Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz és tanulságos évet zárunk, olyat, ami megkérdőjelezi az eddigi politikák helyességét, az emberek és a társadalmak egymáshoz való viszonyát, az életmódunkat, a fenntarthatatlan társadalmi és gazdasági modellek életben tartását.

A Covid-járvány berobbant az életünkbe és alapvetően megváltoztatta. Egyértelműen rámutatott, hogy nem lehet ugyanott folytatni, ahol a járvány előtt jártunk. Ezzel valószínűleg a kormány és Orbán Viktor is tisztában van. A miniszterelnök a járvány első hullámában ugyan még beszélt arról, hogy válságállóvá kell tenni a magyar gazdaságot, hogy a hazai ipart kell fejleszteni, meg kell erősíteni a kis- és középvállalkozásokat, és azt is mondta, hogy nem hagynak az út szélén senkit, és az egészségügyet is felkészítik a második hullámra. De ezek csak szép szavak maradtak. Semmilyen érdemi változás nyomát nem látjuk a kormány társadalom- és gazdaságpolitikájában, de a környezetpolitikában sem. A társadalmi szolidaritás ismeretlen fogalom a kormány számára. Önök továbbra is a multik és a Fidesz-oligarchák zsebét tömik. Ez utóbbi eszköze a felesleges luxusberuházások támogatása, mint például Paks II., Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a kedvencem ‑ persze idézőjelben ‑ a hajdúnánási MotoGP-pálya.

Nem olyan régi adat, hogy a sporttal kapcsolatos nagyberuházásokra a kormány háromszor annyit fordított a járványidőszakban, mint az egészségügyre. (Dr. Rétvári Bence: Nem igaz!) Egy normális országban, tisztelt képviselőtársaim, ezért már régen megbukott volna egy kormány. De ez csak a jéghegy csúcsa. Az elmúlt időszakban a turizmus bebukását ürügyül felhasználva a kormány súlyos milliárdokat juttatott luxusszállodák fejlesztésére, ráadásul úgy, hogy közben lehetővé tették a Balaton és nagy tavaink természetes partszakaszainak beépítését, a természetrongálást. Persze, könnyű kitalálni, hogy kik nyerték el ezeket a támogatásokat. Természetesen Mészáros Lőrinc és társai. Viszont a kis utazási irodák helyzetén érdemben nem segített a kormány.

Eközben a kormány kizsigerelte az önkormányzatokat. Jelentős forrásokat vont el tőlük, veszélybe sodorva azoknak a közfeladatoknak az ellátását, amelyek az emberek mindennapi életviteléhez szükségesek. A kormány ezzel a hozzáállással lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok, akik a legjobban ismerik a helyben élő emberek problémáit, segíteni tudjanak. A rászorulóknak nem tudnak segélyt adni, nem tudnak érdemben a rászoruló idős embereken sem segíteni a járványidőszakban. Az elmúlt két hónapban több mint 60 ezer ember veszítette el az állását, és még mindig ott tartunk, hogy az álláskeresési járulék (sic!) időtartamát nem volt képes a kormány három hónapról kilenc hónapra felemelni, az összeg megemelését pedig már nem is említve. Ugyancsak jól jellemzi a Fidesz magatartását, hogy a szociális dolgozók még ma sem kapták meg a nekik korábban megígért 500 ezer forintos bérkiegészítést, pedig ennek a költségvetési vonzata mindössze 45 milliárd forint. Erre nincs pénz, de a luxusberuházásokra igen, arra van.

Engedjék meg, hogy kicsit a környezetpolitikáról is szóljak így év végén, mert a járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a környezet- és természetvédelem nem lehet luxus. A kormány az év elején bejelentette a klímavédelmi és természetvédelmi akciótervet, amely, azt kell mondanom, nem más, mint ragtapasz a sebre. Érdemi hatása sem a klímaváltozás megfékezésére, sem a természet értékeinek megőrzésére nincs. A gazdaságot a szén-dioxid tekintetében csökkenő pályára kellene állítani, ehhez persze a Mátrai Erőművet mihamarabb be kellene zárni, neki kellene fogni a lakóépületek energetikai korszerűsítésének, és egyszer s mindenkorra be kellene fejezni a zöldfelületek pusztítását.

Az érdemi változáshoz azonban radikális lépések szükségesek. A társadalom szétszakadását, az emberek elszegényedését kellene megállítani, a közpénzt nem szabadna magánzsebekbe folyatni, de ehhez egy másféle társadalomfelfogás szükséges, ami nagyon, de nagyon távol áll a Fidesz-kormánytól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak is érdemes lenne a járvány tapasztalatait levonni és ennek megfelelően változtatni a politikáin. Köszönöm a figyelmet. (Egy taps az ellenzéki padsorokból.)

(9.20)