Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kezdjük azzal, hogy ez egy 140 milliárd forintos ágazat, arról beszélgetünk itt ma a magyar Országgyűlésben. A hulladékgazdálkodásnak 70-80 milliárd forintját a lakosságtól egy rezsicsökkentett díjon szedi be a konglomerátum. 50 milliárd forintot most is hozzátesz az állam. Mi fog változni? Semmi ‑ ezt kell mondanom a törvényjavaslat olvasása kapcsán. Önök semmi újat nem tesznek, semmi mást nem akarnak, csak ezt az óriási gigaüzletet átjátszani egy olyan cégnek, egy olyan koncesszornak, amely majd vígan elél a szemétdombon.

Ugyanis mindannyian tudjuk, hogy a hulladék és a hulladékgazdálkodás az egyik legfontosabb olyan ágazat a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, amely nyereségessé tehető. Bizonyította ezt egyébként önkormányzatok sokasága, akik egy olyan közszolgáltatót hoztak létre, amely az elején ugyan veszteségesen működött, de megismerve a rendszert, most már nyereséges ágazatként van.

Az, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat az EU-s előírásoknak megfelelően alakul át és fejlődik, ez egy dicséretes dolog. Magyarországon pontosan ezt kell tenni: nagyon fontos a szemléletformálás, és az, hogy minél jobban, minél szelektívebben gyűjtsük a hulladékot, hiszen ahogy azt az EU-s célok… ‑ egyébként nagyon rövid idő, mert a hulladékgazdálkodásban 10-15 éves időtávlat igenis rövidnek számít. Az, hogy 90 százalékot el kell téríteni a beszedett hulladékokból, azért egy nagyon kemény feladat. Az államtitkár asszonytól hallottuk, hogy ez már ilyen 24-25 százaléknál tart, tehát jó az irány. Az, hogy elérhető‑e ez a cél 2035-re, nyilvánvalóan egy nagyon-nagyon nagy munka és egy össztársadalmi probléma, amelyet meg kell oldanunk.

A kormányzatnak a hulladékgazdálkodás területén végzett tevékenységére a kapkodás a jellemző. Nem is olyan régen, 2016-ban megkaptuk ajándékba januárban, alig az ünnepek után a kukaholdingot, az NHKV Zrt.-t, amelynek még ma is problémát okoz az, hogy időben kifizesse a közszolgáltatók által elvégzett feladatok után a szolgáltatási díjat. Arról nem is beszélve, és én emlékszem rá, körülbelül két-három évvel ezelőtt, amikor egyszerűen a lakosság negyedéveken keresztül nem kapott a szemétszállításról csekket, aztán egyszerre szépen odaömlesztették nekik, ha jól emlékszem, karácsony tájékán a több negyedéves csekket, amit aztán egyszerre kellett feladni, mert még arra sem voltak képesek, hogy 2016-ra, mire az NHKV Zrt. beindul, a számlázási rendszer legalább működjön. Ez pontosan az önök kormányzásának az egyik ékes bizonyítéka: sebtében, gyorsan végrehajtották ezt az átalakítást.

Ezzel, hogy az NHKV Zrt. a mai napig nem tudja időben kifizetni az egyes negyedéves szolgáltatási díjakat a közszolgáltatónak, súlyos finanszírozási problémák is keletkeztek ‑ amelyet aztán kinek kellett most vállalni? Az önkormányzatoknak. Nem csoda, hogy egyes régiókban komoly finanszírozási problémák merültek fel ebben a témában. Az önkormányzatok, ha tudtak, beletettek, ha nem, akkor meg megint ott vannak, hogy a finanszírozás megoldása egyszerűen lehetetlen, és folyamatosan görgetik maguk előtt ezt a problémát, hogy nem tudják a szolgáltatást megfelelő színvonalon teljesíteni, és ahogy Schmuck Erzsébet képviselőtársam is elmondta, sok helyen már a katasztrófavédelemre szorulnak a helyiek, és ők szállítják el a szemetet, ami egész egyszerűen elképesztő 2020-ban.

