Magyar Levente

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Noha a mai előterjesztéseink sorában talán ez az egyetlen tartalminak és érdeminek mondható előterjesztés, a többi inkább tekinthető technikainak és részben nemzetközi kötelezettségből fakadónak, a 30 percet nem fogom kihasználni, mert nem tart még a munka olyan fázisban, hogy részletekről tudnék beszámolni, egy koncepciót szeretnék vázolni, amely jelen törvényjavaslattal indulhatna el a megvalósulás irányába.

Ennek a törvénytervezetnek a célja praktikusan az, hogy az Országgyűlés adjon felhatalmazást a kormánynak egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány ‑ amelynek neve Közép-európai Oktatási Alapítvány volna ‑ létrehozására közérdekű nevelési-oktatási feladatok ellátása céljából.

Mit takarna ez a forma? Mit takarna ez az intézményi keret? Ennek az alapítványnak feladata lesz Közép-Európa és tágabb régiónk legszínvonalasabb, angolul, valamint a régió országainak nyelvén oktató, nemzetközi érettségi bizonyítványt nyújtó középfokú nevelési-oktatási intézmény, illetve kollégium létrehozása és fenntartása.

Az elmúlt években, különösen az elmúlt hónapokban történtek intézkedések abba az irányba, hogy a magyar felsőoktatás versenyképességét érdemben növeljük. A fenntartói rendszer átalakításával, azt gondolom, fontos lépést tettünk ebbe az irányba. Ez a folyamat zajlik.

Szeretném azt az aspektust is idehozni és felvillantani, hogy immáron Magyarországon sok ezres nagyságrendben ‑ tízezres nagyságrendről beszélhetünk ma már ‑ tanulnak olyan külföldről érkező diákok, akik teljes magyar állami ösztöndíjjal tartózkodnak hazánkban. Tehát a felsőoktatásunk amellett, hogy intézményileg megújul és ezáltal a piacosodás irányába való ellépés jegyében, a működési elveket illetően legalábbis versenyképességét meg tudja erősíteni, emellett ki is nyitottuk ezt a felsőoktatási rendszert, és felhelyeztük Magyarországot ‑ ma már bizton állíthatjuk ‑ a nemzetközi oktatási térképre, ami a felsőoktatási rendszerünket illeti. Az arányokat tekintve messze Magyarország adja a legtöbb és leggenerózusabb ilyen jellegű állami ösztöndíjakat Európán kívüli diákok számára. Még abszolút számban is ott vagyunk a legnagyobbak mögött, Németország, Franciaország mögött Magyarország következik. Erre, azt gondolom, büszkék lehetünk, és az ország hosszú távon ebből felmérhetetlen módon tud majd profitálni. Tehát egyfajta nemzetköziesítése a magyar felsőoktatásnak megtörtént, illetve folyamatban van.

(11.00)

És szeretnénk ezt a folyamatot immáron kiterjeszteni a középfokú oktatási szintre is, miután Magyarország e téren is hagyományosan egyfajta központi szerepet játszott a régióban. Magyarországon belül is Budapest volt az a város, ahová előszeretettel küldték a környező országbeli elit családok gyermekeiket tanulni; számos olyan nem magyar, de egykoron a régióban magyar kötődéssel bíró vagy a magyar államhoz valamilyen módon kötődéssel bíró kiváló személy került ki ezen oktatási intézményekből, akik utána világszínvonalút nyújtottak a tudomány, a kultúra vagy a sport területén. Szeretnénk ezt a hagyományt feléleszteni, szeretnénk azt, hogy Budapestre ne csak mint felsőoktatási központra, ne csak mint a régió legkiválóbb orvosképzési központjára, ne csak mint egy kiemelkedően magas műszaki, tudományos sikereket és színvonalat felmutató felsőoktatási központra tekintsenek, hanem a középszintű oktatásban is tudjunk olyat nyújtani, kínálni, ami vonzó lehet azon nem magyar ajkú személyek számára is, akik világszínvonalú tudást szeretnének megszerezni a régióban, ehhez ne kelljen Olaszországig, Svájcig vagy az Egyesült Királyságig küldeni a gyermekeket.

