{"cycle": 41, "id": "18-266", "date": "2018-07-16", "ulnap": 18, "seq": 266, "speaker": "Dr. Becsó Károly (Fidesz)", "p_azon": "b119", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 192, "position": null, "chars": 3143, "paragraphs": ["DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kelet-Nógrád gazdasági fejlődésének, a felzárkóztatási folyamat felgyorsításának egy lokálpatrióta országgyűlési képviselő számára mindig is kiemelkedő prioritást kellett volna élveznie. Bár az elmúlt mintegy három évtizedben több program, számos kezdeményezés, előremutató döntés született a fejlődés érdekében, igazi változásról csak 2010 óta beszélhetünk.Ha valami nagy jelentőséggel bírt, ami szinte mindenkit érintett, és alapját jelentette a pozitív elmozdulásnak, az a 21-es út négynyomúsítási programjának ütemezett végrehajtása volt. A beruházás már 2001-ben elindult egy 2,6 kilométeres szakasz megépítésével, de ahelyett, hogy legkésőbb 2010-re átadták volna az 52 kilométeres szakasz kivitelezését, mintegy tíz év csúszással, várhatóan 2019 második negyedévének végére épülhet meg a 21-es. Igaz, ehhez viszont kellett az erőteljes és sikeres lobbizás és az Orbán-kormány kiemelt támogatása.", "Az út megépítésével nemcsak gyorsabban és biztonságosabban tudunk közlekedni ezen a szakaszon, de az a régen várt és akart cél is elérhetővé vált, miszerint ezzel a beruházással Kelet-Nógrád végérvényesen kapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe. Az igazi áttörést viszont akkor tudnánk elérni, ha a közúti közlekedés mellett a vasúti közlekedés területén is végre meg tudnánk mozdítani az állóvizet.", "Tisztelt Ház! Ez a vidék valamikor egy erőteljes ipari térsége volt Magyarországnak. Nógrád megye urbanizációs övezete és a közelmúltig jelentős ipari térsége egybeesik a Losonc-Fülek-Salgótarján-Bátonyterenye-Pásztó-Hatvan-tengellyel. Nem véletlen, hogy már az 1860-as évek elején napirenden volt a vasút építése, sőt 1867. május 9-én megnyitásra került a Hatvan-Salgótarján- és a hozzátartozó Salgótarján-Józsefrakodó-szárnyvonal. Ez a közlekedési lehetőség vált a következő évtizedekben a legfontosabbá a térségben, nem utolsósorban a terület földrajzi és gazdasági jellegzetességei miatt. A felfutás csúcsa a 70-es és a 80-as években következett be a nemzetközi vonatok sokaságával.", "(21.10)", "A rendszerváltozás után azonban egyéb pályavasúti problémák miatt a szolgáltatások és azok minősége elkezdett romlani, és végül a nemzetközi és távolsági forgalom megszüntetése után a minimális helyközi szektor kiszolgálása maradt meg a szolgáltatási portfólióban.", "Tisztelt Ház! Ha komolyan gondoljuk Kelet-Nógrád és Salgótarján gazdaságának jövőbeli dinamikus fejlődését és a gazdasági kapcsolatok Szlovákia felé történő továbbfejlesztését, akkor indokolt lehet egy olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében az érintett vasútvonalak összehangolt fejlesztésére is sor kerülhet. A fejlesztés megvalósítását segítheti az a magyar kormányzati szándék, amely Budapest és Varsó között gyorsvasút megvalósítását tervezi.", "Úgy gondolom, hogy az érintett pályaszakasz infrastrukturális fejlesztése, a pályavasúti szolgáltatások keresletorientált bővítése mind a teher-, mind a személyforgalom esetében nagymértékben segítené Kelet-Nógrád dinamikus gazdaságfejlesztésének felgyorsítását. Így legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)"]}