Ezzel természetesen az önkormányzatok mérhetetlen feladatot is magukra vállaltak, hogy ezt a rendszert valahogyan fenntartsák. Ez az államosítással megoldódni látszik; de pontosan ez a lényeg, hogy csak megoldódni látszik, merthogy itt nem ez van a háttérben, ezt mindannyian tudjuk. Ugyan itt elhangzott, hogy huszoniksz törvényt módosít ez a salátatörvény, de ez az egész összefügg, látjuk az irányokat: villamos energia, távhő. Látjuk, hogy önök már előkészítik a terepet arra, hogy a későbbiekben a hulladékot majd a villamosenergia-termelésbe is bevonják. Ezzel nincs is semmi baj, mert látjuk, hogy erre igenis szükség lehet, mert hogyha így tudunk energiát nyerni és a hulladékot felhasználni, akkor akár ez még egy jó cél is lehet.

Szintén dicséretes a törvényjavaslatban az újfajta, új típusú gyűjtőpontoknak a kialakítása. Szerintem ez egy nagyon jó javaslat, és beválthatja azokat a hozzá fűzött igényeket vagy reményeket, ami a gyűjtőpontoknál még jobban ráveszi a lakosságot arra, hogy tudatosan bánjon a szeméttel. Tudjuk, hogy a szemét a legnagyobb üzlet, de hogyha már egy kicsit is el tudunk ebből téríteni ezeken a gyűjtőpontokon keresztül, az csak pozitív lehet.

Szintén egy pozitívum ‑ tehát megszokhatták tőlem, hogy igyekszem a pozitív dolgokat is kiemelni ‑, hogy már az általános iskolában megindul a szemléletformálás, ez a jövő. Tehát én is azt gondolom, hogy a szemétnek az eltérítése és a szemléletformálás rendkívül fontos.

Na de, azt kell mondanom, hogy ez a törvény nem más, mint egy hatalompolitikai eszköz. Egy mézesmázos cukormázban tényleg huszoniksz percet beszélt az államtitkár asszony arról, hogy mennyire fontos a környezetvédelem. Ezzel maximálisan egyetértünk, csak éppen nem erről szól ez a javaslat.

Ugyanis most az önkormányzatoknál van kötelező feladatként a hulladékszállítás. Ezt most önök elveszik, a Mötv.-ből kiveszik. És mit tesznek? A köztisztasági feladatot ott hagyják az önkormányzatoknál, minden mást beállamosítanak, majd utána egy koncessziós jog alapján gyakorlatilag privatizálják, és át akarják adni ezt az egész nagy rendszert. Na de kinek?

Most pont ez a lényeg, hogy a koncesszor majd aztán a pályázatok alapján megjelenhet ebben a rendszerben, és majd ő egyedül. Nekem ez egy nagyon nagy kérdés, és ellentmondást is látok egyébként a javaslatban, hogy ez egy személyben lesz majd az a koncessziós társaság, amelyik majd egész Magyarország területén dolgozik. De most a jogszabály a közszolgáltatók fogalmát többes számban is használja, tehát most nekem nem teljesen egyértelmű, ha egyszer megnyeri majd valaki ezt a koncessziós jogot, akkor ez pontosan hogyan fog majd zajlani.

Látjuk, hogy a hivatal majd mindenféle rendeleteket fog alkotni, és majd ott lesznek benne a részletszabályok, ami persze megint az önök kormányzásának és törvényalkotásának az egyik ékes bizonyítéka, hogy majd rendeletekben szabályozgatnak mindent, nehogy itt az ellenzéki padsorokból esetleg nem tetsző hangok keletkezzenek. Na de, látjuk azt, hogy ezt az NHKV Zrt. sem tudta megcsinálni. Most miért jó az, hogy most egy másikat teszünk oda, amikor már fölépítették a rendszert, belepumpáltak milliárdokat? Most meg majd jön egy valakicsoda ‑ és majd az akkor jobban fogja tudni? Hogyha nem sikerült négy év alatt az NHKV Zrt.-nek felnőni a feladathoz, akkor az új 2023. június 1-jétől majd hipp-hopp betanul? Tehát egész egyszerűen elképesztő, amit önök ezzel a törvényjavaslattal át akarnak nyomni a Házon!

