Dr. Matolcsy György

DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a lehetőséget. Nagy megtiszteltetés számomra és az egész magyar nemzeti banki közösség számára, hogy a tisztelt Ház előtt beszámolhatok a magyar jegybank 2019. évi gazdálkodásáról, működéséről, eredményeiről; és ha megengedik, néhány szóval kitérnék erre a több mint érdekes, különleges, drámai évre, a 2020-as évre, és talán érdemes néhány mondattal kitérni a következő évekre is.

A Magyar Nemzeti Bank, mint 2013 óta minden egyes évben, hatékonyan, eredményesen és sikeresen gazdálkodott. Ezt egy jegybank esetében viszonylag könnyű mérni. Ha eleget tesz egy jegybank, a mi esetünkben a magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank a törvényben rögzített feladatainak, mandátumának, akkor sikeresen és eredményesen gazdálkodott.

Nos, tisztelt elnök úr, meg kell állapítanom, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben mindhárom törvényi mandátumát teljesítette: megvédte az árstabilitást, megvédte és fenntartotta a pénzügyi stabilitást, és hatékonyan támogatta a kormányzat gazdaságpolitikáját.

Az árstabilitást, tehát az árszint 3 százalék körüli szinten tartását teljesítettük, 2019-ben 3,4 százalékos volt az éves átlagos infláció. Természetesen mi mint állampolgárok nem szeretjük az inflációt, nem szeretjük, ha az árak feljebb mennek. Azt jobban szeretjük, ha lejjebb mennek, de meg kell önöknek mondanom, hogy túl azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank mandátuma, első mandátuma az árstabilitás teljesítése, nagyon fontos eredményt ért el a Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy 3 százalék körüli szinten, esetünkben 2019-ben 3,4 százalékon tartotta az éves átlagos inflációt.

Ha egy mérsékelt, fenntartható, kézben tartható infláció van egy országban, akkor vannak megtakarítások, akkor vannak beruházások, és fenntartható a gazdaság működése. Ha vágtató infláció van, 5, 6, 7, 10 százalék, annál drámaibb fejlemény nincs, ezért rögzítették a világ nagyon sok jegybankja esetében a jegybanki működés legfontosabb céljaként, feladataként az árstabilitás biztosítását.

Mi tehát Magyarországon, a magyar jegybank és természetesen az egész üzleti szektor, a kormányzat és a családok együtt, elértük, hogy stabil árszint legyen, fenntartható árszint legyen, ami segíti a megtakarításokat, a beruházásokat és Magyarország felzárkózását. Hogy ez nem mindennapi teljesítmény, azt az mutatja, hogy az Európai Unióban ilyen hosszú időszakon keresztül, mi már 2017-től pontosan teljesítjük az árstabilitás kritériumait. Tehát ilyen hosszú időszakon keresztül és ilyen pontosan, tehát az esetünkben 3 százalék körüli szinten, másoknak nem sikerült biztosítaniuk az árstabilitást, annak ellenére, hogy az Európai Központi Banknak is és más európai jegybankoknak is, hozzánk hasonlóan, van árstabilitási és középtávú inflációs célkitűzése. Nagyon nagy eredmény, gazdaságtörténetileg is nagyon nagy eredmény, és összehasonlítva Magyarországot a többi uniós tagállammal és a Magyar Nemzeti Bankot a többi uniós jegybankkal, ez egy kifejezetten kedvező, jó eredmény.

Magyarország 2019. évi teljesítményének talán meghatározó jellemzője, hogy folytatódott Magyarország felzárkózása az európai uniós átlagos fejlettségi szinthez, valójában Nyugat-Európához, a történelmileg szerencsésebb európai nyugati féltekéhez. Folytatódott, és ezzel 2013-2019 között egy jelentős, folyamatos növekedési fordulatot éltünk meg, ami felzárkózási fordulattá vált, és 2010-2019 között több mint 8 százalékkal közeledtünk az európai uniós átlaghoz, így tehát Magyarország az induló 2010-es 66 százalékról 2019 végére 74,2 százalékos szintet ért el.

Bevallom önöknek, 20-30 évvel ezelőtt alig álmodtunk volna arról, hogy elérjük ezt a szintet, és természetesen a 2002 utáni elrontott gazdaságpolitika éveiben is alig álmodtunk arról, hogy 2010 után, egy sikeres, hatékony költségvetés-konszolidációt követően, egy sikeres egyensúlyi helyreállítást követően növekedési fordulatot, majd felzárkózási fordulatot tudunk elérni, de megtettük, és ez 2019-ben is felzárkózást ért.

Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank kiemelt mandátuma a pénzügyi stabilitás biztosítása. 2019-ben, ahogy a korábbi években is ‑ és majd látjuk, kiemelten ebben a különleges, drámai évben is ‑, a magyar pénzügyi rendszer stabilan működött, semmilyen váratlan, apró vagy nagyobb megrázkódtatás nem volt érezhető; egy stabil, fenntartható pénzügyi rendszert találtunk 2019-ben Magyarországon.

(11.20)

Ez szintén sokat ér, mert emlékezzünk vissza, hogy 2010 után négy évig 5 százalékkal csökkent évről évre a hitelállomány Magyarországon. Ez aligha jelentett stabil pénzügyi rendszert, azután voltak a pénzügyi szervezetek körében fellépő különböző drámai események. Tehát nagy érték, hogy 2019-ben is a magyar pénzügyi rendszer stabilan működött.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben tehát, ahogy ezt az éves jelentésünkben részletesen bemutattuk, sikeresen működött, eredményesen gazdálkodott, pozitív eredményt ért el, és így hatékony működésével hozzájárulhatott Magyarország felzárkózásához. Ebben a sikerben a lehető legnagyobb mértékben részese a stratégiai szövetség rendszere. A Magyar Nemzeti Bank 2013-tól kezdve stratégiai szövetséget kötött a kormánnyal. Ezt a törvényi mandátumunk rögzíti, hiszen a Magyar Nemzeti Bank harmadik feladata, mandátuma, hogy támogassa, segítse a gazdaságpolitikát, a kormányzat gazdaságpolitikáját. De szövetséget kötöttünk már 2013-ban a bankrendszerrel és az egész pénzügyi rendszerrel, hiszen a növekedési hitelprogram átütő sikere 2013 nyarától egészen mostanáig azt bizonyítja, hogy ha a jegybank és a bankrendszer, általában a pénzügyi rendszer együttműködnek, abból nagyon jó dolgok jönnek ki. Ha egymás ellen működnek, abból pedig bizonyosan nem lép elő egy bővülő hitelállomány, egy tartósan stabil, fenntartható pénzügyi rendszer, és bizony nem lesz növekedés és felzárkózás sem. A mi esetünkben, Magyarország esetében a jegybank és a kormány szövetsége, a jegybank és a bankrendszer szövetsége, a bankrendszeren keresztül a jegybank és az üzleti szektor szövetsége ‑ hiszen a Nemzeti Bank hitelprogramjaival az üzleti szektor szereplői élnek ‑ döntő eleme volt a sikernek.

Tisztelt Elnök Úr! Azt is meg kell mondanom, hogy minden év egészen különleges, minden történelmi szakasz, gazdaságtörténeti szakasz is egészen különleges, így a 2013-2019 közötti, talán mondjuk így, hét jó év is különleges volt. Ennek a hét jó évnek, ennek a napsütéses hét esztendőnek a zárása volt 2019-ben. Figyelmeztető jel azonban az, hogy bár a magyar gazdaság rendkívüli felzárkózási eredményeket ért el 2013-19 között, jól használtuk ki a hét bő esztendő, a hét napsütéses esztendő, a globális és európai és régiós konjunktúra lehetőségeit, de voltak, akik nálunk kicsivel még jobban használták ki, a lengyelek, a románok, az észtek, talán a Baltikum egésze még jobb teljesítményt nyújtottak, mint a magyar gazdaság. Sőt, a magyar gazdaság, bár kiemelkedően kiváló teljesítményt nyújtott 2017-18-19-ben, hiszen például a gazdasági növekedés, a GDP-növekedés 4,6 százalékot mutatott, 4,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék 2019-ben Magyarországon, de a gazdaság egyes területein már 2018 harmadik negyedévétől lassulás mutatkozik. Lassulás, és ezért nagyon fontos számunkra, hogy a 2013-19-es évek közötti bő, napsütéses hét esztendő összes erényét megőrizzük, az összes értékét továbbvigyük a talán nehezebb 2020-szal kezdődő év kihívásokkal teli időszakára, de nagyon sok fordulatot, nagyon sok új választ, új megoldást kell találnunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2019-es év tehát zárt egy rendkívül sikeres, a Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizedét, a 2010-19 közötti tíz évet, zárta egyben a 2013-19 közötti hét napsütéses esztendőt, egy kedvező időszakot. Valami új kezdődik, de hogy ilyen drámaian kezdődött, ezt nem vártuk, és nem is volt szép a vírustól és a járványtól, hogy ilyen drámai módon ránk tört már 2020 elején.

