Fülöp Attila

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A koronavírus elleni küzdelemben még inkább kikristályosodik, hogy a szociális gondoskodás valamennyiünk közösségi ügye. Az, hogy a szociális területen végzett munka és a gyermekek védelme, egyébként fogyatékos honfitársainknak a segítése nemcsak két ember, illetve nemcsak a szociális területnek vagy a gyermekvédelmi területnek és a kormánynak a magánügye, hanem ez a terület mindannyiunkhoz tartozik, ez valamennyiünk közös feladata.Nagy teher és felelősség hárul a szociális szférára, kiemelt célunk a célzottabb és hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása ebben a helyzetben is. Békeidőben is vigyázunk idős szüleinkre, a családjukat nélkülöző gyermekekre, a rászorulókra, a fogyatékos embertársainkra vagy hajléktalan honfitársainkra, de a járvány idején még inkább kötelességünknek érezzük, hogy minden erőnkkel segítsük a terület hatékonyabb működését.

A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi területen a magas színvonalú szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem kialakításában. A javaslatban foglalt módosítások e célok megvalósítását szolgálják, továbbá megerősítik a kormány azon szándékát, hogy a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseit támogatni szükséges. A benyújtott törvényjavaslattal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások terén az előző években megkezdett átalakítási folyamatok, az ellátórendszer átláthatóbbá tétele és a célzottabb szolgáltatásnyújtás kialakítását kívánja folytatni.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy ismertessem a törvényjavaslat lényegi pontjait! Először is a települési támogatás összegére vonatkozó módosítás. A szociális pénzbeli ellátások rendszerének 2015. évi átalakítása óta a települések lehetőséget kapnak a helyi igényekre jobban reagáló ellátórendszer kialakítására. A települési önkormányzatok által nyújtott támogatásokat a szociális törvény keretei között a települési önkormányzatok határozzák meg.

Jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy az ápolás céljára megállapított települési támogatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére módosuljon, emelkedjen. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az ápolási díjak összegének emelkedésével párhuzamosan az önkormányzatok magasabb összegű települési támogatást adhassanak.

A második: az otthonteremtési támogatás felhasználási céljainak módosítása. A helyi közösségek megerősítésének egyik fontos pillére, hogy a nem a saját családjukban nevelkedő gyermekekről is gondoskodjon. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a gyermekvédelemből kikerülő fiatal felnőttek támogatására. A gyermekvédelmi törvény a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel meghatározza azokat a támogatási, szolgáltatási elemeket, melyekkel védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára, és segítséget nyújt a gyermekvédelmi ellátórendszerből kikerülő fiatal felnőttek későbbi társadalmi beilleszkedéséhez.

A gyermekvédelem egyik célja a lelki gyógyulás, ami akkor lesz sikeres, ha az ellátásból kikerülő fiatal megtalálja a helyét az életben, felnőttkorban nem szorul rá a szociális ellátórendszerre, önálló családot alapító, adófizető polgárrá válik. A mostani törvényjavaslattal megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal az otthonteremtési támogatásból kifizethesse az egyébként kisebb, családiasabb, támogatott lakhatásba való belépési hozzájárulást.

A harmadik módosítás a nevelőszülői ellátást támogató és a foglalkoztatási jogviszonyt pontosító módosítás. Újra és újra szeretnénk nyomatékosítani, mert fontosnak tartjuk, hogy minden gyermeknek joga van családban felnevelkednie, hogy csak erős nemzet és erős közösség tud biztonságot adni azoknak a gyermekeknek, akiknek valamiért hátrányból kellett indulniuk, vagy úgy hozta az élet, hogy segíteni és támogatni kell őket. Ezért a gyermekvédelmi szakterületen tovább erősítjük a nevelőszülői ellátást. A különleges, speciális és kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülők részére járó többletdíj a minimálbér eddigi 5 százalékáról 7 százalékra módosul, emelkedik, ezzel is segítve a jelentősebb gondozás-nevelési kihívást jelentő tevékenységüket.