A koncessziós eljárásban gyakorlatilag ugyanazokat a feladatokat fogják kiadni, amit most a közszolgáltatók végeznek. Akkor meg miért kell ezt az egészet idehozni? Miért kell központosítani? Hát, örüljünk neki, hogy ha azokon a területeken, ahol jól működik a közszolgáltatási rendszer, ott ez nyereségesen tud működni! Most miért akarják önök ezt felülírni, és majd ebből ‑ tudjuk, a szemét nagy biznisz ‑ a pénzeket szépen kicsatornázni? De azért működött a lobbi, mert pár terület ott maradt, hogy mégse vonjuk be ebbe a jogba, a járműalkatrész, a bontási hulladék és a veszélyes hulladék, ezeket külön el fogják majd téríteni. Tehát látszik az, hogy maga az egész hulladékgazdálkodási rendszer átgondolatlan és kapkodó.

(16.40)

Szintén egy pozitívumhoz érkeztem a jegyzetemnél. Örömmel üdvözlöm az áfatörvénynek azon passzusát, hogy a társulási megállapodásoknál, a vagyonfelosztásoknál az önkormányzatokat nem fogja terhelni majd az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége. Nagyon-nagyon sokan szenvedtek azzal, hogy a régi ISPA- és egyéb pályázatokon keresztül beszerzett vagyonelemeknél az áfát hogyan oldják meg a vagyonfelosztásnál. A jogszabály erre most lehetőséget biztosít. Na, ha csak ez lett volna leírva, akkor azt mondanám, hogy szerintem mi ezt mindenképpen támogassuk. Amit ebben a passzusban problémának látok, az az, hogy csak 6 hónapjuk lesz arra, hogy az új közszolgáltatóval, az új nem tudom, micsodával, mert még a nevét nem fejtettem meg, új céggel, társasággal vagy szervezettel a szerződéseket megkössék. Tehát a közszolgáltatási szerződések felbontása után rendkívül rövidnek látom azt a 6 hónapos időt. Ezen kellene elgondolkodni. De hogy az áfát majd az ingyenes vagyonátadásoknál nem kell megfizetni, ez mindenképpen üdvözlendő lépés.

És akkor elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely a koncessziós díj megállapítása. Hát, ember legyen a talpán, aki ma meg tudja mondani egy évvel előtte, mondjuk, 2021 vége felé, amikor majd el kell kezdeni pályázni, megmondja és ajánlatot tud adni erre a koncessziós jogra. Hát, annyi az ismeretlen tényező meg faktor ebben az egész rendszerben, hogy az, hogy egy discounted cash flow számítást valaki elvégezzen, és úgy adja meg az ajánlatát, egész egyszerűen szerintem az a lehetetlen kategória. Önök meg biztos kitalálták, meg én már nem is csodálkoznék azon, hogyha ezek az ajánlatok valahol egy ilyen fiókban már egyébként benn lennének. Na de ha egyszer a jogszabály még biztosít egy olyat, és kifejezetten kérdezem államtitkár asszonyt, mondom is, hogy hol van bent, az 54. oldalon az 53/F. új paragrafusban, hogy koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni. Milyen más ellentételezésre gondoltak? Hát, azért erre nagyon kíváncsi lennék, hogy miben kell majd ezt a koncessziós díjat megfizetni, mert ez enyhén szólva kicsit furcsa.

