Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy az LMP a szavazatával támogatta ezt az eljárást, ami ahhoz vezetett, hogy most erről a törvényjavaslatról tudjunk beszélni, és az LMP holnap a szavazatával támogatni fogja ezt az indítványt. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a migráció kérdése és az a kihívás, amit ez a probléma jelent, és amilyen okok emögött vannak, és amilyen jövő ez előtt a problémarendszer előtt áll, sorskérdés egész Európa, sorskérdés egész Magyarország számára is.

Megmondom őszintén, hogy az előterjesztő és az államtitkár úr felszólalását teljesen normális hangvételűnek tartottam, de a pártok, a Fidesz-KDNP vezérszónoklatait viszont nem értem. Ha önök komolyan gondolják, hogy ez egy sorskérdés, akkor miért hazudoznak összevissza a magyar Országgyűlésben? (Z. Kárpát Dániel: Így van!) Miért különböző ellenzéki pártok pozíciójával foglalkoznak, és miért egy olyan játékot játszanak, hogy itt egybetereljenek bizonyos kérdésekben, olyan kérdésekben is ellenzéki pártokat, amelyekben teljesen világos különbözőség van köztünk? Következetes a szavazási magatartásunk, az európai parlamenti felszólalásaink, vagy amit én magam a Régiók Bizottságában képviseltem, az mindig következetes és konzekvens volt, és nincsenek benne olyan bukták, mint önöknél például a letelepedési kötvények vagy éppen az, hogy a városom mellé egy menekülttábort akartak telepíteni és a többi, és a többi.

Tehát nem értem: ha önök elhiszik egy percig is, hogy ez valóban egy sorskérdés, és mindannyiunknak össze kell fogni, hogy ezt a kérdést kezelni tudjuk, most itt gondolok nemcsak a nemzeti szintre, hanem egész Európára, akkor miért hazudoznak még most is pitiáner módon, miért folytatnak még most is ilyen pitiáner pártpolitikai kampányt egy ilyen parlamenti vita mentén? Ezt nem értem.

Nos, teljesen világos az LMP álláspontja azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni, az illegális migrációt meg kell állítani, és teljesen világos ‑ most ez a legfontosabb kérdés, ezzel összefüggésben el kell mondani ‑, hogy a bevándorláspolitikának mindig nemzeti, tagállami hatáskörben kell maradni. Mi mindig ilyen állásponton voltunk, és ezután is ilyen állásponton leszünk, ez legyen világos, és ha beszélünk ellenzéki együttműködésről, az a magunk részéről, és úgy gondolom, a Jobbik részéről is ilyen elveken működik. Nem európai egyesült államok, hanem nemzetek Európája (Z. Kárpát Dániel: Így van! Miért kell hazudozni?), látom, a Jobbik is ezt képviseli, az LMP is ezt képviseli, és mi mindig ilyen elven fogunk választási együttműködésbe menni.

Tudják, képviselőtársaim, ha mi azt gondoljuk, hogy a nemzeti érdekeket meg kell védeni, akkor abba azt is beleértjük, hogy meg kell védeni az olyan rabló gazemberektől, akik most uralkodnak, és akik összevissza hazudoznak nemzeti szuverenitásról, közben pedig itt a magyar Országgyűlésben felállnak, és a több százezer magyar fiatal kényszerű elvándorlására azt mondják, nemzetinek hazudva magukat, hogy nincs itt semmi gond, működik a közös európai munkaerőpiac.

Hát, Hollik képviselő úr bátran bejött, mindenkit lealázott, hazudozott összevissza, aztán kiszaladt. (Hollik István az európai parlamenti képviselők helyéről: Itt vagyok!) Bocsánat, ott van Hollik képviselő úr! Ön beszél itt nemzeti szuverenitásról?! Az ön kormányának tagjai többször elmondták a magyar parlamentben, hogy semmi gond nincs azzal, hogy itt százezrek mentek el az országból, és semmi gond nincs azzal önök szerint, hogy már minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik. Az önök politikája az elmúlt tíz évben a kiszolgáltatott, olcsó bérért dolgoztatott magyar munkaerőre alapozott, és önök büszkén turnéztak azzal, hogy lehet ide jönni befektetőnek, mert önök szerint olcsó a magyar munkaerő, és meg van fosztva a jogaitól ‑ ezért ment el rengeteg ember ebből az országból, családok ezrei szakadtak szét. Ez az önök nemzeti szuverenitása! Ez egy hazugság!

