2014-es megállapodás hiányát pótolja azzal, hogy világosan rögzíti, miszerint az Egységes Szanálási Alap védőhálójának szerepét az európai stabilitási mechanizmus fogja betölteni. Ugyanakkor ez a közös védőháló csak a legvégső mentsvár, úgynevezett last resort funkciót tölthet majd be, ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat pontosítja a védőhálók bevonásának lehetőségeit és annak feltételeit.

A mi értékelésünk szerint fontos és előremutató a 2012-ben az eurózóna válságára létrehozott európai stabilitási mechanizmus mint közös védőháló intézménye, ugyanis emlékezhetünk még, hogy Görögországot csak óriási európai és nemzetközi erőfeszítéssel, mentőcsomagokkal sikerült megmenteni a teljes és totális összeomlástól.

Mindemellett számunkra a pénzügyi stabilitás, valamint az ország nemzetközi kitettségének csökkentése a legfontosabb szempont. A baloldal az általuk kreált gigantikus mértékű államadósságot úgy próbálta finanszírozni, hogy hatalmas mennyiségű, több ezer milliárdos IMF-hitelt vettek föl, talán a világ legrosszabb kondícióival. Ezt a hitelt a nemzeti kormány aztán 2013-ban, jóval a határidő előtt visszafizette.

A fennálló adósságállomány összetétele is sokkal kedvezőbbé vált az utóbbi évekre, ugyanis jelentős mértékben sikerült növelni a lakossági állampapírok állományának arányát és csökkenteni a devizaadósság és a külföldi kézben lévő adósságállomány arányát. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra esett. Ez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Különösen kedvező, hogy most, amikor a koronavírus-világjárvány következtében az államadósság ismét megnövekedett, akkor is sokkal kedvezőbb helyzetben van Magyarország, mint 2010-ben, ugyanis az adósságállomány már nem az IMF lélegeztetőgépein, külföldiek kezében vagy devizaadósság formájában van jelen, hanem sokkal biztonságosabb módon, hazai kézben.

A magyar gazdaság külső sérülékenysége tovább mérséklődött annak a kormányzati intézkedésnek köszönhetően is, hogy a kormány kivezette a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahiteleket is.

Míg 2010-ben a külföldi bankok voltak többsé-gében jelen Magyarországon, addig az utóbbi években már a bankrendszer mintegy 60 százaléka magyar tulajdonban van. Erre a teljesítményre régiónkban Magyarországon kívül csak Ausztria volt képes, eközben Csehország, Szlovákia, Románia bankszektorát legnagyobb mértékben a külföldi bankok uralják, ezekben az országokban csupán a bankrendszer 15-25 százaléka van hazai tulajdonban. Így ezen országokban a pénzügyi szektor döntései nem a nemzetgazdaságon belül, hanem külföldi bankközpontokban születnek meg.

Számunkra a legfontosabb a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitásának, ellenálló képességének erősítése és ezzel egy időben a kitettségének csökkentése. A Fidesz-KDNP ezért dolgozik 2010 óta, és ennek a felelősségteljes gazdaságpolitikának az az eredménye, hogy Magyarország még a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot is a körülményekhez képest tűrhető és jó mértékben tudja átvészelni.

A KDNP-frakció támogatja az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)