Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! December 8-án Varga Mihály miniszter úr a gazdasági bizottsági meghallgatáson azt válaszolta a képviselői kérdésekre, hogy vajon a 2021-es évre vonatkozóan miért nem nyújtottak be pótköltségvetést, hogy az ő megítélése szerint pótköltségvetésre nincs szükség, egyáltalán nincs is napirenden az, hogy pótköltségvetést adnának be.

Mint ismeretes, önök is emlékezhetnek rá, hogy 2020 júliusában fogadtuk el a 2021. évre vonatkozó költségvetést, amelyben 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolt a kormány, és 2,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett. Ez a terv a 2020-as makropályára épült, ahol pedig azt feltételezték, hogy 3 százalékos lesz 2020-ban a visszaesés, és 3 százalékos lesz az államháztartási hiány is.

Most, amikor már alig van két hét az évből, azt hiszem, elég világosan lehet látni azt, hogy a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz, az elérheti a 7-8 százalékot is, és ebből következően nyilván a jövő évi növekedési ütemből, ami 4,8 százalékos volt a tervben, csak olyan 3-3,5 százalék lesz lehetséges. Ugyancsak jól látható az, hogy a 3 százalékos államháztartási hiány az idei esztendőben biztos nem fog teljesülni, hanem sokkal inkább ez 8-9 százalék lesz.

Szeretném egyébként most fölhívni az önök figyelmét, hogy ezeket a számokat nem én gyártottam, nem én mondtam, hanem a Pénzügyminisztérium is hasonló előrejelzéseket tett erre az esztendőre vonatkozóan.

Mindebből következően azt lehet látni most, hogy a nominális GDP körülbelül 2000-2500 milliárd forinttal lesz kisebb, mint amit terveztek, ebből pedig az is következik, hogy 1000-1300 milliárd forintos egyenlegromlása lesz az államháztartásnak. Ha ehhez még hozzáadjuk azokat az évközi elköteleződéseket, amelyeket a kormány tett például az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfájára, valamint az orvosoknak ígért béremelést, akkor mindez azt jelenti, hogy a jövő esztendőben igen reálisan lehet számolni 7-8 százalékos államháztartási hiánnyal. Nyilván ez az érték igen-igen messze áll attól a 2,9 százalékos tervtől, amely a 2021-es költségvetésben van.

Tehát ezek alapján azt lehet megállapítani, hogy igenis indokolt lett volna az, hogy a kormány minél hamarabb nyújtsa be a pótköltségvetést, hiszen ilyen feltételekkel nehezen lehet nekiindulni a következő esztendőnek.

A félreértés elkerülése végett én nem arról beszélek, és nem azért marasztalom el a kormányt, hogy miért nem látta 2020 tavaszán előre a visszaesés mértékét, hiszen azt senki nem láthatta, ez kétségkívül így van, nem tudtuk, hogy mekkora válság lesz, hogy milyen lesz ez. Ezzel nincs is semmi baj. A baj azzal van, hogy a kormány tétlenkedik, és nem hajlandó lépni most, amikor már látható, hogy egészen máshogy alakultak a dolgok, mint ahogy ők ezt eltervezték. Hasonlóképpen tétlenkedett 2020 tavaszán is a válságkezelési program, és 2020 őszén is.

Mindezekből egyébként nagyjából az látható és az szűrhető le, hogy ez az tétlenség, tétlenkedés, ez az állandó késlekedés nem egyedi eset, hanem rendszerszintű a NER kormányánál, ugyanis Orbán Viktor egy olyan monolitikus hatalmi rendszert alakított ki, amelynek működése az ő személyes parancsaitól függ. Ez nyilván egy normál időszakban nagyjából tolerálható is, ez nagyjából elmegy, már ami a beavatkozásokat illeti, a tolerálható erre vonatkozott, azonban akkor, amikor rendkívüli helyzet van, amikor válságos helyzet van, akkor ez a fajta túlcentralizált működési mód nagyon-nagyon rossz hatásfokkal működik.

Ennek tudható be az is, hogy még mindig nincs a jövő esztendőre pótköltségvetés, pedig a makroszámok egészen máshogy alakultak, mint ahogy ezt korábban tervezték. Ennek nyilvánvalóan az lesz a következménye, hogy a magyar családok és a védtelen kisemberek fogják ezt elszenvedni, és ők látják ennek sokkal erőteljesebben kárát, és nem a NER-hez közel álló emberek. Köszönöm szépen a figyelmet.