2020-ban a magyar gazdaság legalább három válságot él át. Van a járvány, egy egészségügyi válságban vagyunk benne, egy gazdasági visszaesés, erre az évre a Magyar Nemzeti Bank 6-6,5 százalék közötti mértékkel várja a visszaesést, ami az elmúlt száz év ötödik legrosszabb éve lesz, ha ez lesz a tényadat, és persze van egy érzelmi, lelki félelemválság is bennünk, valljuk be. A három válság együtt sokkolja a magyar gazdaságot és mindannyiunkat, a magyar családokat, a társadalmat és persze az egész üzleti szektort. De meg kell mondanom, hogy egy válságot nem látunk, egy megtorpanást, megingást, egy zűrzavart nem látunk, és ez a pénzügyi rendszer stabilitása.

Nincs pénzügyi válság. Egy pillanatra és a pénzügyi rendszer egyetlen pontjában sem lépett fel semmilyen pénzügyi zavar. Ez ‑ még egyszer ‑ az elmúlt tíz év sikeres egyensúlyi és növekedési politikájának köszönhető, a pénzügyi rendszer stabil, erős működésének köszönhető, a kormány, a jegybank és a bankrendszer stratégiai szövetségének köszönhető, de nagyon fontos, hogy szemben a 2009-es pénzügyi válsággal, szemben a 2010 utáni pénzügyi szanálási kötelezettséggel, most nincs tetten érthető, húsbavágó, csontjainkig hatoló pénzügyi válság. Tehát a negyedik válság nincs velünk, és ez az elmúlt tíz év eredményére épül és arra a 2020-as szövetségre, ami működik.

(11.30)

Miért nincs? Azért, mert a kormány és a Magyar Nemzeti Bank, valamint a bankrendszer egésze egy sor olyan gyors, kreatív, bátor és hatékony lépést tett, amelyekkel kivédtük a kopogtató pénzügyi problémákat. Ilyen volt az azonnali moratórium, amit a Magyar Nemzeti Bank a bankrendszerrel egyeztetve kidolgozott. Átadtuk a kormánynak, és a kormány egy este, egy éjszaka azonnal eldöntötte. A moratórium önmagában 2000 milliárd forint körüli összeggel stabilizálta a magyar vállalkozások és családok anyagi helyzetét.

Ilyen volt a növekedési hitelprogram „Növekedési hitelprogram hajrá!” néven való újraindítása, ami, valljuk be, kulcsfontosságú volt abban, hogy az üzleti szektor több tízezer szereplője pénzügyileg nemcsak átvészelje ezt a szakaszt, hanem még beruházásokkal, fejlesztésekkel megalapozza a következő szakasz újraindulását, ugrását is. Mintegy 1200 milliárd forint megy ki az év végéig a „Növekedési hitelprogram hajrá!” keretei között a vállalkozásokhoz; és ez egy célzott, rendkívül sikeres pénzügyi stabilitási eszköz.

Hasonló módon ilyen volt az újraindított jelzáloglevél-vásárlásunk, amely hosszú távon stabilizálta a bankrendszer forrásait mintegy 300 milliárd forint értékben.

Egy nagyon hatékony eszköznek bizonyult a fedezetthitel-nyújtás a bankrendszernek, több mint 2000 milliárd forint értékben nyújtottunk fedezett hitelt a bankrendszer szereplőinek, ami szintén stabilizálta a bankrendszert, és fenntartotta a bankrendszer hitelezési hajlandóságát. Az, hogy Magyarországon 2020-ban is majd az év végén azt jelentjük, hogy ha nem is a korábbi évek dinamikájával, de bővült a hitelállomány, az azt jelenti majd, hogy stabilan fennmaradt a bankrendszer motivációja és hitelezési hajlandósága. Emögött több mint 2000 milliárd forint fedezett hitel van egy speciális jegybanki programon. Anélkül ez nem lett volna lehetséges.

