Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Itt van előttünk az a törvény, amellyel kapcsolatban egy kérdést szeretnék feltenni államtitkár úrnak, hogy azt a törvényt miért nem 2016-ban tették le az Országgyűlés asztalára. Nekem csak ezzel van a problémám. Ugyan nem akartam a régmúltat felhánytorgatni, de kénytelen vagyok, mert az előttem lévő fideszes vezérszónok elmondta, hogy mennyire helyre kell állítani a társadalom igazságérzetét, hogy a kormány ezt mennyire érezte, és mennyire szükségét érezte ennek a társadalmi igazságtalanságnak a helyreállítására.

Nézzük meg, hogy ki okozta ezt a társadalmi igazságtalanságot! Egyértelműen kimondhatjuk, hogy a Fidesz-KDNP okozta, hiszen ők hozták meg, önök hozták meg ezt a törvényt, amely alapján kiépült Magyarországon a börtönbiznisz intézménye. Ez teljesen egyértelmű volt, és önökön kívül a magyar Országgyűlésben senki nem támogatta 2016-ban azt a törvényjavaslatot, amit idehoztak, és akkor is elmondtuk azokat a problémákat, amelyek végig megvoltak ezzel a törvénnyel kapcsolatosan. Megfogalmaztuk már akkor, amikkel önök most jönnek, négy év távlatából mondják el ugyanazt a szöveget, amit mi 2016-ban elmondtunk ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Tehát itt a legfőbb probléma az, hogy ez a törvény éppen pontosan négy évet késett, de ha öt évvel ezelőtt jött volna ide, abból sem lett volna túl nagy probléma.

Nézzük egy kicsit időrendben, hogy mi is történt! 2015. március 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott egy ítéletet, amelyből kiderült, hogy Magyarországnak változtatnia kell a kártalanítási rendszeren, ami a börtönök túlzsúfoltsága miatt van. Erre a magyar kormány egy cselekvési tervet nyújtott be az Európa Tanácsnak 2015. december 9-én, amelyben vállalta is ezt a változást, vállalta a börtönzsúfoltság megszüntetését, és vállalta azt, hogy a kártalanítási összegeket a jövőben, amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel a kérelmező, ki fogják fizetni.

Erre született ez a 2016-ban elfogadott törvény. Ez akkor a T/12179. számú törvényjavaslat volt, amit maga dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzett annak idején. Ebben bizony fel volt sorolva, hogy mikor jár ez a kártalanítás: amikor túlzsúfolt a börtön, amikor nincs elkülönített illemhely az elítéltnek, nem megfelelő a szellőzés, nem megfelelő a világítás, nem megfelelő a fűtés, rovarok vannak. Az előttem szóló fideszes vezérszónok úgy mondta, hogy milyen felháborító, hogy ilyenek miatt jár kártalanítás az elítéltnek. Hát, ezt önök fogalmazták meg a jogszabályban, önök vették be ezeket a pontokat a jogszabályba, és önök határozták meg, hogy minimum napi 1200 forint, maximum 1600 forint kártalanítási összeg jár az elítélteknek. Na most, éppen felvetődtek itt nagyon súlyos bűnelkövetők. Aki egy súlyos bűnöző, egy elítélt, egy nagyon komoly élet elleni bűncselekmény miatt elítélt bűnöző, aki mondjuk, tíz évet lehúzott a börtönben, annak bizony előfordult, hogy 5 millió forintnál nagyobb összegű kártalanítási összeget is meg lehetett ítélni, és ez valóban sértette az emberek igazságérzetét. Valóban hiszek abban, hogy ez egy nem jó döntés volt.

Staudt Gábor képviselőtársam volt a vezérszónoka 2016-ban ennek a témának. Ő szó szerint azt mondta, hogy erre egy iparág épül, arra, hogy ilyen pénzeket szerezzenek a bűnözőknek, az elítélteknek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kártalanítást a jövőben csak új börtönök felépítésével lehet elkerülni. Ez az egyetlen megoldás arra, hogy ez megvalósuljon.

