Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nagykövet Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint hallottuk, három évtizede már, hogy a kommunista pártállam időszakát lezáró szabad választásokon győztes Antall József miniszterelnök úr a lengyel és a csehszlovákkal elnökkel együtt elindította ezt az együttműködést.

Ma is, 30 év múltán szívünknek kedves ez az összefogás, a közép-európai országok közötti szövetkezés egy jobb cél érdekében. Ne feledjük, hogy ez egy olyan külpolitikai alapvetés, miszerint minden ország saját jól felfogott érdekében szövetségeseket keres.

Emlékeztetem arra képviselőtársaimat, hogy egyes, a világháborúkat lezáró békeszerződések eredményeként számos, máig ható konfliktust sikerült kódolni az európai országok egymás közötti viszonyába. Célunk meghaladni ezt a múltat, különösen itt, Közép-Európában.

Ma már azt is látjuk az Unióban, hogy például a skandináv államok egymásnak természetes szövetségesei, a Benelux államok parlamentjei közösen lépnek föl, és a balti államok között is fennáll egy sajátos kapocs, és mindez az Európai Unió jogi keretei között.

Azt is tapasztalhatjuk, hogy az Unión belüli együttműködések kialakításakor komoly súllyal estek latba a történelmi vonatkozások. A visegrádi csoport ebből a szempontból is unikális, ahogy hallottuk, előzménye az 1335-ben tartott királytalálkozó. Úgy vélem, tisztelt elnök úr, hogy ez ma is cél, ami volt több száz évvel ezelőtt, hogy ezt az együttműködést tovább munkáljuk. És úgy hiszem, hogy a céljaink közösek, csak megváltozott történelmi körülmények között, hiszen a közép-európai országok elérték céljukat a 2004-es csatlakozáskor. Akkor megállapodtunk, hogy ettől kezdve egy hosszabb távú együttműködésre készülünk, úgymint harcolunk az Európai Unióban a közös agrárpolitikáért, a strukturális és kohéziós alapokért, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben is, illetve a schengeni rendszer működésében.

Tisztelt Elnök Úr! Ma azt látjuk, hogy az Európai Unióban eltöltött több mint egy évtizedes együttműködésünk egy kiváló kooperációnak bizonyult, hiszen a kormányfőink egymással találkoznak az európai csúcs előtt nemcsak a fővárosokban, hanem Brüsszelben is, és az együttműködés intézményesült formája, a Visegrádi Alap fontos kulturális és oktatási célokat is szolgál. És itt van a parlamenti dimenzió, ahol a házelnökök eszmét cserélnek folyamatosan. És a bizottságok között is elindult a párbeszéd. Pöstyén, Poprád, Varsó, Krakkó, Velehrad, Prága, Budapest, Hernádvécse és Sárospatak, csak néhány olyan település nevét említem, ahol a közös bizottsági üléseken igenis eredményre jutottunk a bennünket érintő közös ügyekben.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, igaz az az állítás, hogy a visegrádi négyek egy jól csengő márkanév lett az Európai Unióban. Régóta meggyőződésem, hogy a visegrádi együttműködés valójában nem más, mint annak a felismerése, hogy nekünk, közép-európaiaknak is lehetnek sajátos közös érdekeink. Miben ragadható meg ez a közép-európai jelleg? Talán a vasfüggöny mögé zárva töltött években és azok anyagi és szellemi természetű következményeiben? Esetleg valamilyen sajátos kulturális vonásban? A beszélt nyelveink gyökereiben? Úgy vélem, hogy ennek megválaszolására egy esszé is kevés lenne. De elég csak néhány címszó: polgári forradalmak, polgárosodás, egyéni szabadságjogok, függetlenség és szuverenitás az idegen elnyomókkal szemben. Amennyiben szeretnénk meghatározni, hogy miről is szól a visegrádi csoporthoz tartozás, akkor ma már könnyedén kimondhatjuk, hogy a valódi európaiságról, az európai értékek valódi megőrzéséről szól, ahogy Németh Zsolt elnök úr említette. Hazánk esetében különösen is szembetűnő ez, hiszen sokszor védtük meg a tőlünk nyugatabbra fekvő államokat komoly veszélyektől.

Az pedig egy komoly tanulság számunkra, hogy a visegrádiaknak járó támogatásokért más nem fog harcolni, az országainkat összekötő utakat és vasutakat más nem fogja megépíteni, csak mi.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez a nyilatkozat, amit ma elfogadunk, megerősíti, hogy a visegrádi csoport országaink számára az egyik legfontosabb érdekérvényesítési fórum, ahol megfogalmazhatjuk, hogy szerintünk mi a helyes és mi a célszerű Európa számára. Fontos, hogy mit döntünk el, és ehhez a döntéshez hogyan jutunk el. A V4-es találkozók a valódi érdekegyeztetés, a valódi konzultáció fórumai, ahol nincs más lehetőség, mint a méltányosság eszközével a rációra hatni. Most, tisztelt elnök úr, a 30 éves évfordulón az a feladatunk, hogy ezt a kincset, ami a visegrádi kooperáció, megőrizzük és mások számára is láthatóvá tegyük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a visegrádi csoport léte és sikere nemzeti ügy. Erre figyelemmel kérem az Országgyűlést a Fidesz képviselőcsoportja nevében, hogy támogassa ennek a javaslatnak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Bravó! ‑ Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.)