karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Héjj Dávid (Fidesz)

2020-11-30 · 172. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 4:20

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/13479 A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

Szöveg4 549 karakter · 9 bekezdés · JSON

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 26-án tartott ülésén megtárgyalta a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13479. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 37 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvetően európai uniós jogharmonizációs célú jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek egyebek mellett rögzítik a kettős minőség témakörét, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítve azt, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, mintha megegyezne egy más tagállamban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jogszerű és objektív tényezőkkel nem indokolható, jelentős eltérések mutatkoznak.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme tehát a kettős minőséggel szembeni fellépés jogi hátterének megteremtése. Magyarország 2017-ben az elsők között jelezte az Európai Unióban megvásárolt termékek kettős minőségét, a magyar kormány számára ugyanis elfogadhatatlan a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetése. Elsődleges cél volt tehát, hogy olyan uniós jogi szabályozás szülessen meg a fenti gyakorlat megszüntetése érdekében, amely valóban alkalmas a jelenség kiküszöbölésére. Az Európai Bizottság 2018. április 11-én terjesztette elő az uniós fogyasztóvédelmi joganyag korszerűsítésére vonatkozó jogalkotási javaslatait a „new deal for consumers”, azaz az új megállapodás a fogyasztók érdekeiért javaslatcsomagban. A javaslatcsomag valós problémákra mutat rá, az e-kereskedelemmel, és ahogy korábban már mondtam, a termékek kettős minőségével kapcsolatban.

Az előterjesztés jelentőségét tehát az adja, hogy elfogadását követően megteremti a jogi alapját a termékek kettős minőségével szembeni fellépésnek. Ennek alapján a kettős minőséget a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat egyik eseteként hatósági eljárás keretében szankcionálhatja majd a Fogyasztóvédelmi Hatóság.

A szabályozás szerint tisztességtelennek minősülnek majd azok a gyakorlatok, amikor egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az márkanevében, küllemében megegyezik más tagállamokban forgalmazott áruval, azonban összetételében vagy más jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják. A termékek kettős minőségének kérdésével kapcsolatban a középtávú célkitűzés a jelenség minél hatékonyabb visszaszorítása annak érdekében, hogy a megtévesztő gyakorlat megszűnjön mind az uniós, mind pedig a hazai piacon. A hosszú távú célkitűzés pedig a kettős minőség teljes kiküszöbölése.

Az NDC e-kereskedelemre vonatkozó előzményét 2017-ben az EB által elvégzett célravezetőségi vizsgálat jelentette, amelynek során megállapították, hogy az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga elősegíti az egységes piac működését és biztosítja a fogyasztóvédelem magas szintjét, de azt is rögzítették, hogy a fogyasztóvédelmi joganyag egyes részei felülvizsgálatra szorulnak. Mindezek alapján került megalkotásra a jelenlegi irányelv.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emellett számos, elsősorban az online kereskedelem terén a gyakorlatban felmerült problémát kíván kezelni a törvényjavaslat, így a valótlan fogyasztói értékelések, a keresési találatok kérdését vagy a vásárlás előtti tájékoztatást arról, hogy az eladó magánszemély vagy vállalkozás. A törvényjavaslat erősíti az online fogyasztói jogokat, tekintettel a digitális eszközök folyamatos fejlődésére, valamint további kiigazításokat hajt végre a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásával összefüggésben.

A törvényjavaslat további, az NDC jogharmonizációjához nem köthető elemeket is tartalmaz, amelyek a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyságát növelik. Így bevezeti a békéltető testületeknél a kötelező elektronikus kézbesítést a vállalkozások tekintetében, és lehetőséget biztosít erre a fogyasztók vonatkozásában is. A jogharmonizációval összefüggésben módosítja továbbá az energiacímkézési szabályokat, hatályon kívül helyezi a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére vonatkozóan együttműködési megállapodás kötelező előírását és annak tartalmi elemeit az eljárásokról történő értesítésekkel kapcsolatban.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatást érdemel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Héjj Dávid — 2020-11-30, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/172-351.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-172-351,
  title = {Héjj Dávid — 2020-11-30, Ismerteti a bizottság véleményét},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/172-351.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}