Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritka és egyben megtisztelő alkalom, amikor egy állandó bizottság elnöke előterjesztőként szólalhat fel a plenáris ülésen. Ez a vita egy különleges parlamenti eljárás eredménye, ha jól emlékszem, ilyen jellegű eljárást legutóbb 2016-ban tartottunk a tisztelt Házban, és ez a hetedik ilyen eljárás az Országgyűlésben. Különleges abból a szempontból is, hogy egy határozattal öt indokolt véleményt fogadunk el.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A lisszaboni szerződés 2009. decemberi hatálybalépése óta a nemzeti parlamenteknek előzetes ellenőrzési joguk van a szubszidiaritás elvének alkalmazásával kapcsolatban, amely nem könnyű feladat, mert a szubszidiaritás olyan, mint a tű a szénakazalban: rejtőzködik és nehéz megtalálni, nehéz azt definiálni. Egy korábbi, ebben a témában vonatkozó felszólalásomban az Európai Bizottság és a tagállamok közötti viszonyt Dávid és Góliát hasonlatával írtam le.

(16.00)

Sajnos, ez a megállapításom ma is érvényes, mert a brüsszeli intézmény több szempontból is előnyben van, tudniillik a Bizottság dönti el, hogy mikor és milyen alkalommal vagy tartalommal fogad el jogszabálytervezetet. Előzetes egyeztetésre van lehetősége, és természetesen korlátlan számú, jól fizetett szakértőre támaszkodhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani napirendi pontunk az Európai Bizottság által 2020. szeptember 23-án előterjesztett menekültügyi és migrációs paktum öt rendelettervezetére vonatkozik. Engedjék meg, hogy ezeket csak távirati stílusban röviden ismertessem!

1. A menekültügy és a migráció kezeléséről. 2. Az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról. 3. A harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről. 4. A migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről. 5. A biometrikus adatok összehasonlításáról szóló Eurodac módosításáról szóló rendelettervezet. Az Európai ügyek bizottsága a fenti tervezetekről 2020. december 14-ei ülésén állapította meg a szubszidiaritás elvének sérelmét, és ezért kezdeményeztük az eljárás lefolytatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A napirendi pontunk tárgya nem előzmény nélküli, azt kell mondjam. Az Európai Bizottság tudniillik a 2015-ös migrációs válság következtében kialakult helyzet kezelésére már 2015 őszén és ’16 tavaszán is hasonló javaslatokat terjesztett elő. Ezek legvitatottabb pontja a menedékkérők automatikus áthelyezési mechanizmusa volt. A 2016. évi menekültügyi csomag részét képező Dublin IV.-rendelettervezet sajnos nem az illegális migráció megállítását vagy éppen a külső határok megerősítését célozta, hanem a migránsok elosztását szolgálta volna, figyelmen kívül hagyva a tagállami adottságokat. Az Országgyűlés éppen ezért állapította meg 2015 novemberében és 2016 júniusában is a szubszidiaritás elvének a sérelmét a Dublin III.-rendelettervezet módosítása kapcsán. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelettervezet az egyik központi eleme, tudjuk, az áthelyezés, más néven a relokáció, nem lett a múlté. A gyakorlatban láttuk, hogy ez már a kezdetekben nem működött, csődöt mondott. Az elképzelések úgymond csak egy dolgot, a valóságot, a realitást hagyták figyelmen kívül. Tehát ez a paktum nem más, mint a régi probléma felmelegítése, vagy új köntösben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az öt rendelettervezet több száz oldalas, több mint 300 oldalas, azonban néhány eleme kapcsán az Európai ügyek bizottságában súlyos aggályok merültek fel. Ezek megint rövid távirati stílusban a következők:

1. A paktum jogalkotási javaslatai kizárólag csomagban fogadhatók el.

2. Kifogásunk, hogy a rendelettervezetek bizonyos tartalmi elemei túlmutatnak a technikai kérdéseken, ezért szakmai viták során felmerülő, politikai konszenzust igénylő kérdésekben az Európai Tanácsban célszerű meghozni a döntéseket, nem alsóbb szinten.

3. A tervezetek nem veszik figyelembe az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülményeket és nemzeti sajátosságokat. Például, hogy csak egyet említsek, azt sem veszik figyelembe, hogy Magyarország Alaptörvényének XIV. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

4. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a paktum az illegális migráció ellen küzdelem erősítése helyett a fő hangsúlyt sajnos a migráció menedzselésére helyezi, veszélyeztetve ezáltal az uniós polgárok biztonságát.

5. Végül kiemelem, hogy a paktum átfogó megközelítést ígér a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztásával, ám a tagállami egyedi adottságokat nem veszi figyelembe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek bizonyították, hogy a kötelező jellegű áthelyezés többletértéket nem képvisel, ténylegesen és általános jelleggel nem végrehajtható, hiszen a migránsok nem a 27 tagállam valamelyikébe, hanem jól tudjuk, hogy két vagy három gazdagabb régi tagállamba igyekeznek szervezetten. Valódi hozzáadott értéket az jelentene, ha a relokációban való részvétel a tagállamok önkéntes vállalása alapján történne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkéntes vállalási formák és az illegális migráció elleni fellépés helyett, ami a fő kifogásunk volt, az, hogy egyrészt mesterséges elosztási kulcs alapján meghatározott mértékű szolidaritási hozzájárulást ír elő, másrészt annak egy része tekintetében csak a relokációra és a visszatérítési szponzorációra korlátozza a tagállami intézkedéseket. Tehát azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a brüsszeli recept nem akar változni. Az Európai Bizottságtól éppen azt várnánk el, hogy legyen tekintettel a sokféle tagállami érdekre és adottságokra. Az illegális migráció, jól tudjuk, hogy európai ügy. Ebben ‑ abban is egyetértünk ‑ minden tagállamnak részt kell vállalnia, de a tagállami adottságoknak megfelelő módon, mindenekelőtt tiszteletben tartani a tagállamok nemzeti sajátosságait, lehetővé tenni, hogy a demográfiai munkaerőpiac kérdésére ne az illegális migránsokban keressék a választ, ezzel is fokozva a kontinens biztonságát és keresztény örökségünknek és kultúránknak megfelelő védelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján az Európai ügyek bizottsága a házszabály 142. §-ának megfelelően lefolytatta a szubszidiaritásvizsgálatot, és álláspontom szerint megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a menekültügyi és migrációs paktum öt rendelettervezete sérti a szubszidiaritás elvét. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a határozati javaslat országgyűlési elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)