Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A huszárság az ezeréves magyar kultúra része, ennek megfelelően a huszárhagyományok őrzése, ápolása és továbbadása fontos kötelességünk.

A huszár nem csupán a magyar könnyűlovas katona archetípusa, hanem nemzetünk egyik szimbóluma is. A huszár a hazafiság, a kitartás, a virtus és az önfeláldozásig terjedő bajtársiasság szimbóluma. A huszárság a magyar nép legszebb, leghősiesebb katonai erényeinek megtestesítője. Nagy Kálmán huszárezredes szerint, ha a huszár „felült ficánkoló, mozgékony, gyors, fáradhatatlan, szép magyar lovára, kezébe kapta a huszárkardot és visszaszállt belé az ősi magyar lovasszellem, akkor más ember, más katona, más férfi lett belőle: magyar huszár!”

A huszárok virtuóz tettei a magyar művészetben számos helyen megjelennek, mesék, versek, énekek és anekdoták regélnek a huszárság bátor és hősies tetteiről. Szobrok, festmények és dísztárgyak örökítik meg a huszárok jellegzetes öltözékét, a leffentyűs csákóföveget, gazdagon zsinórozott dolmányt, szűk nadrágot, színes fonott övet, sarkantyús, rövid szárú csizmát és a bal vállon átvetett mentét.

A magyar huszár 2017 óta hungarikum, kifejezi az összetartozást, az egységet és a nemzeti tudatot.

Bár a huszárok már a török kortól kezdve harcoltak a csatatereken, azonban a huszárság az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal kötődik leginkább egybe. A szabadságharc csatáiban a huszárok kiemelkedő bátorságukról tettek tanúbizonyságot, sokszor ütközeteket döntöttek el. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác és Nagysalló, azaz a dicsőséges tavaszi hadjárat sikeres ütközetei nem valósulhattak volna meg nélkülük.

Világszerte 34 nemzet állított fel huszárságot magyar mintára, sokszor magyar vezetéssel, magyar legénységből alkotva a huszárszázadokat. Lengyelországban Báthory István király, Oroszországban IV. Iván cár, Itáliában II. Viktor Emánuel király szervezte meg a huszárságot.

Franciaországban, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Királyságban is vannak ma is aktív szolgálatban lévő huszáralakulatok. A huszárok Európa-szerte a kor katonai elitegységeit képezték.

A huszárhagyományok őrzésére, ápolására és továbbadására a rendszerváltozást követően hagyományőrző alakulatok jöttek létre Magyarországon. Mindez azért is különösen fontos, mert minden magyar gyermek készített már huszárcsákót, vagy kardozott úgy, mint a legendás huszárok.

Köszönettel tartozunk azoknak, akik újraindították a huszárhagyományt. Köszönjük az önkéntes szervezőknek fáradságos munkájukat, és köszönjük a fiataloknak is, akik egyre nagyobb számban csatlakoztak a különböző huszáregyesületekhez. Büszkék vagyunk vitézül küzdő huszárainkra.

Sok-sok család őriz a családban huszárhagyományt. Nálunk is nagymamám üknagyapja a napóleoni háborúkban harcolt huszárként, nagymamám dédnagyapját pedig 1848-49-ben a forradalom és szabadságharc soraiban találhattuk ezredesként. Később összeesküvés vádjával a Habsburgok halálra ítélték, amit kegyelemből utána húsz év börtönbüntetésre változtattak, de a kiegyezéskor politikai amnesztiával szabadulhatott.

Büszkék vagyunk huszárhagyományainkra, és büszkék vagyunk mindazokra, akik évről évre magukra öltik a huszárok viseletét. Büszkék vagyunk, mert a huszárok megmutatják nekünk, hogy mi a hazafiasság és a bajtársiasság, hogy mit jelent magyarnak lenni, és mit jelent a magyarságunkért küzdeni. A hagyományok erősítik nemzeti identitásunkat, összekovácsolnak bennünket, segítenek ellenállni a kívülről jövő támadásnak.

A hősies, erényes, kitartó, délceg és hazaszerető huszárok jó és pozitív példaként szolgálhatnak az ifjúság számára. Legyünk hát büszkék magyar nemzeti huszárhagyományainkra! Nyergelj, fordulj! (Dr. Hoppál Péter: Így van! ‑ Dr. Hörcsik Richárd: Bravó! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)