Dr. Senyei György Barna
2021-02-16 · 180. ülésnap · Előadói válasz · 9:38 · az Országos Bírósági Hivatal elnökeSzöveg7 102 karakter · 18 bekezdés · JSON
DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt parlamenti Képviselők! Nyilván rengeteg kérdés, rengeteg felvetés érkezett, megpróbálok válaszolni a felvetésekre. Köszönöm Vejkey Imre képviselő úr elismerő szavait az ügyhátralék csökkenésével összefüggésben. A 2020. évben az intézkedések folytatódtak, és 2021-ben is folytatódni fognak, hogy a tendenciát fenntartsuk, és remélem, mihamarabb lehetőségem lesz a 2020. év bemutatására, ahol tovább tudjuk az elhúzódó ügyhátralék csökkentését bemutató számokat ismertetni, és ezek pozitív tendenciát fognak jelezni a jövőben is.
A prudens gazdálkodással összefüggésben köszönöm az elismerést. Felelősségteljes gazdálkodást kívánunk folytatni a jövőben is, megtartjuk a képviselő úr által elismert gazdálkodási formát és prioritásokat.
Bajkai képviselő úr felvetette és kiemelte a „Via video” rendszer jelentőségét, amellyel összefüggésben teljes mértékben egyetértek a felvetettekkel, illetőleg Sebián-Petrovszki képviselő úrnak is válaszolok, ha megengedi, ebben a körben. A válasz egyértelműen igen: fenn kell tartani, fenn is fogjuk tartani, hiszen ez a jövő útja. Én úgy gondolom, hogy ha a fejlődés egy szintet elért, onnan már visszalépni nem lehet és nem is kell.
Gyüre Csaba képviselő úr vázolta az időtényező szerepét a bírósági eljárásban. Közöttünk e körben nincs vita, nem is lehet, de nem csak a büntetőeljárásban van jelentősége az időtényezőnek, hiszen ha belegondolunk, a kártérítésnek a prevenció is az egyik funkciója, következésképpen a megalapozott időszerű döntés mindenkor szükséges, nyilvánvalóan ez nem lehet hamari döntés, mert a Varga-Damm Andrea képviselő asszony által is emlegetett alapos döntésnek lehet az elhamarkodott döntéshozatal a gátja.
(19.00)
Köszönöm, hogy Gyüre Csaba képviselő úr levezette helyettem a megváltoztatás dinamikáját. Valóban nem jelentős a határozatok megváltoztatása. Erre külön statisztikát nem is készítettünk, mert pontosan tudják a képviselők valamennyien, hogy a megváltoztatásnak mi a szerepe.
Két baj van a jogkereső közönségben meg a kritikákban. Ha a határozatok megváltoztatásra kerülnek, akkor ez bajként kerül adott esetben tálalásra, mert megváltoztatják, hát, akkor nincs jogbiztonság, mert eltér az első-, másodfokú ítélet.
Ettől hasonló problémát jelent, ha helybenhagyás történik, hiszen akkor pedig nincs jogbiztonság, mert a bíróságok között nincs eltérő jogi vélemény, következésképpen kiüresedik a jogorvoslati fórum. Tehát akkor ezért mondom: a megváltoztatás ‑ véleményem szerint helyesen ‑, a megváltoztatott ítélet önmagában jó ítélet. Ha egy ítélet megváltoztatásra kerül, eredményre vezet a jogorvoslati kérelem. Ennek önmagában véve nincs olyan jelentősége, amely dehonesztáló lehetne a bíróságra vagy a bírósági szervezetre nézve.
Osztom a felvetést: az ügyek belső struktúrája valóban elnehezedett az ügyek egy részére nézve, nyilván nem az összesre. Általánosításnak helye nincs. Egészében a belső struktúra nem elnehezedett; egyes ügyek része, ha elnehezedtek, akkor valóban nagyon, ez kétségtelen tény. És külön köszönöm, hogy minden munkatársunk szerepét exponálta az évben elért eredmények során.
A jogszabály-véleményezés egyébként folyamatos. A jelzett problémákat, amelyeket a képviselő úr jelzett, magam is jeleztem az Igazságügyi Minisztérium felé, valóban. Egy megalapozott véleményhez nem egy-két nap, adott esetben egy-két hét is kevés, hiszen egy jogszabály-véleményezés, hogy annak valóban legyen olyan mélysége, hogy az hasznosítható legyen, egy hosszabb folyamat eredménye, azonban az OBH részéről folyamatos a jogszabály-véleményezés. A vélemények szintetizálása megtörténik, illetőleg a jelentős tapasztalattal rendelkező és erre hajlandó bírótársak véleménye mindenkor becsatornázásra kerül.
