Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ami a kiindulási pont, az az, hogy a kormány 2020-ban elfogadta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben már lefektettük az illegális hulladéklerakás felszámolásának a célját, emellett pedig az üveg- és a műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának a biztosítását.

Éves szinten nagyjából, ha Magyarországot nézzük, akkor közel négymillió tonna hulladék keletkezik, ebből nagyságrendileg 330 ezer köbméter az, ami illegális hulladéknak minősül. Magának az Uniónak a célja, amihez kapcsolódik ez a törvénymódosítás, egy olyan egységes rendszer, amely a hulladékgazdálkodást egységes jogszabályi keretben kívánja rendezni. Azért elsődleges cél a törvénymódosítással az életminőségnek a védelme, valamint a természeti erőforrásoknak az okosabb felhasználása és a magyar hulladékgazdálkodásban az úgynevezett körforgásos gazdasági modell bevezetése ‑ ez a gyártást, a használatot és az újrahasznosítást jelenti.

Ami a törvénymódosítás kapcsán szintén fontos, hogy a hulladékot nyersanyagként kezeli, és a hulladékban rejlő másodnyersanyagoknak a kihasználását és a felhasználását célozza meg. A körforgásos gazdasági modell a piacfelügyelet és a minőségbiztosítási eszközök révén kívánja megteremteni azt az egymásra épülő ellenőrző mechanizmust, amely ezt a célt szolgálja. Épp azért egy koherens rendszert kíván teremteni a törvénymódosítás a büntető, szabálysértési és közigazgatási szabályrendszer között. És ha uniós szinten vizsgáljuk azt, hogy hogyan néz ki a hulladékgazdálkodás, akkor azért az Unióban is lehet látni azt, hogy van egy úgynevezett paradigmaváltás, amelynek a célja az úgynevezett hulladékhierarchia elvének a követése, amelynek a legfontosabb üzenete, amelyet ez a törvénymódosítás is szolgál, hogy a hulladék képződését akadályozzuk meg. Ez az egyik legfontosabb célkitűzés, és emellett ‑ hogy a keletkezést megakadályozzuk ‑ az, hogy megvalósuljon az újrahasznosítás is egyben.

Az uniós irányelv rögzíti és kibővíti a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, ahogy az államtitkár asszony is mondta. Itt több időintervallum van: a biohulladék esetében 2023, a háztartási, veszélyes hulladék, valamint a textilhulladék esetében 2025-ig kell uniós szinten megvalósítani, és a települések vonatkozásában a hulladékok esetében is van egy időintervallum: 2025-re 50 százalékban, 2030-ra 60 százalékban és 2035-re pedig 65 százalékban kell ezt megvalósítani.

Maga a módosítás egy új büntetőjogi és közigazgatási szankciórendszert valósít meg, amivel a cél pontosan a jogellenes hulladéklerakásnak a megelőzése. A törvény megteremti a lehetőségét vagy annak az alapjait, igazából a gyártói felelősség irányába, hogy a gyártók legyenek felelősek a hulladékká váló termékeikért.

Ami ennek az egész törvénymódosításnak az aktualitását is szolgálja: a múlt héten volt az európai hulladékcsökkentési hét, ez egy nagyon fontos kezdeményezés, mert ha megvizsgáljuk azt, hogy milyen fontos szemléletváltást értünk el 2005 és 2016 között tagállami szinten, ha az uniós tagállamokat vizsgáljuk, akkor 7 százalékkal csökkent a hulladék keletkezése. És ha azt a fontos szemléletváltást is megfigyeljük, akkor nagyon fontos dolog, hogy 2010 óta, amíg akkor egy átlag magyar ember 160 műanyag zacskót használt fel egy évben, ez most már a felére csökkent. Ezek azok a nagyon fontos, lépésről lépésre pozitív eredményeink, amelyek ezt a szemléletváltást és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó gondolkodásunkat is elősegítik.

(15.40)

Az államtitkár asszony is említette a „Tisztítsuk meg az országot!” programot, amelynek során 8200 köbméter hulladék összegyűjtése valósult meg, de nagyon fontosak emellett az önkéntes programok, ezek is nagyon sikeresek. Szeretném kiemelni a „Te szedd!” programot, amivel 22 ezer köbméter hulladéktól sikerült megszabadítani az országot, és például 2019-ben az ITM 240 millió forintot adott 94 településnek az illegális hulladéklerakók megszüntetése érdekében; ezek nagyon fontos lépések. És még hadd emeljem ide, ha már a hulladékgazdálkodásról beszélünk, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1,3 milliárd forintot kapott a hulladékmentesítés infrastruktúrájának a fejlesztésére.

Azt gondolom, hogy az uniós paradigmaváltáshoz ez a törvénymódosítás igazodik. Mindannyiunknak az a célja, hogy olyan tisztának őrizzük meg Magyarországot, ahogyan szeretjük, és nagyon fontos, hogy ez a fajta körforgásos hulladékgazdálkodás ennek a módosításnak a keretében Magyarországon ‑ a gyártás, a hasznosítás, az újrahasznosítás és az újfajta mentalitás, ami magát a hulladékot nyersanyagként és hulladékból származó másodnyersanyagként kezeli ‑ egy nagyon fontos lépés környezetünk védelme érdekében, hiszen a gazdasági életnek minden területét áthatja a hulladékgazdálkodás, és ezáltal kapcsolódik a környezetünk védelméhez is. Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)