Azt is elmondta, hogy ez hatalmas felháborodást fog okozni az egész társadalom szintjén. Még egy nagy kritika a törvénnyel kapcsolatban: egy nagy mulasztás az, hogy önök a börtönépítéseket öt évvel elodázták, a felépítést, és ez bizony 9 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

Még egy fontos kritika, amit megfogalmazott Staudt Gábor képviselőtársam annak idején, ez pedig az volt, hogy elképesztő és felháborító, hogy önök hogyan védték ennek a kártalanításnak az összegét, hogy az az elítéltek pénztárcájában maradjon, hiszen önök privilegizált helyzetbe hozták az elítélteket, illetve a kártalanításként kapott pénzt, mert ezeket nem lehetett ugyanúgy végrehajtás alá vonni, mint más pénzeket, mint egy munkabérből származó jövedelmet, hanem privilegizált esetté nyilvánították, és nem lehetett csak a bűncselekmény sértettjét ebből kártalanítani, hogyha ezt az eljárás során érvényesítette az áldozat, illetve a gyerektartásra lehetett csak levonni. Hát, ez felháborító, hogy semmilyen más tartozást nem lehetett ebből levonni! Ezt bizony a rab megkapta, és senki más személy Magyarországon ilyen privilegizált helyzetben nem lehetett, mint ezek az elítéltek. Mindenki másnak, a nyugdíjasnak még a legkisebb pénzéből is levonják a bankihitel-tartozását, de ezt a rabokéból nem lehetett.

Persze, ez a törvény most már korrigálja, csak nem értem, hogy miért késtek vele négy esztendőt. Bizony ezek azok a pontok, amelyek kiváltották a társadalom felháborodását. Azt gondolom, ezt nemcsak a Jobbik látta előre, hiszen az ellenzéki pártok közül senki nem szavazta meg ezt a törvényt. Mi erre konkrétan nemmel szavaztunk, mert azt mondtuk, hogy ez a törvény rossz, a többi ellenzéki párt tartózkodott, és egyedül önök voltak azok, akik azt mondták, hogy ez bizony jó lesz.

(18.40)

És itt van az önök nagy mulasztása: miért nem építették a börtönöket? Hirtelen akkor fellángolt a börtönépítési láz Magyarországon, önök kijelöltek 6-8 települést vagy talán még többet is, és már a polgármesterekkel egyezkedtek, már a területet is megtalálták, hogy hol fognak ezek felépülni, aztán óriási csend ‑ csend négy éven keresztül.

És ez a folyamat hiába, elindult, mi történt: önök fizettek, fizettek, fizettek, fizettek. Miből? A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. Hát, én azt gondolom, hogy nem ez a jó gazda gondossága, amivel önök az állam kasszáját kezelték, hiszen mindez, mint ahogy elmondtam, 9 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.

És a bizniszről? Hallottuk itt az előző vezérszónok felszólalásában, hogy erre a Soros-hálózat ügyvédi irodái rátelepedtek. Én csak kérdezem önöktől: akkor a kormány eldöntötte, hogy a Soros-hálózatokat fogja pénzelni? Mert ha ez a pénz odament… És ki találta ki ezt a rendszert? Önök találták, önök építették fel, önök hagyták, hogy ez működjön.

Már felmerült itt a Helsinki Bizottság neve is. Akkor hadd mondjam el, hogy ők voltak az elsők, akik azt mondták, hogy erre egy iparág fog települi Magyarországon, hogyha ezt a magyar kormány hagyja. Ők jelezték először egy szakvéleményben, hogy bizony erre iparág fog létesülni, és bizony az ügyvédek ebből hatalmas hasznot fognak húzni. Hát, ehhez képest a kormány ezt nemhogy hagyta, bevezette, négy éven keresztül semmit sem szólt rá, majd, mint egy látszatfelháborodás, idehozta elénk ennek az évnek az elején, hogy bizony ezen változtatni kell.

Ebben a kérdésben, én azt gondolom, hogy a Jobbik mint nemzeti konzervatív néppárt folyamatosan következetes magatartást folytatott. Mi mindig is hangsúlyoztuk, hogy mi a rend pártja vagyunk, a rend pártján állunk. Mi elmondtuk a 2016-os vitában is, hogy itt nem az elítéltek érdekeit kell védeni, hanem az áldozatok védelme a legfontosabb, és inkább azon kellene gondolkozni a kormánynak, hogy az áldozatvédelmet szélesítse, könnyítse meg az áldozatoknak a lehetőségét ahhoz, hogy hozzájussanak a valódi károknak a megtérítéséhez. Hiszen itt voltak azok a perek sorban, ahol láttuk, hogy a bíróságok akár több tíz millió forintot ítéltek meg az áldozatoknak, de azokat nem lehetett végrehajtani. Nem volt végrehajtható vagyona, semmi pénze az elítélteknek, és igen, volt egy nyert per, volt egy jogerős ítélet, még bírósági végrehajtók is eljártak az ügyben. Minden volt, csak pénz nem.