A pontrendszer: a pontrendszer nem tökéletes, de kell. Tehát ez egy örök problémakör, hogy mik azok a pontok, hogy a pontrendszerben mik az exponálandó előnyök, ebben folyamatos a konzultáció. Nyilván mindenkinek megvan a pró és kontra véleménye. Erre is pont fog kerülni.
Olyat, hogy jó pontrendszer, amivel mindenki elégedett, soha nem fogunk találni. Hiszen a dinamikus egyensúly fenntartása e körben is problematikus. Igyekezni fogunk a képzettséget, a végzettséget és a tapasztalatot egyaránt úgy szintetizálni, hogy ez jelentős érdeksérelmet ne okozzon, de fog. De fog! Hiszen a változó jogszabályi környezet, illetőleg az anyagi és eljárásjogi normaközeg változása egy folyamatos képzést, képzettséget igényel, ezért volt a vázoltak szerint adott esetben a szakjogászképzésnek is jelentősége. Hogy ez mennyiben ismerendő el, ezt ebben tudjuk, illetve az emberi tényezőnek is van jelentősége, és a pontozásnak is. A Bírói Tanács rangsorol adott pályázatokhoz, a kollégiumi véleménynek is jelentősége van. Ezek a számok jelentősek.
A bürokráciacsökkentés is felmerült. A bürokráciacsökkentés folyamatos, a szakmai munka visszaterelésre kerül a kollégiumokba, hiszen a munkacsoportok megszüntetésre kerültek, adott esetben már ez kihat a 2019. évre, mert decemberben is került sor munkacsoportok megszüntetésére, és leépítésre kerültek az ítélkezéssel szorosan össze nem függő programok.
A nyugdíjról már beszéltünk képviselő úr, e körben megismételni nem tudom. Természetesen innen, ebből a pozícióból soha nem fogom azt mondani, hogy elég a nyugdíj, meg elég a fizetés, mert mindent meg lehet és kell is emelni, de a realitások szintjén kell hogy maradjon a vezetés, hiszen ha nem vagyunk a realitások talaján, az már nemkívánatos hatást is eredményezhet.
Varga László képviselő úrnak a modellkritikus szavait, illetőleg az optimizmusát köszönöm. Kétségtelen tény, és általánosságban különösebben exponálni nem kívánom ezt. Az elmúlt években, 2019 előtt sok részmennyiségű feszültség halmozódott fel, ez egy új minőséghez jutott el. Valóban volt hárommilliós adatvédelmi bírság. Ez azonban szankcionálásra került. Én egy vezető diszkrecionális döntését e helyütt, egy beszámolóban nem kívánom felülbírálni, és nem is bírálhatom felül.
Az OBT-előterjesztés, az pedig az Országos Bírói Tanács előterjesztése a parlament felé történt. Ebben a relációban elbírálásra került. Ez meghaladja az én kompetenciámat egy beszámoló keretén belül.
Teljes mértékben egyetértek Varga képviselő úr felvetésével, de ez általánosságban is áthatotta valamennyi képviselő gondolatait és szavait, hogy függetlenség. A bírói függetlenség alapvető érték, és pontosan ennek a megőrzése miatt különös jelentősége van annak a divatnak a megszűnésének, hogy manapság bárki a jogkereső közönség köréből, ha számára nem tetsző ítéletet kap, akkor függetlenségsértést kiált. Adott esetben ezért mondjuk, hogy vigyázni kell tehát a kritikákkal. Fontos a bírói ítéletek kritizálhatósága, ennek a tényét valamikor mindenkor elismerjük, azonban a kritika, azt kérem, amennyiben lehetséges, ne azonnal a függetlenségsértést kiáltsuk akkor, amikor nem tetszik a határozat tartalma.
Sebián-Petrovszki képviselő úr felvetett egy kérdést, ami 2020-ban történt. Elnök úr engedelmével én megválaszolnám ezt a 2020-at érintő egy gondolatot.
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Senyei György Barna — 2021-02-16, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/180-144.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-180-144,
title = {Dr. Senyei György Barna — 2021-02-16, Előadói válasz},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/180-144.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}