Önök ne használják a „nemzeti” szót, tisztelt képviselő úr! Valóban, mindent azért kell megtennünk, hogy a nemzeti szuverenitásunkat megvédjük, megerősítsük, és valóban ez egy olyan kérdés, amiben nincsen pártpolitikai gondolkodásnak helye, mindannyiunknak együtt kell működnie ebben a kérdésben. Rendkívül fontos lenne ebben a helyzetben, hogy ne pártpolitikai vitákat folytassunk, és én nem is tenném, nem is reagálnék, ha nem lenne mire.

Beszéljünk arról, hogy milyen okok állnak a migrációs nyomás mögött! Egyetlenegy hozzászólást sem hallottam a kormánypárti képviselőtársaktól, de egyébként az elmúlt hónapokban sem hallottam, hogy arról beszéltek volna, hogy mi áll emögött, vagy miért indultak el sok millióan, miért tartanak Európa felé. Az azért legyen világos, hogy miniszterelnök úr a legnagyobb megdöbbenésemre azt mondta itt a minap az azonnali kérdésekre, hogy legyünk jóban Erdoğan elnökkel, tehát legyünk jóban egy diktátorral, aki nyíltan mondja, hogy ne integrálódjanak az Európában élő hatalmas török közösségek. Velük legyünk jóban, és ennyi lenne a Fidesznek a migrációval kapcsolatos politikája? Nem foglalkozik azzal, hogy hány millióan lesznek klímamenekültek a következő időszakban, hány millióan fognak még elindulni a káros, egyébként részben európai politika miatt, ő azt mondta, hogy legyünk jóban ezzel a diktátorral, és akkor majd minden problémánk megoldódik. Ez egészen elképesztő!

Most az elmúlt hetekben, hónapokban önök folytattak egy ilyen kalandor európai politikát, egy vétópolitikát. Most nem akarom abba az irányba elvinni a vitát, de az teljesen világos, hogy hazugság volt, hogy akkor a kormány migrációs politikája miatt kellett ezt a vétót megejteni. Nyilván nem erről volt szó, de erről már beszéltünk a tegnapi napon: itt a jogállamisági kritériumok miatt, a korrupció és a többi egyéb miatt történt ez meg. A migrációs kérdés kapcsán ‑ azzal együtt, hogy én láttam, hogy Európában sajnos nagyon sok álszent álláspont domináns, ugye, alapvetően az álszent álláspontok a dominánsak ‑ nem erről szólt az elmúlt hetek, hónapok európai vitája.

Azt viszont valóban én magam is megtapasztaltam, hogy nagyon nehéz az európai politikában erről a kérdésről őszintén beszélni, és nehéz odáig is eljutni, hogy egyáltalán őszinte vitákat folytassunk magának a jelenségnek a megítéléséről.

Azt viszont el tudom mondani önöknek, hogy 2015-től kezdve, amikor is elérte az országot egy hatalmas nagy migránstömeg, a Fidesz politikája teljes mértékben álszent, ezt mi megtapasztaltuk Pécsen. Nem tudom, képviselőtársaim mennyire ismerik ezt a történetet: 2015-ben, amikor elérte Európát ez a menekülthullám, akkor Martonfára és egy sor más településre akart a kormány egy diktátummal ideiglenes befogadóállomást létesíteni, de ezt oly módon csinálták meg, hogy a Közlönyből értesült Martonfa polgármestere, lakossága, Pécs lakossága és mindenki, hogy hozott egy ilyen döntést a kormány. Tehát még egy telefont sem engedtek meg azt megelőzően, hogy legalább tájékoztassák őket, vagy érdeklődjenek, hogy egyáltalán alkalmas‑e egy pici, 200 lelkes település egy ideiglenes befogadóállomás megépítésére. Egészen döbbenetes volt! És akkor természetesen mi is a martonfai önkormányzat első hívására másnap már ott voltunk, és tiltakoztunk ellenzékiként egy ilyen diktátum ellen.

Akkor a Fidesz minket azzal támadott, hogy milyen populisták vagyunk, hát miért ne lehetne egy intézkedést meghozni. Természetesen akkor győzött a lakosság, győzött Martonfa, győzött Pécsvárad, győzött Pécs városa, és végül itt a parlamentben négyszer-ötször kellett hogy felszólaljak ez ügyben, írásbeli kérdések sokaságát hozzam, hogy végül formálisan is visszavonják ezt a gyalázatos diktátumot. Tehát milyen álszent politika ez, tisztelt képviselőtársaim?!

