Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nagy tisztelettel köszöntöm én is Senyei elnök urat az Országgyűlés mai ülésén. Megint egy speciális helyzet, már másodszor fordul elő elnök úrral, hogy úgy áll itt az Országgyűlés előtt, hogy nem a saját munkájáról számol be, és tényleg csak néhány napot jelent 2019. évben az ön tevékenysége, amelyik nyilván nem lehet még meghatározó egy egész évre. Ez az az év, amely Handó Tünde ‑ akit mi annyiszor bíráltunk, az ő tevékenységét ‑ utolsó éve volt, és bizony komoly nyomot hagyott hátra mindannyiunkban az ő tevékenysége. Kiben milyet ‑ biztosan volt, akiben pozitívat, kiben negatívat. De akkor is ez egy speciális helyzet, hiszen elnök úrnak most nem a saját munkájáról kell beszámolnia, hanem nyilván az elődjének a munkájáról, amelyet megpróbált minden szempontból teljesen konkrétan és korrekt módon összeállítani.

Nagyon örülök annak, hogy ennek a beszámolónak egyik központi kérdése és felvetése a két legfontosabb dolog, ami az időszerűség és a megalapozottság. Hiszen már amikor a jogi egyetemi tanulmányainkat megkezdtük, akkor rögtön tanultuk az első órák egyikén, amikor a valódi jogot kezdtük el megismerni, hogy mennyivel nagyobb a hatása a jog érvényesítésének akkor, ha az minél hamarabb történik, például egy büntetőügyben a közösségre is milyen hatása van, vagy milyen visszatartó ereje van egy büntetésnek abban az esetben, ha hamar történik és gyorsan történik a megoldás, ha gyorsan szabják ki a büntetést, akkor legalább kétszer akkora a hatásossága egy büntetésnek. Ezért is fontos az időszerűség kérdése, és nyilván az időszerűség mellett a megalapozottság is rendkívül fontos.

Látjuk azt, ha a statisztikai adatokat megnézzük, hogy több befejezés történt, mint 2018-ban, tehát 15,6 százalékkal nőtt a befejezések száma. Azt gondolom, hogy központi kérdés mind a jogkereső állampolgár számára, mind a bíróság szervezete számára is, hogy mennyi ügyhátralék keletkezik. Nyilván azt jelenti ez a 15,6 százalékkal több befejezés, nyilván 116 százalékot dolgozik a bíróság, hogy akkor az ügyhátralékot dolgozták le, és ez egy nagyon fontos dolog. Ugyanígy egy nagyon pozitív dolog, hogy az egy éven belül befejezett ügyek száma is nagyon jó adatokat mutat, hiszen a járásbíróságokon 86,3 százalékról beszélünk, a törvényszékeken 86,5 százalék, az ítélőtáblán 97,6 százalék.

Civilisztika ügyszakban, ami az összes ügy 55 százaléka, tehát a legnagyobb falat a bíróságok tekintetében, elnök úr elmondta, hogy az ügyek 92,7 százaléka jogerőre emelkedett.

(18.00)

Ez egy nagyon pozitív adat, hiszen mindenki költséget kímél meg abban az esetben, hogyha nem veszi igénybe a másodfokot, adott esetben a rendkívüli harmadfokot. Ennek jelentős költségkímélő hatása van. Amennyiben nem fellebbezik meg, nyilván ez egy kétélű dolog, mert lehet, hogy aki nyilván nem rendelkezik költségmentességgel, és komoly összegről van szó, esetleg nem meri megkockáztatni a másodfokú eljárást, amely jelentős többletköltséggel jár. De nyilván itt elsősorban azt kell feltételeznünk, hogy az állampolgárokat megnyugtatta az a döntés, amelyet az elsőfokú bíróság meghozott. Bizony én azt gondolom, hogy egy bírósági eljárásban talán az a legpozitívabb dolog, a legpozitívabb egy ügynek, egy ítéletnek a kicsengése, hogyha azt a vesztes fél is el tudja fogadni, mert maga a bíró olyan szinten tudja alátámasztani indokokkal, jogszabályokkal, hogy az a vesztes fél számára is elfogadható, és nyilván ebben az esetben a legjobb az a bírósági ítélet.