Tehát a hazai felsőoktatás megújításával párhuzamosan elérkezett az idő arra, hogy ebbe az irányba is lépéseket tegyünk. Határozott szándékunk ezáltal, hogy tovább erősítsük a magyar köznevelési intézményrendszert és annak régióban elfoglalt pozícióját. Ez illeszkedik természetesen abba a tágabb külpolitikai törekvésünkbe, hogy egyfajta közép-európai összefogást építsünk fel. Nyilvánvaló, hogy ennek a legkézzelfoghatóbb kerete és az a kerete, amely eddig a legtöbb eredményt eddig fel tudta mutatni, az a formája, amelyik a legnyilvánvalóbb, a visegrádi együttműködés, amelyben négy ország vesz részt. De itt, amikor Közép-Európáról beszélünk, mint ilyenről, messze túlmutatnak a valós határok a V4-en, Közép-Európához kulturális értelemben, földrajzi értelemben egy jóval nagyobb térség tartozik, ezért ez az intézmény nemcsak a V4-ek nyelvén, hanem a többi régióbeli ország nyelvén is, több balkáni nyelven is például nyújtana képzést az angol mellett.

Minden hosszú távú ilyen jellegű építkezésnek az alapja a humánkapcsolatok erősítése. Mi lehetne jelentősebb lépés a humánkapcsolatok erősítése terén, mint a fiatalok megismertetése egymással. Ezért van egyébként az, hogy nagyvonalú ösztöndíjprogramokat működtetünk a felsőoktatásban. A középszintű oktatás terén viszont ilyen, miután nem működik, szeretnénk nem magyar nyelvű fiatalokat minél nagyobb számban Budapestre hozni, hogy itt magyar közegben, magyar környezetben sajátítsanak el ‑ még egyszer ‑ világszínvonalú és olyan nemzetközi akkreditációra épülő képzést, amellyel utána bárhol a nagyvilágban helyt tudnak állni, és a legjobb egyetemekre be tudnak jutni.

A létrejövő oktatási-nevelési intézmény a tervek szerint 4 plusz 1 előkészítő évfolyamon biztosítana tehát kiemelt színvonalú oktatást a hazai és a régió országaiból érkező diákok számára. A legnevesebb angol és svájci mintákat vesszük ehhez alapul.

Az intézményben a bentlakásos iskola, úgynevezett boarding school jellegéből fakadóan a magas színvonalú képzés mellett a tantermen kívüli foglalkozásra is kiemelt hangsúly helyeződne. Ez is egy olyan vonzereje lehet ennek az intézménynek, amelyik átszakítja azokat a gátakat, amelyek fennállnak jelenleg néhány régióbeli ország és Magyarország között olyan téren, hogy akár családok a gyermekeiket Magyarországra küldjék tanulni. Tehát nekünk annyira kimagaslóan versenyképes tudást, környezetet, valamint kiegészítő tevékenységeket kell kínálnunk, ami ezeket a gátakat át tudja törni. Tehát a tantermen kívüli programok ennek szellemében a regionális értékek, a kultúra és a regionális hagyományok ismeretének átadását is céloznák.

A Nemzetközi Érettségi Szervezet által akkreditált oktatási programok alapján kiadott diploma nemzetközileg is természetesen széles körben elismert, 150 ország több mint kétezer egyeteme fogadja el felvételi vizsgaként, köztük a legrangosabbak is, úgymint Oxford, Cambridge, Harvard, Humboldt vagy Sorbonne. Mi ilyen érettségi bizonyítványt szeretnénk ezeknek a diákoknak adni itt Budapesten, amely nemzetközi érettségi bizonyítványt Magyarország felsőoktatási intézményei a magyar érettségivel egyenértékűnek is elfogadnák. És reményeink szerint sokan választanák utána Magyarországon a felsőoktatási képzést is, és nem hagynák el az országot. Ugyanakkor, aki elhagyja, az olyan tudásra tehet szert, amely, ha visszatér ide a régióba, akkor Közép-Európa versenyképességét érdemben tudja tovább növelni.

A törvénytervezet elfogadását követően olyan kiemelt színvonalú középfokú oktatási-nevelési intézménnyel gyarapodna tehát Magyarország, illetve a magyar oktatási rendszer, amely rendkívül széles körű perspektívát nyitna meg hazai és régióbeli diákok, fiatalok számára, egyúttal erősítené Magyarország mint regionális oktatási központ hírnevét, szerepét és presztízsét, még egyszer, a közép-európai építkezés, V4-es és azon túlmutató építkezés jegyében, amely kiemelt nemzetstratégiai és külpolitikai célja a kormánynak.

Keressük azokat az eszközöket, amelyekkel egy ilyen széles körű együttműködés hosszú távra alapokat tud kapni és megkérdőjelezhetetlenné tud válni. Elnök úr, köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani elsőként. (Taps a kormánypártok soraiból.)