Vagy a bevándorlás, a Rogán-féle letelepedési kötvények: közel 20 ezer embert engedtek be az országba csak azért, mert fizettek, érdemi ellenőrzés nélkül, és most már láthatjuk, hogy ezzel 30 milliárdos veszteséget okoztak. Hát, milyen válasz az a miniszterelnöktől, aki azt mondja, hogy nem lehetett?! (Z. Kárpát Dániel: Nemzeti és konzervatív!) Lehetett! Hát, hányszor szólaltunk fel itt?! Demeter Mártának töméntelen indítványa volt a letelepedési kötvények visszavonására, végül ezeket visszavonták, de 20 ezer embert beengedtek. Hát, milyen álszent, álságos politikai ez?!

De mondom, nem ez a legnagyobb baj, hanem az a legnagyobb baj, hogy még most sem gondolkodnak olyan politikában, amely az okokat feltárná, és az okokat csökkentené. Mert azért az teljesen világos legyen mindenki számára, hogy ha nem kezeljük az okokat, akkor olyan mérhetetlen áradat fog elindulni, hogy nagyon-nagyon nehéz lesz tüneti kezeléssel a problémát megoldani, és ez nem is lehet célja senkinek.

Azt pedig én egészen elképesztőnek tartom, hogy azzal az Erdoğan elnökkel próbálnak szoros kapcsolatot ápolni, aki tényleg migránsok millióinak átengedésével zsarolja Európát, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Valóban itt a megoldás egyvalami lehet: ezen egyébként itt is megfogalmazott elvek mentén valóban a határokat meg kell védeni, a nemzetállamoknak világosan meg kell erősíteni a saját döntési jogköreiket a bevándorláspolitikát érintően, ugyanakkor az okok kezelésében és egyébként az európai uniós határvédelem meg miegyéb tekintetében pedig valóban szükség van együttműködésre.

(17.00)

Mi is áttekintettük ezeket az európai uniós dokumentumokat, láttunk benne egyébként olyan részeket, amelyek előremutatóak, de azzal egyetértünk, hogy vannak benne olyan elemek, amelyekről Balczó képviselő úr is beszélt, amelyek bizony nemhogy aggodalommal töltenek el minket, hanem látjuk, kiolvashatóak belőle, hogy azzal az elvvel, amit mi is vallunk, hogy a bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani, ütköznek. Ezért mi is indokoltnak tartjuk ezt a szubszidiaritási jelzést, szubszidiaritási vizsgálatot, és ezért is fogjuk támogatni a holnapi napon ezt az indítványt.

De akkor itt áttérve egy kicsit arra, hogy mi okozza a migrációt. Egyrészt azért azt, gondolom, önök sem vitatják már, hogy az éghajlatváltozás, a környezetpusztítás vagy éppen a különböző gazdasági szereplők, multinacionális cégek vagy éppen államok által a perifériatérségek, a természeti erőforrások lerablása, ezek mind-mind odavezetnek, hogy egyre több ember fogja elveszíteni az életterét, és egyre több ember fog elindulni Európa felé. Tehát ezeket a kérdéseket kellene végre föltárni, és ezekben az ügyekben kellene fellépni közösen Európának.

Én magam három évig dolgoztam a Régiók Bizottságában, rengeteg vitát folytattam erről a kérdésről. Hasonló élményeim vannak egyébként, mint Balczó képviselő úrnak, hogy általában a fideszes képviselők ültek, és nem tudom, nyomogatták a tabletjüket meg ilyen-olyan kommunikációs eszközeiket, amikor én például az Európai Unió illetékes biztosával vitatkoztam a brüsszeli plenáris teremben erről a kérdésről. Egyébként azt meg tudom erősíteni, hogy volt az akkori régiók bizottsági delegációnak egy tagja, Magyar Anna, aki következetesen, határozottan és kőkeményen mindig kiállt a kérdések mellett. Követem azóta is a munkáját, csinálja, de azért a Fidesz-frakció jelentős része igencsak elücsörgött, hogy úgy mondjam, ezen ülések alatt, amikor ilyen témákról volt szó. Azt el tudom mondani, hogy én mindig, amikor lehetőségem volt rá, fölszólaltam, és nagyon határozottan képviseltem azt az álláspontot.

Én magam egyébként a Régiók Bizottságában ‑ nem volt zöldpárti frakció ‑ az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának voltam az elnökségi tagja, és azt szeretném mondani, hogy bár a gazdaságpolitika tekintetében nem voltunk egy platformon, de ilyen kérdések tekintetében teljes mértékben együttműködtünk. Nagyon büszke voltam arra, hogy ez a frakció rám bízta gyakorlatilag az ilyen kérdések kapcsán a politikai döntés-előkészítést, és ez megvalósulhatott.

