Jakab Péter (Jobbik)

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Sok beszédnek sok az alja, szokták mondani. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Derültség az ellenzék soraiban.) Arról beszélt, hogy újra fogja indítani a gazdaságot. Nem nagyon tudtuk meg, hogy egészen pontosan hogyan, legalábbis valami olyan körkép rajzolódott ki, hogy lesz nemzeti konzultáció ‑ már, ahogy jöttem a parlamentbe, láttam, hogy vannak új óriásplakátok, amelyeken hirdetik, hogy majd újraindítják a gazdaságot -; azt is tudjuk, hogy van 4 százalékos minimálbér-emelés, ami 140 forintot jelent naponta, nagyon szép összeg; azt is látjuk, hogy hitelt is kínál a magyar embereknek, amit majd persze vissza kell fizetni, ami a kilátástalan jövőt tekintve nem túlságosan biztos pont; és hát persze van, vagy hát nincsen kínai vakcina, de ha lesz, akkor sem kell majd senkinek.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy ön mintha egy kicsit döntésképtelen lenne, miniszterelnök úr (Derültség a kormánypártok soraiban.), ezért indít egy újabb nemzeti konzultációt; nyilván menekül a döntéshozatal elől, próbálja húzni az időt. És ezzel nekem nemcsak az a bajom, hogy a nemzeti konzultáció mindig egy méregdrága műfajnak bizonyul, de legfőképp az a bajom, hogy erre a bohóckodásra itt és most, veszélyhelyzet alatt pláne nincs idő. Úgyhogy rögtön az elején szögezzünk le néhány fontos dolgot, hogy haladjunk is!

Egy: az oltást nem lehet kötelezővé tenni, ezt mondjuk ki! (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Az oltásnak önkéntes alapon kell működnie, ami viszont azt is jelenti, hogy az oltáshoz nem lehet előnyöket rendelni, mert hogyha valakit előnyben részesítek, azzal másnak óhatatlanul hátrányt okozok. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És az nem fordulhat elő, hogy Magyarországon jogfosztott helyzetbe kerüljenek olyanok, akik mondjuk, bizonytalan eredetű kínai vakcinával nem akarják saját magukat beoltatni.

Kettő: nem a politikusok dolga meggyőzni a lakosságot az oltás hasznosságáról, ez a szakemberek, az orvosok, a virológusok feladata. Ők azt mondják, hogy igen, oltassuk be magunkat, lehetőleg olyan vakcinával, amelyet engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség, méghozzá azért, mert félő, hogy a magyar szakhatóságok nemcsak a szakmaiságnak akarnak megfelelni, de még önnek is. Ön meg ebben a kérdésben láthatóan úgy viselkedik, mint valami afrikai kuruzsló (Derültség az ellenzék soraiban.) vagy kínai gyógyszerügynök, aki szerint ‑ most is elmondta ‑ minden vakcina jó, amivel legalább egymillió embert beoltottak már valahol a nagyvilágban.

Magyarán tehát, hogyha van valami kínai cucc, amivel beoltottak egymillió afrikait vagy egymillió kínait, az ön szerint jó kell hogy legyen a magyaroknak is, mert ha nem, ha fanyalgunk, ha húzzuk a szánkat (Nacsa Lőrinc: Rasszista!), ha aggódunk a biztonságunkért, akkor mehetünk majd a sor végére (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget.), és még ebben az évben is korlátozások között fogunk maszkban megrohadni. Ez a helyzet. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Ez, miniszterelnök úr, nem más, mint 1. emberkísérlet, 2. zsarolás. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Közbeszólás az ellenzék soraiból: Úgy van!)

Én nagyon jól tudom, hogy az ön haveri körében a zsarolás egy menő dolog, de ez itt nem Oroszország meg nem Kína, hanem Magyarország, egy uniós tagállam, tudja? Nálunk, itt a nyugati világban a kormánynak nem az a dolga, hogy befenyítse a népet, hanem az, hogy például jelen esetben biztosítsa a szabad vakcinaválasztás lehetőségét azoknak, akik ezzel a lehetőséggel élni szeretnének; hozzáteszem: az Európai Unió ehhez minden segítséget megad. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Unió hamarosan képes lesz a lakosság 85 százalékát biztonságos nyugati vakcinával beoltatni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Ha ebből az oltóanyagból Magyarországra csak késve érkezik és csekély mennyiség, az pusztán annyit jelent, hogy önnek, miniszterelnök úr, ennyi az értéke, ekkora a lobbiereje (Közbeszólások, moraj a kormánypártok soraiban.), ami persze nem csoda ‑ mégis ki szeret egyezkedni olyasvalakivel, aki folyamatosan köpdösi, folyamatosan zsarolja Európát, mint ahogy azt ön legutóbb az uniós mentőcsomagnál megtette? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van! ‑ Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

(11.40)

