Dr. Varga-Damm Andrea (független)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az ezeknek a felsőoktatási intézményeknek alapítványba történő átirányításáról szóló javaslatokat olvastam, akkor az Indul a bakterházból Bendegúz azon mondata jutott eszembe, hogy „Én mindig jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem, rossz lett.” Nem vitatom el, hogy mindazok a szakemberek, akik felsőoktatási szakemberekként vesznek részt ennek a rendszer-átalakításnak a folyamatában, jó szándékból teszik.

Nem vitatom el, hogy perspektívát látnak abban, hogy egy másfajta szervezeti modell segítségével esetleg a magyar felsőoktatás minőségét lehet javítani. De meg kell mondjam, hogy miután látható, hogy a kuratóriumokba történő kinevezések teljes mértékben politikaalapúak és nem szakmai alapúak, és a kinevezett politikusok nagy részének semmifajta olyan korábbi tevékenysége nem ismert számunkra, amellyel úgy gondolhatnánk, hogy ők egyetemi fenntartóként az egyetemek működésének minőségét tudnák javítani, ezért van természetes módon az ellenzéki képviselőkben aggodalom, ezért van távolságtartás, és azt gondolom egyébként, amit az előző felszólalásomban is mondtam, hogy az eddigi tapasztalatszámú ok még inkább erősíti ezt.

A T/13675. javaslat a Pannon Egyetemért Alapítvány létrehozatalát célozza, és az van az indoklásban, hogy a közép-dunántúli régiót megerősítenék, és a képzésben részt vevőket még inkább támogatnák. Egyrészről azt gondolom, hogy a közép-dunántúli régió már eddig elért eredményei nem önmagukban egyetemfüggők, hanem az a szerencsés helyzete zajlott az elmúlt 25-30 évben annak a régiónak, hogy számtalan külföldi vállalkozás ott telepedett le, illetőleg a magyar vállalkozóknak szerencsére az adott régió turisztikai vonzereje, ásványkincsei, különböző, már korábban kialakított ipari kapacitások magántulajdonba vétele eredményeként meg tudtak őrizni picit erőteljesebb gazdasági eredményességet, mint mondjuk, az ország más részén.

Természetesen örülnénk neki, ha egy egyetemi átalakítási rendszer még inkább erősítené ennek a régiónak üdvét vagy fejlődését, de tartok tőle, hogy önmagában az, ami ebben a javaslatban szerepel, és amit majd ebből eredően az egyetemi világ meg fog valósítani, nem biztos, hogy olyan optimizmusra ad okot.

Az előző törvényjavaslathoz még, ha megengedik, egy mondatot fűznék, ami természetesen ehhez is kapcsolódik. Ez pedig az, hogy a javaslat végén van egy táblázat, amelyben szerepel Magyarország felsőoktatási intézményeinek listája, és akként van szétbontva, hogy állami, nem állami, alkalmazott tudomány, alkalmazott tudomány nem állami, és a többi, főiskolák. Eljutott tíz év után az Orbán-kormány oda, hogy egy darab állami főiskola van Magyarországon. Mindössze 8-9 állami egyetem van már csak, és a többiek mind magánkézben vannak.

Ismerve a gazdasági élet adottságait, nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi főiskola és egyetem lesz magántulajdonban úgy működtetve, hogy nem az államnak kell majd a nagyobb szerepet játszani a fenntartásban. Én lennék a legboldogabb, ha olyan hatalmas profiteredményesség lenne a következő évtizedekben Magyarországon, hogy a vállalatok össze tudnák adni a nem állami felsőoktatás finanszírozásához szükséges forrásokat, de aggódom, hogy a magyar állam lesz a legnagyobb szereplő ebben. Ha pedig ez így lesz, akkor már lehet egy ilyen táblázatba azt írni, hogy melyik állami és melyik nem állami felsőoktatási intézmény, ettől még nagy valószínűséggel az adófizetők fogják nagy részben ezek költségeit fizetni.

Ebben a javaslatban az szerepel, ami már a korábbiakban is, hogy egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre, amelynek során az alapítói jogok gyakorlása az innovációs és technológiáért felelős miniszter lesz, és ez a miniszter nevezi ki a kuratóriumot. Az alapítvány a Pannon Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlója lesz, és a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységet folytat és ezzel biztosítja a vagyonát az egyetemnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a vagyonkezelő alapítvány fog olyan gazdasági tevékenységet végezni, amely gazdasági tevékenység eredményeként keletkező forrásokat az egyetem működtetésére tudja fordítani.

Én azért eddig megnéztem a már meglévő kuratóriumok meglévő kuratóriumi tagjait, és ha ehhez az egyetemhez is ugyanilyen minőségű kurátorokat fognak kinevezni, akik, hogy úgy mondjam, a gazdasági életben még semmifajta szerepet nem játszottak, elég nehezen tudom elképzelni, hogy ezek az alapítványok majd olyan minőségű gazdasági tevékenységet fognak folytatni, amit még eddig nem is ismerünk, amiből az egyetemek finanszírozását tudják biztosítani.