De valóban, nagyon-nagyon nehéz évek állnak vagy akár évtized áll előttünk az európai politikában, hogy ezt a kérdést a megfelelő mederbe tereljük.

Én magam is találkoztam azzal a mérhetetlenül álszent állásponttal, amit említett itt az előterjesztő képviselő is, hogy pozitív módon beszélnek erről a migrációs kataklizmáról gyakorlatilag, a migrációs krízisről. Egy egészen döbbenetes esettel szembesültem én az egyik ülés alkalmával, amikor Brüsszelben voltam. Történt egy szörnyű tragédia, amikor egy hajó felborult a Földközi-tengeren, és több száz ember meghalt, több száz illegális bevándorló tengerbe veszett, ez egy szörnyű tragédia volt. Teljesen természetesen akkor úgy kezdtük az ülést, hogy felálltunk, és mindannyian kifejeztük a gyászunkat, kifejeztük a tiszteletünket, és közösen megfogalmaztuk, hogy ilyen tragédiáknak nem szabad megtörténni, föl kell lépni az embercsempészek ellen, s a többi, s a többi. De döbbenetes volt számomra, hogy aznap bejött egy dokumentum ez elé az európai testület elé, amelynek az egyik pontja arról szólt, hogy micsoda remek lehetőség van a migrációban, mert az Európai Unió munkaerőpiaci problémáit majd ez megoldja. Ez döbbenetes, mélységesen álszent, gyalázatos álláspont! Én akkor fel is szólaltam, hogy gondolják már végig, hogy ők úgy tekintenek ezekre a szerencsétlen emberekre, akik kénytelenek elhagyni a hazájukat ilyen-olyan háborús konfliktusok vagy természeti tragédiák miatt, hogy ha ők eljönnek százezrével, milliónyian, akkor ki fogja az államot felépíteni azokban a kibocsátó országokban. Senki! Tehát ezek az országok olyan veszteségeket szenvednek el, a társadalom olyan veszteséget szenved el, hogy nem lesznek képesek az államszervezésre, és ez újabb-újabb migrációs folyamatokat fog indítani.

Tehát végtelenül álszent európai álláspontnak tartom azt sok európai, hozzáteszem, néppárti politikus részéről is, akik pozitív folyamatként tekintenek erre a krízisre, ahol ilyen-olyan okok miatt rengetegen, sok millióan kénytelenek elhagyni a lakóhelyüket.

Tehát mi is azt az elvet valljuk, hogy valóban, a segítséget oda kell vinni a lehető legközelebb a problémákhoz, és olyan közös fejlesztéspolitika irányába kell elmozdulnunk, amivel végső soron azt tudjuk segíteni, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Szűkös ez az időkeret, ami most rendelkezésünkre áll, de itt bizony beszélni kellene olyan kérdésekről is, amiről megint csak ‑ magam is tapasztaltam ‑ nagyon nehéz az európai politika szintjén beszélni, az integráció kérdéséről, arról, hogy az eltérő kultúrából érkezők integrációja mennyire nehéz. Itt megint csak visszautalok az önök jó barátjára, Erdoğan elnökre, hogy ő kifejezetten utasította, felszólította az Európában élő török közösségeket, hogy ne integrálódjanak, és ezzel próbálja zsarolni Európát. Ez elfogadhatatlan!

Nyilván, hogy ha ezzel az integrációs problémával nem tud mit kezdeni Európa, annak beláthatatlan következményei lesznek. Egyébként látjuk már nagyon sok országban, hogy valóban vannak no-go zónák, vannak olyan területek, ahol ezt a harcot, mondhatjuk, hogy már elveszítették, és sajnos láthatjuk, hogy Brüsszelnek is vannak olyan régiói, vannak olyan kerületei, ahol nagyon nehezen tudják már konkrétan a törvényes rendet biztosítani.