Miniszterelnök Úr! Nem lehetne, hogy egyszer az életben nem megzsarolja, hanem partnerként kezeli Európát? Nem megzsarolja, hanem partnerként kezeli a magyar embereket, hovatovább partnerként kezeli az ellenzéket?! (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Tavaly ön rendkívüli felhatalmazást kért az ellenzéktől azért, hogy hatékonyan tudja kezelni a válságot. Mi ezt a felhatalmazást megadtuk önnek, bízva abban, hogy át fogja érezni a helyzetet és kivételesen nem a lopásra fog koncentrálni, hanem az országra. Hát, nem sikerült! Az elmúlt időszakban ön, ahelyett, hogy kezelte volna a válságot és azon túl, hogy folyamatosan lopott, mindig valaki másra mutogatott. Korlátlan hatalma volt, de hol az ellenzéket hibáztatta, hol Brüsszelt, hol Sorost, hol a magyar embereket, akik nem veszik önt eléggé komolyan.

Miniszterelnök Úr! Ha ennyit tudott elérni, akkor mi a fészkes fenéért kellett önnek az a korlátlan hatalom?! Miért? Azért, hogy módosítsa a választójogi törvényt? Azért kellett a korlátlan hatalom, hogy százmilliárdokkal tömje ki a fideszes alapítványokat? (Moraj a kormánypártok soraiban.) Azért kellett a korlátlan hatalom (Az elnök csenget.), hogy kivéreztesse az ellenzéki önkormányzatokat? Azért kellett a korlátlan hatalom, hogy Mészáros meg a többi semmirekellő közpénzmilliárdokból újíttassa fel a szállodáit? Ezért kellett a hatalom?! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Igen!)

Miniszterelnök Úr! Ebben az országban 14 ezer honfitársunk halt bele a koronavírusba. Ki tudja, hány ezren haltak bele az elmaradt gyógykezelésekbe! Százezrek maradtak megélhetés nélkül. És akkor önnek van bőr a képén idejönni és újabb felhatalmazást kérni? Hát, nem fogja megkapni! Tőlem aztán biztosan nem! Elszámoltatást, azt igen, azt fog kapni! (Dr. Brenner Koloman: Úgy van! ‑ Moraj a kormánypárti padsorokban.) Egyszer volt Budán kutyavásár, miniszterelnök úr! Egyszer!

A Gazdaságvédelmi Alapban ott volt 3600 milliárd forint. Bődületes összeg! Ebből a pénzből meg lehetett volna menteni a komplett magyar gazdaságot vagy az összes munkahelyet, a teljes vendéglátószektort, át lehetett volna vállalni a dolgozók bérének a 80 százalékát, meg lehetett volna emelni az álláskeresési járadékot, adómentessé lehetett volna tenni a minimálbért, és még sorolhatnám. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Egészségügy!) Történelmi bűn! (Dr. Brenner Koloman: Így van!)

Történelmi bűn, hogy ezekben a válságos időkben ön nem a népet mentette, hanem saját magát. Azt a pénzt, amit munkahelyvédelemre kellett volna költeni, ön egészen másra szórta. 192 milliárd forintot költött el nem bértámogatásra, hanem atlétikai stadionra. 100 milliárd forintot költött el nem a bajba jutott vállalkozások támogatására, hanem fideszes alapítványokra. 86 milliárd forintot költött el nem a munkanélküliek megsegítésére, hanem a Budapest-Belgrád vasútvonalra, amit, hogy, hogy nem, megint csak Mészáros Lőrinc épített meg. De jutott itt Semjén Zsolt vadászati kiállítására is szépen. Magukat megmentették, csak a népet hagyták veszni. És még most sem az ország nyitásáról beszél, még most sem arról beszél, hogy indítsuk újra az életet, helyette indít egy újabb nemzeti konzultációt.

Miniszterelnök Úr! Az ön adatgyűjtése nélkül is tökéletesen tudjuk, hogy mit akarnak a magyar emberek: vissza akarják kapni az életüket. Életet akarnak, tudja, nem konzultációt! Pénzt akarnak, nem propagandát. Ön meg ehelyett elkezd levelezgetni, miközben komplett szektorokat, komplett ágazatokat hagy tönkremenni, csak azért, hogy aztán majd fillérekért rátehesse a mocskos kezét! Hát, erről szól ez az egész! Ne áltassuk már magunkat! (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiban: Hé, hé, hé!) Ha van egy jól működő vendéglő, ugye, hát nehogy már másnak működjön jól! Fialhat az önöknek is!

Mert még nincs elég pénzük, ugye? Nincs még elég jachtjuk, nincs még elég földjük, palotájuk, repülőjük? Épp csak a fél ország az önöké, de úgy tűnik, hogy az egész kell. Hát, nem adjuk! Akiket ma ön kifoszt, akiknek az életét kizsigereli, akiknek a vállalkozásait tönkreteszi, na, azok holnap kormányváltó tömegként fognak visszavágni önnek velünk együtt. És higgye el, nincs az a pénz, nem lesz az pénz, ami ettől önt megmenthetné.

Miniszterelnök Úr! Készüljön a bukásra! (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)