Dr. Bősz Anett (DK)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívüli módon örülök, hogy ön tud úszni, de elfelejtett egy apróságot említeni, hogy én a Kurzarbeit-programot a munkanélküliségi adatok kozmetikázásának egyik eszközeként említettem. Ennek köszönhetően nem néznek ki annyira rosszul a munkanélküliségi adatok, tehát nem kicsúszott a számon, hanem azt említettem önnek, hogy az önök által nagyon szeretett Kurzarbeit-program azt tette lehetővé, hogy önök viszonylagosan jól kinéző számokat tudjanak az emberek elé hozni. Ugyanakkor tisztelettel felhívom az ön figyelmét arra, hogy ezek az emberek jelen pillanatban kevesebbet dolgoznak, mint havi 60 órát, vagyis heti 15-nél is kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy az ő megélhetésük mindenféleképpen válságban van, különös tekintettel azokra, akiket egyébként sok esetben elküldtek fizetés nélküli szabadságra.

Számos olyan ember van tehát, akiket a KSH-adatok nem mutatnak most, de válságba került a megélhetésük. Ők azok, tisztelt államtitkár úr, akikkel a jelenlegi magyar kormány nem törődik. Rájuk szeretném (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) felhívni a figyelmet az ellenzéki kollégákkal. Köszönöm.