Na, de megint csak azt mondom, képviselőtársaim, erre nem az a válasz, hogy önök plakátokat raknak ki, nem az a válasz, hogy gyűlöletkeltéssel vagy gyurcsányozással, meg nem tudom, sorosozással próbálnak fellépni. Komolyan mondom, a magyar miniszterelnöknek arra van ideje, hogy üzeneteket küldjön a Facebookon Soros Györgynek? Ez elképesztő felelőtlenség! Ezzel mutatják meg, hogy ez egy valós, létező probléma, de önök igazából nem hisznek benne, önök ezzel kampányolni akarnak, és annak örülnek, hogy van egy ilyen téma, bele tudnak kapaszkodni, és ezzel tudják gyalázni az ellenzéket. Ez súlyos felelőtlenség, tisztelt képviselőtársaim, mert ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a magyar nemzet számára is ebben a kérdésben a megfelelő politikákat, nem egymást kellene itt csépelnünk, nem sorosozni kellene, nem egymást kellene gyalázni, vagy gyurcsányozni minket, hanem közösen kellene tudni megfogalmazni ezeket a dokumentumokat, most ezt közösen tudná legalább négy frakció megfogalmazni, és így kellene tudni ezeket az elvárásokat, a politikákat, a javaslatokat közvetíteni az európai politika szintjére, mert higgyék el nekem, tisztelt képviselőtársaim, egész más íze van, mondjuk, egy nemzetállami szintről, mondjuk, Magyarországról érkező politikai indítványnak, hogyha amögött nemcsak a kormánypárti, az egyébként egyre szűkülő mozgásterű kormánypárti frakciók és politikusok vannak, hanem ott vannak ellenzéki pártok is, amelyek nyilván egy-egy európai pártcsalád tagjai. Ezért fontos, és ezért tudom ismét csak elismételni, hogy ez egy fontos ügy, ebben mi önöket támogatni fogjuk, ezt a javaslatot holnap meg fogjuk szavazni, és nyilván ilyen elvek mentén folytatjuk a politikánkat a saját európai pártcsaládunkon belül is.

Még egy dologra szeretnék csak utalni, amellett nyilván, hogy a továbblépés most kifeszítené ennek a vitának a kereteit, hogyha arról kellene beszélni, hogy milyen módon tudunk továbbmenni, hogy az éghajlatváltozás kapcsán sokkal ambiciózusabb célokat kellene az európai politikában követelni. Nemzetállami szinten is cselekednünk kell, alapvetően egy európai szintű együttműködést igényelne az, hogy határozottabban fel tudjunk lépni az éghajlatváltozás ellen. Ezt önök egyébként vétózzák, de nyilván most nem fogjuk tudni ezt a kérdést megbeszélni.

Már csak arra szeretnék reagálni, Hollik képviselő úrnak szintén a pártpolitikai indíttatású hazug vagdalkozására, hogy két út van: van az európai egyesült államokban hívő és van a nemzetek Európájában hívő közösség. Ez nem igaz, tisztelt képviselőtársam. Én azt el tudom mondani, hogy semmi jogom meg okom a Jobbik nevében nyilatkozni, de az biztos, hogy az LMP semmilyen olyan közös irányt az ellenzéki együttműködésben nem fog támogatni, ami az európai egyesült államok megvalósítását célozza.

Én tapasztaltam egyébként nem is csak a hároméves európai politizálásom mentén, hanem amúgy is, látjuk innét az európai folyamatokat, hogy az európai integráció nyilván fontos mindannyiunknak. Remélem, hogy egyetértünk azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarországnak Európában, az Európai Unióban van a helye, és nyilvánvaló, hogy a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozunk, és az európai integrációban hiszünk mindannyian. De ahogy most működik az Európai Unió, az nem fenntartható hosszabb távon. Ez az Európai Unió nem elég transzparens, nem elég demokratikus. Elképesztő mértékben a multinacionális cégek lobbistáinak ezrei ejtették fogságba az Európai Bizottságot és egyáltalán az európai intézményeket és döntéshozatalt. Na, ezen kell tudni változtatni.

Mi azt mondjuk, hogy nem több Európára, nem több európai integrációra, hanem jobb, demokratikusabb, átláthatóbb, hatékonyabb, az emberekhez sokkal közelebb álló, sokkal közelebb kerülő, az emberek problémáit valóban átélő Európai Unióra van szükség, mi ezért dolgozunk.

Ebben a kérdésben pedig, a migráció ügyének a kezelésében arra kérem önöket, hogy fejezzék be a pártpolitikai kampányt, fejezzék be a sárdobálást, és a saját kötelezettségeiknek megfelelően, amit egy kormánypárt képvisel, és a kormánytagokat is erre kérem, hogy az európai politikában pedig nyilván a nemzeti érdekek következetes képviselete mellett kezdjenek egy érdemi vitát arról, hogy milyen módon lehet a kiváltó okait kezelni a migrációs krízisnek, és például az egyik legfontosabb kérdésben, a klímaváltozás kérdésében ne akadályozzák az európai közös fellépést, hanem támogassák azt.

Lezárásként csak meg tudom ismételni: a holnapi napon a szavazatunkkal ezt a javaslatot támogatni fogjuk. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)