{"cycle": 41, "id": "18-268", "date": "2018-07-16", "ulnap": 18, "seq": 268, "speaker": "Cseresnyés Péter (Fidesz)", "p_azon": "c014", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend utánihoz hozzászólás", "role": "Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára", "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 174, "position": "Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára", "chars": 2593, "paragraphs": ["CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel hallom, hogy a 21-es számú főút kétszer kétsávosítási programját helyben is ilyen nagyra értékelik a közlekedésbiztonság és a gazdaságélénkítés szempontjából. A megyeszékhelyek gyorsforgalmi úthálózatba bekötése a kormányzati közlekedéspolitika kiemelt célkitűzése. E program befejezése után Budapest autóval és autóbusszal is gyorsabban elérhető lesz Salgótarjánból. Magyarország 2010-től a vasútfejlesztés területén is jobban teljesít, mint elődei. Térségüket is érintően 2017 végén kezdődött meg a Budapest és Hatvan közötti vasútvonal teljes körű átépítése, amely Nógrád megyét is közelebb hozza az ország más részeihez. Az európai hálózatfinanszírozási eszköz támogatásának segítségével finanszírozott bruttó 208,5 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2020 végére valósul meg. Befejezése után az 55 kilométer hosszú pályaszakaszon 120-160 kilométer/órás sebesség és 22,5 tonnás tengelyterhelés lesz elérhető. A Budapest-Hatvan mellett számos más vasútfejlesztés is zajlik a 2014-2020 uniós programozási időszak immár teljes lekötött uniós támogatási keretéből.", "Tisztelt Képviselő Úr! A következő évtized vasútfejlesztéseiről egyelőre nem született döntés, de már zajlik a lehetséges jövőbeni fejlesztések felmérése, előkészítése. Ennek keretében elkészült a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony-vasútvonal fejlesztési stratégiája, amely a mediterrán korridorhoz kapcsolódó nyolc vasútvonal fejlesztését is vizsgálta. A jövőbeni vasútfejlesztések a 2021-2027-es uniós programozási időszak uniós támogatásainak nagyságától és szabályaitól is függenek. Mivel a brüsszeli források kizárólag a transzeurópai közlekedési hálózat, azaz a TEN-T vasútvonalak fejlesztésének szólnak, az abba nem tartozó 81-es számú Hatvan-Salgótarján-vasútvonal fejlesztése kizárólag Magyarország központi költségvetésének terhére finanszírozható.", "Felszólalásában említette a Budapest és Varsó közötti nagy sebességű vasútvonal tervét is, amelynek részletes megvalósíthatósági tanulmánya 2019 végére készül el. Ez fog javaslatot tenni a magyar és a lengyel főváros közötti nagy sebességű vasúti összeköttetés ideális nyomvonalára, figyelembe véve az érintett települések társadalmi, gazdasági potenciálját, a domborzati viszonyokat és a beruházás költségigényét. Remélem én is önnel együtt, hogy ez a fejlesztés is jelentős mértékben fog hozzájárulni Kelet-Nógrád gazdasági fejlődéséhez. Köszönöm a figyelmét, figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}