Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gyászos, koronavírussal terhelt hónapokban megjelentek a tavalyi évre vonatkozó demográfiai adatok is, és el kell hogy mondjuk: Magyarországon a kormánypropaganda minden próbálkozása ellenére és sajnálatos módon folytatódik a demográfiai tél. Hogy egy ismert „anderizmust” említsek: süllyedő Atlantiszra emlékeztető állapotok uralkodnak Magyarországon, hiszen az élveszületések számának a zuhanásszerű csökkenését egy-egy évre sikerül megállítani, aztán megint zuhanás követi a folyamatokat. 1980-ban még, ugye, majdnem 150 ezer gyermek született Magyarországon, 1990-re 125 ezer környékére csökkent ez a szám, az ezredfordulón jutott sajnos 100 ezer fő alá, és azt is látjuk, hogy 2011-re esett a mindenkori legalacsonyabb élveszületés száma, egy 88 ezres adat. 2016-ig szerencsére, ahogy a régió országai mindegyikében, ez a visszapótlódásnak nevezett folyamat a termékenységi arányszámot szintre lökte vissza (sic!), ugyanakkor 2016 óta minden évben mérséklődött a születésszám az előző évhez képest.

A tavalyi év szerencsére kivétel ezalól, hiszen egy-egy sikeresnek tűnő konstrukció, mint most a babaváró, képes egy kicsit lökni egy, azaz egy esztendőre ezen a számon. Két ilyen alkalom volt az utóbbi tíz évben.

Azt látjuk ugyanakkor, hogy a tavalyi születésszám még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2016-os. Éppen ezért az a kormányzati propaganda, amely valamifajta demográfiai fordulatot igyekszik sejtetni, egész egyszerűen nem találkozik a valósággal.

Azt is látjuk, hogy a mostani élveszületések száma alapján az évszázad közepére ez egy 6,5 milliós ország lesz. Tessék megbarátkozni ezzel a gondolattal, ami statisztikai alapú, nem ellenzéki vádaskodásból indul ki! A mai élveszületési szám alapján 6,5 milliós ország lesz Magyarország.

A közös felelősségünk az, hogy változtassunk mindezen, és éppen azt tapasztaljuk, hogy ezen változtatás nem működik az eddigi családpolitikával. Azt is látjuk, hogy kétségkívül GDP-alapon és úgy súlyozva a családtámogatásokra fordított összeg magasabb, mint a korábbi időszakokban, és ez szerintem jó dolog, ezt el kell ismerni. Ami viszont megdöbbentő, hogy a viszonylag több ide jutott forrás ellenére is egy helyben toporgás tapasztalható, és nem sikerült bármiféle rendszerszintű eredményt elérni ennyi pénzből.

Éppen ezért látjuk azt, hogy maga a Magyar Nemzeti Bank is meghazudtolja a kormányzati sikerpropagandát, hiszen az előttem tartott tanulmányban a szerző, Kreiszné Hudák Emese a Mi kell a demográfiai fordulathoz? című munkájában szó szerint azt említi, hogy a termékenységi ráta szintje elmaradást mutat azon országokhoz képest, amelyek hasonló összeget költenek családtámogatásokra, és ez bizonyítja a kormány vegytisztán neoliberális gazdaság- és családpolitikájának sikertelenségét.

Önmagában az, hogy új építésű lakóparkok vásárlásához kedvezményt nyújtanak, és a jellemzően szerencsésebbeket támogatják, az út szélén hagy több millió olyan honfitársunkat, akiknek lennének családpolitikai céljaik, gyermekvállalási céljaik. Nemcsak a kilakoltatottakról beszélek, de azon a brutálisan magas albérleti árakat megfizetni kényszerülő fiatalokról, az albérletbe kényszerülő és onnan szabadulni nem tudó magyarokról, mindazokról, akiknek egyértelmű és érdemi családpolitikai céljaik és családi céljaik lennének.

Azt is látjuk, hogy folyamatosan csökken a szülőképes korban lévő hölgyek száma, és az utóbbi négy-öt évben egy óriási utolsó lehetőséget szalasztott el ez a kormányzat, hiszen az 1970-es évek második felében született nagy létszámú korcsoport az utolsó, amely még valamifajta demográfiai szinten maradást tudna hozni, és ez a korcsoport most kezdi éppen elhagyni a szülőképes kort.

Én nagy figyelemmel tanulmányoztam a Jövőnk a gyermek című tanulmánykötetet, egy demográfiai csoda ez a mű. Jellemzően KDNP-közeli szakértők és nemzetben gondolkodó szakértők írták tele ezt a könyvet, és azon lepődtem meg a legjobban, hogy tíz olyan javaslatot találtam benne, amelyet ezek a derék szakmabeliek javasolnak, a Fidesz és a KDNP viszont nem nyújtotta be ezeket a parlament elé.

(19.10)

Éppen ezért én megfogtam az egyik ilyen javaslatot, amely az amúgy még akár sikeresnek is bizonyulható babaváró támogatásról szól, és amely egy értelmetlen felső életkori korlátot hoz ebbe a rendszerbe, mivel pontosan ez az említett nagy létszámú korosztály most ezt még realizálni tudná kedvezményként. Éppen ezért benyújtom azt a javaslatot, amely a babaváró támogatás esetén ezt az értelmetlen korlátozást, amelynek csak a spórolás volt a célja, megszünteti; és elvárom a Fidesz, illetve a KDNP képviselőitől azt, hogy ezt a javaslatot abban a formában támogassák, ahogy azt a saját szakértőik papírra vetették.

Ez a magyar megmaradás záloga, támogatni kötelező, nem támogatni egész egyszerűen hazaárulás lenne. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)