Vécsey László (Fidesz)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/13956. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat kiemelt célja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény olyan módosítása, amelynek révén korszerűbbé válik a szabályozás. Ezzel felsőoktatási intézményeink rugalmasabban és kevesebb kötöttséggel vehetnek részt a nemzetközi kutatásokban, a hallgatói csereprogramokban, valamint további nemzetközi projektekben. Az új szabályozásnak köszönhetően a felsőoktatás finanszírozása is átláthatóbbá válik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felsőoktatási képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály a tervezet értelmében miniszteri rendeleti szintű lesz, a képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják. A javaslat értelmében, a hallgatói lemorzsolódást elkerülendő, az alapképzésen gyengébben teljesítő hallgatóknak nem feltétlenül kell kilépniük az oktatásból, a továbbiakban átjelentkezhetnek a felsőoktatási szakképzések egyikére.

(20.00)

A tervezet felsőoktatásunk nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények meghatározását európai uniós forrásból megvalósuló programok közös képzései esetében intézményi hatáskörbe helyezi.

A törvényjavaslat magában foglalja azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok hosszú távú működését biztosítják. A tervezet célja a nemzeti felsőoktatási törvényben annak a szabályozási hiányosságnak a betöltése, amellyel a közjogi és polgári jogi jogviszonyok egymástól jól elhatárolhatóvá válnak. Egyértelművé válik, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos, egy és ugyanazon személyeket takarja. Ha polgári jogi megállapodás alapján mégis úgy dönt a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását másra ruházza át, a tulajdonos, illetve a fenntartó jogilag is elválhat egymástól.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépése óta közel két év telt el. Az oktatási nyilvántartás alapvetően sikeresnek mondható, de ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat néhány helyen rámutatott a pontosítás szükségességére, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása pedig egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor azokat a követelményeket, amelyek alapján a képesítések, szakképesítések, végzettségek minősítése meghatározható. Ez a lehetőség az Országos Képzési Jegyzék szerinti fogalmaknak való megfelelés érdekében 2020. január 1-jét követően elérhető lenne.

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény és a kapcsolódó törvények módosítása a Magyar Művészeti Akadémia működésében, szervezeti életében felmerülő gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagál és a köztestület stratégiai terveinek megvalósítását célozza. A javaslat a szervezeti stabilitást, a köztestület tevékenységeinek és folyamatainak hatékonyságát tartja szem előtt.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítása kapcsán egyszerűbbé válnak a Médiatanács által kiírt médiaszolgáltatási pályázati elbírálások, ezeknek az eljárásoknak az elbírálása, az eredmény megállapításának a szabályai.

A piaci igényeknek megfelelően módosulnak továbbá a médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj fizetésének szabályai, és a negyedéves fizetés helyett a havi fizetés is választható lesz évente egy alkalommal.

Továbbá a javaslat tartalmazza az MTVA archívumi gyűjteményének állandó részét képező művek digitális felhasználásának elősegítését annak érdekében, hogy a művek ezáltal szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé, így jobban szolgálhassák a közösség érdekeit.

Az elmúlt időszak médiapiaci változásaira tekintettel indokolt kiegészíteni a közszolgálati médiavagyon fogalmát a többi között a sporttevékenység, sportesemények felhasználási jogaival, a hírügynökségi tevékenység során keletkező médiatartalom, valamint más online médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások keretében előállított tartalom beemelésével.

A közszolgálati kuratórium biztosítja a közszolgálati média- és hírszolgáltatást, valamint annak függetlenségét. Kiemelt fontosságú, hogy obstrukció helyett konstruktív, előremutató döntések szülessenek, amelyhez elengedhetetlen, hogy a tagok döntéskényszerben legyenek. Ennek elősegítése érdekében a határozathozatal során tartózkodás nem lehetséges, csak igen és nem szavazat adható.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés megteremti a lehetőséget, hogy a Nemzet Művésze díjban részesített személy csatlakozási szándéka esetén és az alapszabályban foglaltak szerint egyszerűsített eljárás keretében az akadémia rendes tagjává is válhasson. A külön eljárásrend igazodik az általános tagválasztási szabályokhoz is, hiszen a rendes taggá válásról ebben az esetben is a közgyűlés dönt. Ennek érvényesítéséhez szükséges, hogy a jogalkotó az MMA rendes tagjainak felső létszámkorlátját megemelje, így a Nemzet Művésze címet viselő személyek rendes taggá válhatnak. A javaslat szerint a 250 fős rendes tagi létszám felső határa 315 főig megemelhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazataikkal holnap támogassák a törvényjavaslatot. A Fidesz-KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)