Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A tegnapi napon is egy külszolgálattal kapcsolatos törvényjavaslatot is tárgyalt az Országgyűlés, és én akkor elmondtam, és szeretném ezt itt most megerősíteni, hogy rendkívül fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint a világ minden pontján, de legalábbis a legtöbb pontján legyen Magyarországnak külképviselete, legyen szó nagykövetségről vagy konzulátusról. Fontos egyébként, hogy nem lehet úgy csoportosítani ezeket az országokat, hogy fontos és kevésbé fontos, inkább én azt a megközelítést használnám, hogy fontos és még fontosabb országok. Legyen szó akár az Amerikai Egyesült Államokról, az arab övezetekről, Latin-Amerikáról vagy Ázsiáról, ezek nagyon fontosak.

Nagyon fontos volt a tegnapi, a Lengyel Köztársasággal közösen a vízum kérdésében történő törvényjavaslat általános vitája, és ezt is nagyon fontosnak tartom. Nagyon fontos tevékenységet végeznek, nagyon fontos az ország politikája, gazdasága és megítélése szempontjából. Nagyon fontos az ő helyzetük rendezése és a megbecsülése is.

Megmondom önnek őszintén, hogy számos kérdés merült fel bennem. Azt gondoltam, hogy az expozét követően válaszokat kapok néhányra. Inkább csak generált, így szíves engedelmével én ezeket most föltenném, természetesen úgy, hogy paragrafust is említek, hogy államtitkár úr is tudja, hogy konkrétan miről van szó.

A 4. § kapcsán a tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki nem állampolgár, és korábban sem volt állampolgára a fogadó államnak. Eddig a 2016-os törvény értelmében ez így szólt, hogy nem állampolgára a fogadó államnak. Tehát az került most be a törvényjavaslatba, hogy nem is volt állampolgára a fogadó államnak. Azt gondolom, hogy ez eleve számos kérdést fölvethet, de ha megnézzük a következő pontot, az (1) bekezdés g) pontjában pedig azt fektették le, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével ez alól felmentést lehet adni. Tehát akkor eleve nem értem, hogy miért kellett ezt így beletenni. Véleményünk szerint ez így nem teljesen hiteles, nem teljesen korrekt.

5. §: „A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát az (5) bekezdés d) pontja szerinti azonnali hatályú végleges hazarendeléssel ‑ indokolás nélkül ‑ visszavonhatja és megszüntetheti.” Itt az „indokolás nélkül” kifejezést, ami egyébként számos helyen előfordul a törvényjavaslatban, ezt tartom, nem is kicsit diktatórikusnak. Tehát egyébként ennek az egésznek a szövegezése még véletlenül sem a demokratikus formát vette fel, sokkal inkább a diktatórikusat. Miért van benne ez az „indokolás nélkül”, akár ebben a passzusban, akár más helyen? Esetleg, ha a nyilvánosság kizárását célozná meg, az diplomáciai esetekben még akár elfogadható is bizonyos esetekben, ugyanakkor azt másképp kellene fogalmazni. Ez így véleményünk szerint kérdéses.

A 7. §-ban „Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre.” Ennek értelmében a kihelyezettet át lehet helyezni más állomáshelyre a beleegyezése nélkül. Szintén a demokráciát nagy ívben kerülő, csakis diktatórikus megfogalmazásról van szó. Ez abszolút nem korrekt. Azt gondolom, minimum az lenne, hogy hallgattassék meg a másik fél is.

A 16. § értelmében „a határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor vagy megszüntetésekor a kormánytisztviselő minden esetben a felek megállapodásától függetlenül, az áthelyező vagy küldő kormányzati igazgatási szervnél kerül továbbfoglalkozásra”. Itt is az van, hogy függetlenül attól, hogy esetleg ő mit szeretne, nincs mese, ha akarja, ha nem, ő ott kerül továbbfoglalkoztatásra. Egyrészről lehetőségként teljesen jó és teljesen érthető, ugyanakkor itt a megfogalmazásokkal, azt gondolom, komoly problémák vannak.

17. §: „A kirendelés a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének egyoldalú döntésével vagy a fogadó szerv kezdeményezésére ‑ indoklás nélkül ‑ megszüntethető.” Nem ismétlem magamat, megint az indoklás nélkül, bár itt „indoklás”-t írnak az „indokolás” helyett, ezt most vettem észre; megint ez az „indoklás nélkül”. Csak és kizárólag, amit az irányítás és a külső szerv eldönt, annak úgy kell lennie.

Utolsóként a 21. §; számos más paragrafust is feljegyeztem magamnak, de ezekre szeretnék most fókuszálni. 21. §: „Hatályát veszti a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény.” Nem tudom, hogy ez hogy került ide, hogy ennek mi köze a témához.

(8.50)

Ez a törvény, a 2017. évi LXXII. törvény 34 részből áll, és ezekből összesen egynek van köze a most tárgyaltakhoz, a 30.-nak. A vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozásáról szól. Most ez egy elírás benne, ezt a részt akarják kivenni, vagy pedig ténylegesen az egész törvényt? Mert annak még lenne értelme, ha a vendégoktatói ösztöndíjprogramról ez a törvényjavaslat rendelkezik, akkor ezt a 2017-es törvényt módosítják, és az hatályát veszti, de hogy az egész törvény, amely 34 pontból áll, hogy veszti hatályát ennek értelmében, az nehezen értelmezhető.

Összefoglalva és talán meg is ismételve azt, amivel kezdtem, rendkívül fontosnak tartjuk a külszolgálaton végzett munkát, a külszolgálat munkatársainak hatékony és az ország külpolitikáját, gazdaságát segítő munkáját, hogy ennek érdekében tegyünk meg mindent, legyen egy olyan szabályozás, ami egyébként ezt elősegíti, lehetőség szerint a két fél megállapodása kell hogy alapul szolgáljon, és mindkét fél megelégedésére történjen. Természetesen, hogy az ország érdeke az elsődleges. Ezeket a diktatórikus pontokat kérem, hogy gondolják át. Kérem államtitkár urat, hogy az utolsóként említett 21. §-t nézze meg, hogy megállja‑e helyét.

Minden, az ország hatékonyságát előrevivő dolgot a Jobbik támogat, az ilyen diktatórikus lépéseket viszont véleményezzük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)