Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztán emlékszem 2016-ra, az egyik miniszterelnöki bejelentésre, melynek idején minden családot koccintásra hívott Orbán Viktor miniszterelnök úr annak alkalmából, hogy az IMF-től, illetve az EU-tól felvett hitel visszafizetése megtörtént, és hangos retorikával méltatták a saját teljesítményüket; miszerint a devizahiteleket, az összes hitel devizaállományát érdemben tudták csökkenteni.

Ezzel szemben a napokban robbant a hír, miszerint Magyarország felvett mintegy 800-900 milliárdnyi devizaalapú hitelt 10-30 évre, és ezzel párhuzamosan, talán már a vétóra készülve, miután ezt a hitelfelvételt megtették, bejelentették azt, hogy meg fogják vétózni azt az európai költségvetést, amelynek alapján egy igen komoly támogatási volumen és egy ennél, az említettnél talán azért nem rosszabb feltételekkel rendelkező hitel is elérhető lett volna, példának okáért a magyar gazdaság újjáépítése, szinten tartása érdekében.

Amit ezzel párhuzamosan elmulasztott Magyarország Kormánya, az a magyar munkahelyvédelmi alap konstrukciójának megfelelően a kieső munkabérek legalább 80 százalékának a kipótlása.

Önök még a tavaszi időszakban is alig 15-20 százalék kipótlására voltak képesek. Most pedig kettő ágazat tekintetében, a munkavállalók sajnálatos módon elenyésző kisebbsége esetén tesznek lehetővé egy 50 százalékos megoldást.

Látszik tehát, hogy a munkanélküliek száma folyamatosan növekedni fog, mert válság van, és ez a kormány elhibázta, elrontotta a válságkezelést, eközben nemzetközi hitelekkel eladósítja az országot. Gondoljunk csak a Budapest-Belgrád megoldás mögött húzódó kínai, hosszú távú, 850 milliárdos nagyságrendű hitelre, és gondolhatunk egyéb keleti országokból származó óriási megahitelekre.

Egyértelmű tehát a kérdésem, államtitkár úr: koccintás helyett miért érik el azt, hogy Magyarországot újra nemzetközi hitelek fojtogassák, ráadásul sokkal több irányból, mint a korábbi évtizedekben? Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)