A hatályon kívül helyezési arány is jelentősen javult, az elnök úr erről is beszámolt, hiszen az előző évekhez képest például a büntető ügyszakban 3,8 százalékról 2,7 százalékra csökkent a hatályon kívül helyezett ügyek száma a járásbíróság-törvényszék vonatkozásában, a törvényszék-ítélőtábla vonatkozásában pedig 3,9 százalékról 1,8 százalékra. Tehát azt látjuk, hogy már 1-2 százalék körül mozog a hatályon kívül helyezések száma, ez igazán nagyon kicsi arány.

Amit én nem találtam, és lehet, hogy én néztem meg felületesen, és figyeltem kifejezetten az elnök úrnak a beszámolójára, de abból sem hallottam ki, hogy adott esetben milyen a teljes egészében megváltoztatott ügyeknek az aránya. Nyilván az sem lehet túl sok, hogyha 92,7 százalék első fokon jogerőre emelkedik, 1,8 százalék kerül hatályon kívül helyezésre. Nyilván a jó része hatályában fenntartásra kerül, és egy bizonyos pici százalék lesz, amit majd meg fog változtatni. De azért ennek is lehet adott esetben jelentősége.

Az elnök úr is beszélt, illetve az előttem felszólaló vezérszónok is beszélt az ügyérkezés csökkenéséről, hogy ez már tendencia a bíróságon. Én azt láttam, hogy nem olyan nagy mértékű ez az ügyérkezés-csökkenés, hiszen ez 5-10 százalék, sőt bizonyos esetekben 1-2 százalékról beszélhetünk.

Azonban az a tapasztalatom jó néhány bíróval beszélgetve, az ország sok pontján járva, hogy arról számolnak be ezek a bírák, hogy az valóban érezhető, hogy csökkent az ügyérkezéseknek a száma, viszont a most érkezett ügyek sokkal nehezebbek, mint a tíz évvel ezelőttiek, jóval nehezebb a jogi elbírálásuk, sokkal több időt vesz igénybe, sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek ezek az ügyek, sokkal nagyobb utánanézést és bizonyítást igényelnek. Tehát nem biztos, hogy azt jelenti ez a néhány százalékos ügyiratcsökkenés, hogy ez a bíróságok, a bírák számára könnyebbséget jelenthet. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt jelenti, ez jelentheti kifejezetten azt is, hogy nehezedett. Tehát önmagában ezek a mérőszámok nem biztos, hogy sok mindent kifejeznek.

Arról már beszéltem, hogy a befejezett és érkezett ügyek aránya egy fontos kérdés. Itt szinte minden szinten javulás van, járásbíróság, törvényszék, táblák, Kúria, mindenütt száz százalék fölötti teljesítésről beszélhetünk. Tehát ügyirathátralék-ledolgozás történt, amihez itt gratulálok is a bíráknak, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani az OBH minden dolgozójának, a bíróságok dolgozóinak, mind az ítélőbíráknak, bíráknak, bírósági titkároknak, fogalmazóknak, ügykezelőknek, igazságügyi alkalmazottaknak, tisztségviselőknek és mindenkinek, aki bármilyen formában is segíti a bíróságoknak a munkáját.

Az is kifejezetten pozitív dolog, hogy a peres ügyeknek csaknem a 90 százaléka egy éven belül befejeződik. Tehát itt az időszerűség alátámasztása azért egy szép számmal bizonyításra kerül. Igen, arról már beszéltem, hogy a jogerőre emelkedés aránya 92,7 százalékos, ez nagyon jó eredmény.