(10.40)

A Covid-járvány miatt meghosszabbítjuk a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, a képzésben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

A negyedik lényeges módosítás az utógondozói ellátás fenntartói jogkörben történő meghosszabbítása a tanulmányokat folytató fiatal felnőttek esetében. A családközpontú gyermekvédelem megerősítése mellett nagy figyelmet kell fordítanunk az intézményi rendszerből kikerülő fiatalok felnőtt életre való felkészülésére. A törvénymódosítás ezért lehetővé teszi, hogy az utógondozói ellátásban ne csak azok maradhassanak 24 helyett 30 éves korukig, akik felsőfokú tanulmányokat végeznek, hanem azok is, akik szakképzésben és középfokú iskolában folytatnak tanulmányokat.

Az ötödik módosítás a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerből történő adatigénylés lehetőségének bővítése. Nemcsak megerősítjük a gyermekvédelmi rendszert, hanem a hatóságok közötti információáramlást is gyorsabbá tesszük, így megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a bírók, az ügyészek, a nyomozó hatóság, a pártfogó felügyelői szolgálat és a büntetés-végrehajtási intézetek közvetlenül igényelhessenek adatot a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerből.

A hatodik fontos módosítás a fogyatékosságügyi tanácsadás jogszabályi alapjainak megteremtése. A következő napirendi pontban tárgyalni fogjuk a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás megerősítését. Azok a módosítások és ez a törvényjavaslat is azt mutatja, hogy a kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület a sajnálat kifejezéséről szóljon, célunk ehelyett az, hogy a lehetőségekre, az esélyteremtésre és az értékteremtésre épüljön. A mostani módosításokkal a fogyatékos emberek társadalomba való beilleszkedését és kiteljesedését erősítjük. Ezért foglaljuk törvényjavaslatba az életüket segítő tanácsadói tevékenység lehetőségét. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékosságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széles körű kapcsolati hálóval rendelkezik.

A hetedik módosítás a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolásának elősegítése, mert évek óta visszatérő problémát jelentenek a működési engedély nélkül szociális szolgáltatást nyújtók. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az állami fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hatósági jogkört kapjon, amely biztosítja számára, hogy jogosult legyen a szolgáltatásnyújtás helyszínére belépni és ott intézkedést tenni, felmérhesse az ellátandó személyek egészségi állapotát és azt, hogy számukra a továbbiakban milyen ellátásnyújtás szükséges.

Végezetül az utolsó, amely az utcai szociális munka esetén az adatkezelést módosítja, mert a szociális ellátórendszer sok kihívással rendelkező területe a hajléktalanellátás, amely egyéni és egyedi élethelyzetek sokaságával bővelkedik. Mindeddig az utcán élő hajléktalan személyek adatait utcai szociális munka esetén nem tudták kezelni. A módosítással a személyes adatokat, például az életet, testi épséget veszélyeztető helyzetek megszüntetése, a szociális szolgáltatások és egészségügyi ellátások igénybevétele, intézménybe vagy más szálláshelyre juttatása érdekében a törvényben meghatározott módon kezelhetik.

Tisztelt Ház! Mint ahogy azt az elején említettem, a szociális területen végzett munka valóban nemcsak két ember és nemcsak a szakma és a kormány magánügye, hanem mindannyiunk közös feladata. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban szereplő módosítások érintik a szociális pénzbeli ellátásokat, a gyermekvédelmi szakellátást, valamint a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat. A kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület csak a sajnálat kifejezéséről szóljon, mert ehelyett esélyekre kell építeni, nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni.

A benyújtott törvényjavaslattal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások terén az előző években megkezdett átalakítási folyamatokat, az átláthatóbbá tételt és a célzottabb szolgáltatásnyújtást kívánjuk folytatni.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a javaslatunkat. (Taps a kormánypártok soraiban.)