És azt mondtuk, hogy ezen kellene elsődlegesen változtatni, és nem az elítéltek jogait tovább növelni, hanem éppen egy olyan magatartásformát kellene megvalósítani, amivel megszüntetik a börtönbiznisz lehetőségét, sőt előtte ki kellett volna húzni ezt a szálkát a köröm alól.

És hogy mennyire futott fel ez az üzletág: 2013-ban még csak 37 millió forint volt, amit az állam kifizetett kártalanítási összegként, és ez meghússzorozódott négy év alatt; 2017-re már 670 millió forintot fizettek ki. És hogy 2018-ra pedig hogy növekedett tovább: már egyetlenegy esztendő alatt 3,5 milliárd forintról beszélhetünk, és így értük el 2020-ra a 8,5 milliárd, illetve a 9 milliárd forintot. Hát, ez az, ami kárként itt jelentkezik, amit bizony mi nem tudunk másként megjelölni, mint hogy ez a kormánynak a hibája, azzal, hogy késlekedett ezen jogszabály meghozatalával, illetve azzal, hogy megépítse a szükséges börtönöket.

Völner Pál mondta, hogy ez azonnali kezelése a problémának. Én azt mondom, hogy ez a törvény nem azonnali kezelése a problémának, ez egy négyéves mulasztás, egy minimum három és fél éves késés, és valóban visszaélésszerű gyakorlat alakult ki, de erre önök adták meg a jogi lehetőséget, önök adták meg a jogi keretet. És nem tudok mást kérdezni, csak hogy miért most, miért négy évvel később hozták ezt a döntést, illetve miért most terjesztették elő ezt.

És azt hiszem, az eddig elmondottakból kiderült, bár jelentősen bíráltam a kormányt a mulasztásaiért, illetve a rossz jogszabályalkotásért, nyilván ezt a törvényt mi támogatni fogjuk, mert következetes, rendpárti politikát folytatunk, és mi mindig ott állunk, ahol az emberek igazságérzete is áll, azaz jelen pillanatban ezt a jogszabályt elfogadhatónak és előremutatónak tartjuk mindenféleképpen. Hiszen államtitkár úr is elmondta, hogy mik azok a pozitívumai ennek a jogszabálynak, amiket már időm sincsen most megismételni, és nem is akarok megismételni, de az áldozatvédelem terén valóban előremutató szempontok vannak ebben a jogszabályban; valóban gyorsul a sértetti jogérvényesítés ezzel a jogszabállyal, illetve teljes egészében átdolgozásra került az elítéltek kártalanítási folyamata. Ez az újraszabályozás már sokkal jobb, mint az előző, és nyilván a legfontosabb az, hogy azok a férőhelyek megépültek. Milyen érdekes, hogy most néhány hónap alatt sikerült megépíteni, pedig a Covid-helyzet is nehezítette ezt a problémamegoldást, és ehhez képest néhány hónap alatt önök mégis megépítették.

És valóban fontos az, hogy gyorsul ez az eljárás, és ami a legfontosabb ebben, most nem akarom az eljárás lépéseit végigelemezni, de amit a legfontosabbnak tartok, az az, hogy a végrehajtás szabályait önök jelentősen változtatják ebben a törvényjavaslatban. Már szó sincsen arról, hogy csak a sértetti kártalanítást és a gyermektartást lehetne bevenni a végrehajtás során, hanem gyakorlatilag minden mást, amit más emberek béréből is le lehet vonni, akiket nem valamilyen bűncselekmény miatt ítéltek el, azoknak a jövedelméből le lehet vonni, ugyanúgy most már az elítéltek sem kerülnek privilegizált helyzetbe, és az ő bérükből vagy a kártalanítási összegből is le lehet vonni. Bár azért ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem majd államtitkár úrhoz, ez pedig az új törvénynek a 19. § (2) bekezdése, ez azt mondja: a kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le az elítélt tartására fordított költséghez történő hozzájárulás. Ezt még mindig nem értem, hogy miért kerül a rab e tekintetben privilegizált helyzetbe, illetve az egészségügyi ellátása körében felmerülő költség, díj sem vonható ebből a kártalanítási összegből.

Egyébként nagyban kiszélesíti ez a törvény a levonható összegek nagyságát, illetve azok jogalapját, de azért itt négy darab kivétel van, ami kapcsán egyelőre nem érthető, hogy miért van privilegizált helyzetben az elítélt. Azért majd ezzel kapcsolatban választ várnék államtitkár úrtól, de összességében, mivel a törvény előremutató és javít az eddigi állapotokon, ezért a Jobbik támogatja azt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)