Egy következő tevékenység a jogszabály-véleményezési tevékenység, amiről szeretnék szót ejteni. Ez is egy érdekes kérdés, hiszen maguk a bírák azok, akik a jogszabályokat alkalmazzák, magas szinten alkalmazzák. Tehát valószínűleg a jogszabályoknak az alkalmazásáról ők tudnak a leginkább, legközvetlenebbül és legprofibb módon véleményt alkotni. Ezért azt gondolom, hogy a törvényhozó számára rendkívül fontos az, hogy ez a visszacsatolás megtörténjen, minél magasabb szinten megtörténjen, és általában nagyon pozitívnak tartom azt, hogy nagyon sok esetben ki is kéri akár a kormányzat is egy törvényjavaslatnál az OBH és ezen keresztül a bírák véleményét egyes törvényjavaslatokról.

Azonban az a tapasztalat és a bírák arról panaszkodnak e tekintetben, és tudom, hogy nagyon nehéz megoldani ezt a kérdést, mert itt komoly határidők vannak, de általában egy-két nap áll rendelkezésére egy szakirányú bírának a saját szakterületén arra, hogy egy jogszabálytervezetről véleményt alkosson. Nyilván amikor a saját munkáját is el kell végeznie, ne adj’ isten, tárgyalási napja van közben, ne adj’ isten, ítéleteket kell írásba foglalni, akkor nincs ideje erre. Tehát erre valahogy jó lenne, és ez a kormányzat felé is egy kérés, hogy ha ilyen eset van, akkor, ha lehet, minél több határidőt biztosítsunk a bírák számára, illetve a bíróságok számára, hogy a jogszabály-véleményezési tevékenységükben nagyobb, hosszabb határidőt kapjanak.

2018-ban, tehát egy évvel korábban volt az integritásszabályzatnak a hatálybalépése, az újnak, ha jól emlékszem, január 1-jével, ami elég nagy port vert fel bírósági berkekben. Ez még 2019-ben is éreztette hatását, és annak idején, úgy emlékszem, talán az elnök úrtól kérdeztem is, amikor a székfoglaló beszéde volt az Igazságügyi bizottságban, hogy ezen fog‑e változtatni vagy tervezi‑e majd a változtatását.

Azóta erre én már választ kaptam, talán a legutóbbi igazságügyi bizottsági ülésen is beszéltünk erről, hogy a Covid-járványra való tekintettel most egyéb problémákkal kell törődni. Ezt most a Covid-járvány és az ezzel kapcsolatos tevékenység háttérbe szorítja, de előbb-utóbb majd ebben is lesz változás. Nyilván ezt figyelembe kell vennünk, és nyilván sokkal fontosabb most, hogy a járványhelyzettel kapcsolatban ezer új tevékenység, új feladat vetődött föl a bíróságok tekintetében, és nyilván sokkal fontosabb ezeknek a leküzdése, mint esetlegesen egy új szabályzatnak a megalkotása.

A 2019. év speciális év volt az OBH vonatkozásában. Itt elsősorban Handó Tünde elnök asszony személyét emelném ki, talán úgy is nevezném 2019-et, hogy az ő szempontjából a konfrontálódás éve volt, hiszen akkor nagyon komolyan összerúgta a port az Országos Bírói Tanáccsal, gyakorlatilag nem is volt beszélőviszonyban az elnök asszony az OBT-vel. Ezenkívül a MABIE-vel, a Magyar Bírói Egyesülettel is komoly összezördülése volt, aminek a következménye az lett, hogy az egyesületnek ki kellett költöznie bírósági épületekből.

Én azt gondolom, hogy a bírói egyesület egy nagyon fontos intézmény, hiszen a bíráknak nagyon sok lehetőségük, állampolgári joguk korlátozott bírói mivoltukból fakadóan, és nem tudják az igényeiket olyan könnyen érvényesíteni, mint például a vasmunkás-szakszervezetbe tömörödött vasmunkások, akiknek megvan a sztrájkjoguk, megvan sok minden egyéb joguk, ami a bírák esetében sokszor korlátozott. Ez esetben felértékelődik egy ilyen bírói egyesületnek a tevékenysége.