(20.00)

Számomra ez olyan misztikum, ami ide le van írva, de bizonyára van önök között valaki, aki ezt a rejtélyt számomra meg tudja fejteni vagy ki tudja bontani.

Az egyetem fenntartói joga az az alapítói vagyon, amiről már itt számtalanszor beszéltem, hogy megfoghatatlan, tehát a fenntartói jog mint vagyoni értékű jognak nevezett valami, annak nincs konkrét értéke, és ami a legfontosabb, nem váltható pénzre, amely pénz viszont kell az egyetemek működtetéséhez.

Az szerepel még a javaslatban, hogy a jogelőd költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingóságok is az egyeteméi lesznek. Itt megütötte a szememet, fülemet a jogelőd költségvetési szerv. Ha azt mondjuk, hogy az egyetemnek a költségvetési szerv a jogelődje volt, akkor megint az a problémám, hogy az egyetem kicsoda. Mert az egyetemről minden javaslat úgy beszél, mint egy önálló entitásról, egy önálló szervezetről, amely jogokat, kötelezettségeket szerezhet, gyakorolhat. És mindig úgy beszélnek, hogy az alapítvány, amit létrehoz a miniszter a fenntartói jogok gyakorlására, az az egyetemtől független szervezet. De ha arról beszélünk, hogy az egyetemnek magának már volt egy jogelőd költségvetési szerve, akkor az egyetem a megváltozott névvel maradt önálló költségvetési szerv? Ha pedig így van, akkor hogy nem állami egyetem?

Én tudom, hogy professzor úr nem a jogtudományban elmélyedt tudósember, de miután tudósember, és ha tetszik, ha nem, természettudományos következtetéseket kellett egész szakmai életében megtennie, így a formállogika szabályai szerint bizonyára érti, hogy én miről beszélek, amikor erről a kettősségről beszélek. És egyáltalán nem látható, nem számomra, de senki számára, hogy ez a kettős személyiségi viszony, az egyetem és az alapítvány tulajdonképpen együtt hogy működik egymással, és honnan lesz az egyetemnek pénze, mert hiszen nem ismert gazdasági tevékenységből nem lehet; az a vagyonelemcsomag, amit megkapott, nem pénzt hoz, hanem pénzt visz, hiszen fenn kell tartani ‑ látjuk, hogy mekkora infrastruktúra az, amit fenn kell tartaniuk ‑, úgyhogy nagy valószínűséggel ugyanúgy az állami finanszírozásból fogják tudni a jövőben is megvalósítani az oktatási tevékenységet.

Végül pedig a hatályba léptető rendelkezésekről szólnék pár szót. A (2) és a (3) bekezdés a hatályba léptető rendelkezéseknél meglehetősen furcsa számomra. Nem nagyon értem, hogy miért kellett időbeli hatályban elválasztani egymástól ennek a jogszabálynak a különböző jogi lépéseit különböző időpontokra. Különösen azt nem értem, hogy miért kellett szeptember 1-jére hatályba léptető rendelkezést hozni magára az egyetem kuratóriumának felállására az alapítói jogok átszállására, hiszen szeptember 1-jén már megkezdődik egy tanév. Én azt gondolom, hogy ha már ezt a javaslatot idehozták, és ha már ebből törvény lesz, és ha már megvalósul ennek kapcsán maga az új intézményrendszer, akkor miért egy oktatási év kezdő napjára lép hatályba maga a jogszabály, ami aztán létrehozza azt a nagy szervezeti változást, amely eredményeként a felsőoktatási intézmény egy más formában fog működni.

Bizonyára tetszenek érteni. Én azt gondolom, hogy előrébb kellett volna hozni ahhoz, hogy az oktatási év kezdő napjára már minden rendelkezésre álljon az új struktúra működtetésére. Én azért javaslom önöknek, hogy gondolkodjanak el azon, hogy miért kell ezt 2021. szeptember 1-jéig eltolni; azzal együtt, hogy én nem patronálom ennek a javaslatnak a megszavazását, illetve ezt a fajta modellt, de ha már itt van, ha már meg fogják szavazni, akkor egyszerűen az élet könnyebbsége érdekében, úgy gondolom, hogy ez a hatályba léptetés nem szolgálja azt a célt, amiért ezt létrehozták.

Annyit szeretnék még elmondani, hogy államtitkár úr az expozéjában felemlítette a Pannon Egyetem rendkívül szép és eredményes múltját, felemlegette azokat a sikereket, amelyekkel mind a minősítésben, mind különböző elismerésekben kiváló eredményeket mutattak fel. Veszprémiként én magam is rendkívül büszke vagyok arra, hogy ez az egyetem ennyire elismert, és ilyen magas szintű oktatási tevékenységet végez, és azt kérem önöktől is és az oktatási kormányzattól és az egész kormánytól is, hogy ha már ez az egyetem a múltjából eredően ilyen csodálatos eredményeket tudott produkálni, akkor az új modellel tényleg azt szolgálják, hogy ebből ne vesszen el semmi, hanem ezt a jó hírt csak öregbítse. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)