Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Tudom, hogy az én szavaim nem változtatnak a megtörténteken, de engedje meg, hogy itt is együttérzésemet fejezzem ki a közösségi közlekedés keretei között elszenvedett cselekmények áldozatainak.

Egyébként a MÁV és ezen belül a HÉV az elmúlt években is igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a működése folyamatos és biztonságos legyen, s ezen belül a MÁV és a MÁV-csoporthoz tartozó HÉV is igyekezett a lehetőségekhez képest az utasok mind személyi, mind vagyonbiztonsága érdekében mindent megtenni.

A képviselő asszony úgy tette fel a kérdést, hogy mi a tényleges megoldás. Nem egy megoldás van; van, ahol az élőerő, tehát a rendészet rendszeres jelenléte, van, ahol a kamera, van, ahol pedig magukon a szerelvényeken felszerelt egyéb berendezések. Egyébként csak a szakmai aggályokra tekintettel mondom, végső esetben, és ha nincs más, akkor akár a vészfék meghúzása is megoldás. Messze nem a legjobb, messze nem az egyedüli, és messze nem az üdvözítő.

Ez egy komplex feladat, és nem mentegetőzésként, pusztán tényként mondom, hogy ez nem a magyar közösségi közlekedés specialitása, Európa minden vállalata küszködik az országonként eltérő adatokkal. Meg kell mondjam, Magyarországon ‑ és most nem a számháborúba szeretnék belemenni, más adata van a rendőrségnek, más a MÁV-nak, más az újságírónak ‑, mondjuk, Nyugat-Európához képest, ez nem vigasz az áldozatoknak, de tulajdonképpen alacsonyabb a szám, mint az európai átlag. Ott, ahol erre lehetőség van, eddig is megtettük az intézkedéseket. Ha megengedi, az egy percemben folytatni fogom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)