Én nagyon örülök annak, hogy Senyei elnök úr kinevezésével ezek a kérdések egy csapásra megoldódtak, és kiderült, hogy azok a személyi konfliktusok, amelyek Handó Tünde saját konfliktusai voltak, vetültek ki a bírósági szervezetre, és ezek egy vezetőváltással egyik napról a másikra megoldódtak. De a 2019. évet értékeljük most, és nem tudom megtenni, hogy ezt ne említsem meg a 2019. év vonatkozásában.

Ha már problémákat említettünk, akkor a bírói pályázati rendszert is megemlítem, ami ugyan nem jelentkezett komoly problémaként, de a székfoglaló beszédében Senyei elnök úr is említette a pályázati rendszer megreformálásának a szükségességét 2019 de-cemberében.

(18.10)

Itt a pontrendszerről beszélt ön, és beszéltünk is, úgy emlékszem, ezzel kapcsolatban arról, hogy nyilván szükség van egy ilyen pontrendszerre, de nem biztos, hogy a jelenlegi rendszer a legtökéletesebben fejezi ki a bírák pályázati rendszerének az eredményességét, és nem biztos, hogy a pontrendszer alapján éppen a legmegfelelőbb személy kerül kinevezésre, hiszen sok esetben a húsz-harminc évvel ezelőtt elért eredmény, egy államvizsgajegy, egy szakvizsgajegy még hatással van a pontrendszerre, míg a rátermettség, az egyéb olyan, amit nem tudunk értékelni a pontrendszerben, nem kerül értékelésre, és ezért előfordulhat, hogy fals eredmények születnek. Ebben néminemű változásra volt ígéret vagy legalábbis kezdeményezés az elnök úr részéről, ami, reméljük, majd be is fog következni a Covid-járvány elmúltával, hiszen most nyilván vannak fontosabb és égetőbb feladatok.

Aztán a bürokráciacsökkentés: a 2019. év is rávilágított arra, hogy a bürokráciacsökkentés nagyon fontos a bírósági szervezeten belül. A kollégiumvezetőknél volt megfigyelhető az, ügyvédként én tapasztaltam azt, hogy húsz évvel ezelőtt milyen szakmai irányítást kaptak egy-egy kollégium tagjai a vezetőjüktől, a kollégiumvezetőktől, míg 2018-19 vonatkozásában sorozatban arról panaszkodtak a kollégiumvezetők, hogy ezek az iránymutatások gyakorlatilag szinte elveszni látszanak, a szakmai megbeszélések elveszni látszanak, mert akkora bürokráciai leterheltséget kapnak a kollégiumvezetők az OBH részéről, amelynek való megfeleléshez egy napi 8 órás munkaidő gyakorlatilag szinte kevés is, és ennek a mérséklése és megtalálni azt az egyensúlyt, hogy ez megfelelően működjön, én azt gondolom, nagyon fontos lenne a jövőre nézve.

Én megértem, hogy 2020 vonatkozásában nem fogunk látni, nem fogunk tapasztalni majd javulást, mert a Covid-járvány bekövetkezte, amire nyilván egyikünk sem számított, teljesen új feladat elé állította a kollégiumvezetőket is, akiknek az otthonmunkával kapcsolatosan, a home office-szal kapcsolatban számtalan új statisztikaadási kötelezettsége merült fel, de bízunk abban, hogy a Covid-járvány leküzdésével ebben is lesz változás, és a bürokrácia is csökkenni fog, ezáltal valóban jobban tudnak összpontosítani a szakmai munkára a kollégiumvezetők is. (Az elnök csenget.)

Hát, köszönöm szépen, akkor most, ha az időm lejárt, befejeztem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)