Dr. Salacz László (Fidesz)
2020-12-15 · 176. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 8:14Szöveg7 066 karakter · 14 bekezdés · JSON
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/13644. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020. november 10-én nyújtotta be az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/13644. számú törvényjavaslatot, mellyel a kormány a gyermekvédelmi és szociális ellátásokat kívánja erősíteni.
A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi területen a magas színvonalú szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem kialakításában. A javaslatban foglalt módosítások e célok megvalósítását szolgálják, továbbá megerősítik a kormány azon szándékát, hogy a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseit támogatni szükséges.
A benyújtott javaslattal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások terén az előző években megkezdett átalakítási folyamatok, az ellátórendszer átláthatóbbá tétele és a célzottabb szolgáltatásnyújtás kialakítását kívánjuk folytatni.
A települési támogatás összegére vonatkozó módosítás. Az ápolási díjra adható támogatás kapcsán a szabályozás módosítása úgy rendelkezik, hogy a jelenlegi szabályozásban szereplő nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszege legyen a maximálisan adható összeg, vagyis bővül a települési önkormányzatok lehetősége az összeg megállapításakor. A jelenlegi szabályozás szerint két rendelkezés ütötte egymást, és ez a módosítás ezt feloldja. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az ápolási díjak összegének emelkedésével párhuzamosan az önkormányzatok magasabb összegű települési támogatást adhassanak.
Az otthonteremtési támogatás felhasználási céljainak módosítása. Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az intézményes ellátásban legalább három évet töltött, családi háttérrel, vagyonnal nem rendelkező fiatal felnőttek otthonhoz jutását támogassa. A módosítás célja a támogatott lakhatás beemelése az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai közé annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő, vagyonnal nem rendelkező, tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt ez irányú döntés esetén a bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra is fordíthassa.
A nevelőszülői ellátást támogató és a foglalkoztatási jogviszonyt pontosító módosítás. A gyermekvédelmi szakterületen tovább erősítjük a nevelőszülői ellátást. A különleges, speciális és kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülők részére járó többletdíj a minimálbér eddigi 5 százalékáról 7 százalékra emelkedik, ezzel is segítve a jelentősebb gondozási-nevelési kihívást jelentő tevékenységüket. A koronavírus-járvány miatt meghosszabbítjuk a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, a képzésben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.
Utógondozói ellátás fenntartói jogkörben történő meghosszabbítása a tanulmányokat folytató fiatal felnőttek esetében. A családközpontú gyermekvédelem megerősítése mellett nagy figyelmet kell fordítanunk az intézményi rendszerből kikerülő fiatal felnőtt életre való felkészülésére. A törvénymódosítás ezért lehetővé teszi, hogy az utógondozói ellátásban ne csak azok maradhassanak 24 helyett 30 éves korukig, akik felsőfokú tanulmányokat végeznek, hanem azok is, akik szakképzésben és középfokú iskolában folytatnak tanulmányokat.
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerből történő adatigénylés lehetőségének bővítése. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében a bírák, az ügyészek, a nyomozó hatóság, a pártfogó felügyeleti szolgálat és a büntetés-végrehajtási intézetek közvetlen adatigényléssel élhessenek a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerben rögzített adatokra vonatkozóan.
A fogyatékosságügyi tanácsadás jogszabályi alapjának megteremtése. A kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület a sajnálat kifejezéséről szóljon, célunk ehelyett az, hogy a lehetőségekre, az esélyteremtésre és az értékteremtésre épüljön. A mostani módosításokkal a fogyatékos emberek társadalomba való beilleszkedését és kiteljesedését erősítjük. Ezért foglaljuk törvényjavaslatba az életüket segítő tanácsadói tevékenység lehetőségét. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékosságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széles körű kapcsolati hálóval rendelkezik.
Bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolásának elősegítése. Bejegyzés nélküli szociális szolgáltatás felszámolása esetén a feladatellátási kötelezettséggel bíró szervnek kell gondoskodni az ellátatlanul maradó személyekről. A bentlakásos szociális ellátási formák esetében ez a feladat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságra hárul. A hatályos szabályozás szerint a szolgáltatást bejegyzés hiányában megszervező személy vagy szervezet az ellátás megszervezésében köteles együttműködni az ellátásra köteles szervvel. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködésre nem minden esetben kerül sor önként.
Az illegálisan szolgáltató személy nem engedi be a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársait az érintett ingatlanba, így az állami fenntartó nem tudja felmérni, hány személyről kell gondoskodnia, és azok milyen egészségi állapotúak, milyen további ellátást igényelnének. Évente 2-3 esetben fordul elő, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak az ellátatlanul maradt személyekről gondoskodni kell, azonban nem mindegyik esetben működik együtt az illegális szolgáltatás nyújtója, így akadályozván az ellátás felszámolását. A vonatkozó szabályokat annyiban egészíti ki a törvényjavaslat, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendelkezzen azzal a hatáskörrel, hogy a kormányhivatalokhoz hasonlóan munkatársai beléphessenek az illegális szolgáltatásnyújtás helyszínére, ott betekinthessenek az ellátottak dokumentációjába, és személyesen beszélhessenek velük a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében.
Tisztelt Ház! A fent említettek tükrében látjuk, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a kiemelkedően fontos szociális és gyermekvédelmi ellátási területen e feladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtésével, a jogszabályi környezet módosításával a továbbiakban is hűen támogassa azt.
A javaslatnak köszönhetően a magyarországi szociális és gyermekvédelmi rendszer szolgáltatásai bővülnek, mely minden nehéz sorsú és elesett honfitársa iránt felelősséget érző képviselőnek alapvető érdeke. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Salacz László — 2020-12-15, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/176-66.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-176-66,
title = {Dr. Salacz László — 2020-12-15, Ismerteti a bizottság véleményét},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/176-66.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}