Természetesen a növekedési kötvényprogram is nagyon fontos hozzájárulás, ebben az évben is több száz milliárd forint áramlik a vállalati kötvénypiacra. Ez egy picit más, mint a „Növekedési hitelprogram hajrá!” konstrukciója, azért, mert egyértelműen már beruházásokat, fejlesztéseket finanszíroz. Tehát a kiugrásokat és ezen belül a térségi tőkekifektetést finanszírozza.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2020. év, annak ellenére, hogy talpon maradtunk és annak ellenére, hogy sikeresek a pénzügyi programjaink, valójában egy drámai év, mert a Trianon utáni, 2020-ig terjedő száz év az ötödik legrosszabb év a gazdasági visszaesés szempontjából. Volt ennél rosszabb, 1991-ben mintegy 12 százalékos volt a visszaesés, sőt az azt követő három évben a gazdasági növekedés mínusz 0,3-es átlagot hozott. Tehát nem csupán egy évben zuhant a rendszerváltoztatás választott, kötelezően ránk kényszerített útja miatt, tehát a liberális sokkterápia miatt, nem csupán zuhant 1991-ben a GDP, hanem még három évig mínusz 0,3 százalékos átlagot ért el. Ugyanígy 1940-ben mintegy 7 százalékos visszaesés volt, és utána persze közel 3 százalékkal három év átlagában nőtt a gazdaság, de nagyon nagy volt a visszaesés. 2009-ben közel 7 százalékos visszaesés volt, és az azt követő három évben 0,6 százalékkal, nagyon pici mértékben bővült a gazdaság. Tehát egy visszaeső évet a következő évekkel együtt érdemes szemlélni, és így lesz nagyon izgalmas a mi következő két-három évünk. Végül 2020-ban tehát egy 6-6,5 százalékos visszaesést kell várnunk.

És természetesen nagyon fontos, hogy mi következik a 2020-as drámai év után a következő három évben. Mi azt látjuk, a Magyar Nemzeti Bank olyan számításokat végzett, melyek szerint a következő három évben 4 és 5 százalék közötti bruttóhazaitermék-bővülés, GDP-bővülés várható. Tehát bár az elmúlt száz év ötödik legrosszabb drámai visszaesését kell elkönyvelnünk 2020-ban, ennek ellenére a következő szakasz lényegesen jobb lesz, mint a többi négy nagy visszaesést követő három év. Miért? Azért, mert sokkal jobb volt a megelőző tíz év; mert sikeresen végrehajtottuk 2010 után harminc hónap alatt a költségvetési konszolidációt, helyreállítottuk az egyensúlyt; azért, mert megtaláltuk, megteremtettük a növekedés és a felzárkózás alapjait. Az elmúlt tíz év sikere és eredménye alapozza meg, hogy a 2020-as zuhanást követően ‑ az ötödik legnagyobb zuhanás száz éven belül, nem semmi! ‑ viszont egy nagyon szép, erős és fenntartható növekedési szakasz kezdődhet.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2021-22-23 tehát egy növekedési periódus lehet. Ennek az alapjai megvannak, ehhez Magyarország számára rendelkezésre állnak a pénzügyi források. Elsősorban belül, mindig belül van a megoldás, elsősorban a belső, hazai pénzügyi források támogatják majd a növekedés visszaállását, a helyreállítást és az újabb felzárkózási szakaszt.

A Magyar Nemzeti Bank 2020-ban úgy érte el a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását, úgy volt képes elindítani, illetve folytatni a korábbi hitelprogramjait, hogy mérlegfordulatot hajtott végre, egy fordított mérlegfordulatot a 2013-19 közötti időszakhoz képest. 2013-ban az akkori bruttó hazai termékhez képest 40 százalékon állt a Magyar Nemzeti Bank mérlegszintje. Ez nagyon magas volt. Onnan csökkentettük, jöttünk le, és 2019 végére az akkori bruttó hazai termék 24 százalékán állt a jegybankmérleg. Tehát 40 százalékról 24 százalékra csökkentettük.

Hogy ez milyen jó lépéssorozat volt, hiszen mozgásteret teremtett, az most derült ki: 2020-ban, egyetlen év alatt a járvány drámai gazdasági következményeinek kezelésére elindított programokra volt pénz, volt forrás. Természetesen volt a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjaira forrás, és volt a bankrendszer számára forrás, hogy vásároljanak állampapírt. A Magyar Nemzeti Bank is ebben az évben közel ezermilliárd forintos másodpiaci állampapír-vásárlást hajt végre, és a bankrendszer 2200 milliárd forint körüli állampapír-vásárlást, amely mögött a jegybanki fedezetthitel-forrás áll. Azt kell tehát mondanom önöknek, hogy miután 2013 és ’19 között végrehajtottunk egy nagyon kedvező mérlegszűkítést, most, 2020-ban végrehajthattunk egy szintén kedvező, eredményes és szükséges mérlegbővítést. Ezt folytatni fogjuk.

Az Európai Központi Bankra figyelünk. Az Európai Központi Bank még a magyar jegybanknál is nagyobb mérlegbővülést hajtott végre, és a következő évek belföldi növekedési pénzügyi forrásai között az egyik legnagyobb forrás a jegybanki mérlegbővülés révén előálló hitelforrás lesz.