Az elején elmondtam, 140 milliárd forintos az ágazat, 50 milliárd forintot betesz most is veszteségfinanszírozásra az állam, hiszen a lakosságtól nem tudnak beszedni ennyit, és most benne van ebben a tervezetben, hogy hat évig az állam megfinanszírozza majd a veszteséget, aztán ha jól dolgoztak, akkor majd visszafizetik. Hát, ki a bánat fogja visszafizetni? Hát, ez van most benne! Államtitkár asszony rázza a fejét, de benne van, hogy a veszteséget is az állam fogja fizetni. Hát, most 2023-tól 2029-ig hol lesz érdekelt a koncesszor, hogy egy olyan ajánlatot adjon, amelyben a veszteségfinanszírozás… ‑ ez üzleti alapon fog működni! Nem fog arra törekedni, hogy a lehető legjobb ajánlatot adja, ami egyébként a magyar embereknek, a magyar lakosságnak jó lesz. Egyszerűen nem lesz ebben érdekelt. És hogy még a tőkeköltséget is meg akarják finanszíroztatni a magyar adófizetőkkel? Ez egész egyszerűen elképesztő. Nyilvánvalóan itt is szintén a MEKH elnökére adnak egy rendeleti lehetőséget, hogy majd ő meghatározza, hogy milyen keretszabályok szerint fog ez működni.

Sok a kérdőjel ebben az egész javaslatban, de a végére ‑ bár már nem sok időm maradt ‑ nem maradhat el az önkormányzatok miatti aggódásom, amely folyamatos a Ház falai között, ugyanis az önkormányzatoknak ez egy rendkívül nagy feladata, ez nem kérdés. Ezt megfinanszírozni szintén rendkívül nagy feladat. De vannak olyan önkormányzatok, amelyek ezt meg tudják tenni, és ne adj’ isten, még nyereséget is tudnak ebből a rendszerből kiszedni, és a jelen helyzetben, amikor önök folyamatosan elvonnak mindenféle forrást, milyen jól jön az önkormányzatoknak egy kis saját bevétel. Na, most ezt megint elveszik! Amit önök az önkormányzatiság ellen tesznek az elmúlt időszakban, különösen tényleg az elmúlt másfél évben, arra egyszerűen nem lehet szavakat találni. Nem is csodálom, hogy most már mindenkinek így teljesen a haja égnek áll, amikor meglátjuk, hogy most megint egy újabb ágazatot érint, és egy újabb bevételi forrástól fosztják meg az önkormányzatokat. Én nem mondom azt, hogy minden önkormányzat fantasztikusan működött ebben a rendszerben, de bizony vannak olyanok, akiknél ez egy meghatározó bevételi forrás. Ez alól húzzák ki most önök a talajt ezzel a 2023. július 1-jével hatályba lépő rendszerrel.

Annak viszont örülök, hogy legalább a tulajdonnal nem operálnak, tehát csak az állami tulajdonban lévő infrastruktúrával, hiszen tudjuk azt, hogy az európai uniós forrásokból megvalósult hulladék-infrastruktúrák a magyar emberek tulajdona, ők kapták ezt a pénzt, tehát ez ott is maradjon a magyar embereknél. A legjobb gazdái egyébként az önkormányzatok. Ezt önök is tudják, hogy helyben az önkormányzatok tudják a legjobban, hogy mire van szüksége az embereknek.

A végére, ami a non plus ultrája ennek a javaslatnak, a 92/H. § (6) bekezdés. A vagyonelemek tulajdonosa és üzemeltetői kötelesek a vagyonelemek állagát megóvni ‑ ezzel nincs is baj, jó gazda módjára óvja meg az állagát a tulajdonos, jelen esetben az önkormányzatok, a társulások és a többi ‑, és a közszolgáltatás ellátását biztosító fejlesztéseket biztosítani 2023. július 1-jéig. Tehát önök nem adnak egy forintot sem az önkormányzatoknak és a társulásoknak, de elvárják ezzel a javaslattal, hogy ők ezt a fejlesztést biztosítsák. Óriási bajban van az ágazat, az infrastruktúra leharcolt, és igenis sok pénz kellene ahhoz, hogy ezt a paragrafust bárki is tartani tudja.

Egész egyszerűen ez, amit önök leraktak az asztalra, elfogadhatatlan, és az önkormányzatoknak különösen egy olyan érvágást jelent, amire szintén nem találok szavakat. Államtitkár asszony, várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)