Bódis József

BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tavasszal a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia megvalósításának keretében az önök támogatásával már sor került az agrárképzési terület megújítása kapcsán a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására. Az átalakítás további lépéseként két törvényjavaslatot nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlés elé annak érdekében, hogy a tervezett intézkedések eredményeként a magyar agrár-felsőoktatás új fejlődési pályára álljon.

Az első törvényjavaslat a Szent István Egyetem modellváltásáról és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről szólt, amellyel célunk az intézmény újraalapítása, immár Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven. Jelen törvényjavaslat pedig az intézmény modellváltásához szervesen kapcsolódó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe és más szervezetekbe való integrálását tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2014-ben azért jött létre, hogy rendszerbe foglalja azokat a kutatóintézeteket, amelyek a hazai agrárium szakmai hátterének megteremtéséért felelnek. A NAIK intézményei az ország 23 városában, 13 kutatóintézetben és 4 gazdasági társaságban testesülnek meg. Tevékenységük magukban foglalják a hazai mezőgazdasági kutatás minden szegmensét: az öntözéstől és a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, az élelmiszeripartól az erdészetig, a kertészettől a tejiparig, a vetőmag-nemesítéstől a halászati kutatásokon át a szőlő-borászati kutatásig szinte minden lényeges szakterülettel foglalkoznak mindennapi munkájuk során.

Fontos, hogy az adott intézetekben olyan gyakorlati jellegű kutatásokat végezzenek, amelyek gyorsan, hétköznapi szinten is értelmezhető és használható eredményekre válthatóak. Elég, ha csak leveszünk a polcról egy hazai paprikakrémet, lekvárt, kenyeret vagy akár egy palack bort, azokban legtöbbször a NAIK intézményrendszerében létrehozott szellemi termék van jelen. Az elmúlt évek sikerei biztatóak, sőt már mindennapjaink szintjén is érzékelhetőek, azonban ezekkel az eredményekkel nem elégedhetünk meg. Kötelességünk, hogy még többet tegyünk a hazai agrárium további fejlesztése érdekében, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Agrárminisztériummal közösen kidolgozta a hazai agráripar és felsőoktatás együttműködésének közös, új rendszerét.

Tisztelt Ház! Ebben az új rendszerben szükség van az erőforrások közös kihasználására annak érdekében, hogy még jelentősebb eredményeket érhessünk el. Célunk, hogy egy olyan intézményrendszer jöjjön létre, amely hatékonyan szolgálja ki az ágazat jelenlegi és jövőbeli szakemberigényét, képes megfelelő mennyiségű és tudású szakember és vezető kibocsátására, egy technológiailag fejlett infrastruktúrára és tangazdasági bázisra alapozva.

Az intézményrendszer a KFI ökoszisztéma-centrumaként fog működni, amely képes releváns, jelentős és piacon hasznosuló kutatási eredmények előállítására, építve a hallgatókra és a kutatókra, oktatókra, valamint a piaci szereplőkre is. Terveink szerint a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete a Soproni Egyetem szervezeti egységébe olvad, erősítve az intézmény ezen képzési, kutatási profilját. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságként folytatja tevékenységét. A NAIK újfehértói kutatóközpontja a Debreceni Egyetem szervezeti egységébe integrálódik. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ többi szervezeti egysége a leendő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként működik tovább, és ehhez az integrációhoz csatlakozik a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóközpontja is. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. pedig a szétválást követően részben az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe, részben pedig a Debreceni Egyetembe integrálódik.

A felsőoktatási stratégia társadalmi és nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzési területe az agrárképzés. A jelenlegi hazai agrárképzés és -kutatás számos kihívással néz szembe. A magyar kormány célja az, hogy a magyar agrárképzés összhangba kerülhessen a piac és a magyar társadalom igényeivel, a képzéshez kapcsolódó intézményrendszer modernizálása révén egy piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését.

(19.40)

Az agrárgazdaságnak ugyanis magas színvonalon képzett szakemberekre van szüksége, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége erősödjék.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai agrár-felsőoktatás országunk fejlődése érdekében történő megújítása és egy új intézményrendszer létrehozása mindannyiunk közös ügye. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.