Végül, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, engedjék meg, hogy elmondjam azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank ‑ és ezért időnként kissé megcsipkednek bennünket ‑ nem csupán egy jegybank, hanem komolyan veszi a nevét: magyar, nemzeti és Magyarország központi bankja.

(11.40)

Ez azt jelenti, hogy természetesen teljesíti a három mandátumát: az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a gazdaságpolitika támogatásának feladatát, de ezen túl megpróbálja, elindítja azokat a fordulatokat, amelyekben egy jegybank is részt vehet, ilyen például a zöldfordulat. A magyar jegybank egy sor olyan zöldfordulatot támogató hiteleszközt és hitelbővülést eredményező szabályozó eszközt vezetett be, amely felgyorsítja Magyarország fenntarthatósági és zöldfordulatát. Ugyanez a digitális fordulat: a Magyar Nemzeti Bank a bankrendszer szereplőivel együtt, stratégiai szövetségben, a világon egyedülálló módon, teljeskörűen és kötelezően bevezette az azonnali fizetés rendszerét. Ez öt másodpercen belüli utalást jelent, de valójában egy másodperces utalást hoz, egy digitális fordulatot gyorsítottunk fel.

Hasonló módon a Magyar Nemzeti Bank a fogyasztóbarát termékcsaládjával, akár a lakáshitelek esetében, akár a személyi hitelek esetében, akár a biztosítások esetében, elindult egy olyan irányba, ami egészen világossá teszi, hogy a pénzügyi rendszerben a pénzügyi fogyasztó az első; még csak nem is a jegybank, még csak nem is a bankrendszer, még csak nem is a kormány, hanem a pénzügyi fogyasztó az első. Ezért a fogyasztóbarát termékcsalád egy értékrendbeli fordulatot is jelent.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank lehetőségeihez mérten részt vesz a magyar felsőoktatási rendszer minőségi fordulatában: kilenc egyetemmel működtetünk közös oktatási programokat, természetesen a közgazdasági-pénzügyi területekre célozzuk az együttműködést; kiválósági ösztöndíjat indítottunk, már több mint ezer kiváló főiskolai és egyetemi hallgató vesz benne részt. Tehát egy, különösen a felsőoktatási rendszert célzó minőségi fordulatot is támogatunk.

És természetesen ugyanezt célozza a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Diákhitel Központ közös alapítványa, a Pénziránytű Alapítvány, amely most már közel félmillió magyar általános iskolást és középiskolást lát el modern pénzügyi ismeretekkel. Azt gondolom, a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi modern gondolkodás, a megtakarítási gondolkodás, még a tőzsdei ismeretek megszerzése is része egy ország sikerének, és a magyar jegybank a zöldfordulatot támogató, a digitális fordulatot támogató, a fogyasztóbarát fordulatot támogató és más tevékenysége mellett az oktatási rendszer minőségi fordulatainak a finanszírozásában és tartalmi segítésében is részt vesz.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Drámai év van mindjárt mögöttünk. Egyetlenegy tanulságot hadd vonjak itt most le! Természetesen nagyon sok egészségügyi tanulság van, meg nagyon sok életmódbeli tanulság van, meg nagyon sok társadalmi érintkezési tanulság van, de engedjék meg, hogy egyetlenegy közgazdasági tanulságot levonjak itt a pulpituson, a tisztelt Ház előtt: nagyon bölcs dolog és nagyon hasznos, ha egy ország fenntartja az egyensúly és a növekedés együttes képletét. Az egyensúly és a növekedés házassága, ha megbomlik valamelyik, akkor könnyebben helyreállítható, mint ha eleve egy megbomlott, szertefoszlott, szétszaggatott költségvetési egyensúly, a folyó fizetési mérleg egyensúlya, munkaerőpiaci egyensúlytalanság jellemezné a gazdaságot. Nagyon nagy érték 2020-ban és a következő évtizedben, hogy megnyertük a 2010 és 2019 közötti egyensúlyi és növekedési hadjáratot, mérkőzést.

Ezért mondjuk azt, a Magyar Nemzeti Bank minden vezetője és szakértője, a szakmai álláspontunk világos: a növekedés helyreállítása után, 2022 után helyre kell állítani a magyar költségvetés egyensúlyát, mert végül minden adósság, amíg nem fizetik vissza, adósság marad, és végül minden költségvetési deficitből adósság lesz. Ne tévesszen meg senkit semmilyen külső, külföldi pénzügyi, pénzpiaci szirénhang! Az adósság adósság marad, minél kevesebbet veszünk fel külföldről, annál jobban járunk.

Köszönöm szépen, és köszönöm természetesen az Országgyűlés törvényi szabályozási támogatását 2020-ban, ahogy az előző években is. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)