Dr. Kaderják Péter

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni az előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólásokat, a kormánypárti frakciók részéről az egyértelmű támogatást, Balczó képviselő úr, a Jobbik részéről a megint csak szakmailag megalapozott, pozitív hozzáállást ehhez a javaslathoz. Néhány ponton szeretnék reagálni azokra a kritikákra, amelyek vagy a tárgyhoz kapcsolódóan vagy pedig azon messze túlmenően hangzottak el az előterjesztés kapcsán.

Ugye, ezek közül számomra a legfurcsább az, amikor itt a parlamenten, a jogalkotásnak a helyén a jogalkotásban részt vevők engem arra biztatnak, hogy ne tartsam be a parlament által alkotott jogszabályokat, például, hogyha kötelező egy ötéves felülvizsgálatot elvégezni egy adott országgyűlési határozattal kapcsolatban, akkor azzal most ne foglalkozzunk, mert most nem olyan fontos.

Vagy, ha egy jogszabálytervezet jogharmonizációs célú, amelynek a határideje jövő év eleje, akkor az egyébként az Európai Uniót olyan mértékben ‑ hogy is mondjam csak ‑ melegen támogató képviselők vagy frakciók engem arra biztatnak, és a kormányt arra biztatják, hogy ezzel most ne is foglalkozzunk, mert most sokkal fontosabb dolgokat kéne csinálni. Ez számomra rendkívül furcsa, különösen ilyen européer frakciók részéről, ahonnan ezek a kritikák elhangoznak.

Természetesen a kormány napi szinten, folyamatosan foglalkozik a járványügy nagyon nehéz helyzetével, a családok támogatásával, a mostani kialakult helyzet kezelésével. Államtitkár-kollégáim reggeltől estig lényegében ezzel foglalkoznak.

(17.40)

Ha már az Európai Uniónál tartunk, ott mégiscsak a jelenlegi Bizottság kifejezetten azt javasolja az összes tagállamnak, hogy amikor arról gondolkozik, hogy hogyan lábaljon ki ebből a jelenlegi válságból, akkor két kulcsszó legyen, amit mindig joggal hangsúlyoznak: ez a kilábalás zöld legyen és digitális, hogy úgy indítsuk újra a gazdaságot, hogy az már a klímavédelemnek a céljait is jobban szolgálja, és egy korszerűbb, digitálisabb Európai Unió építése felé mozduljunk el.

Hát, az a törvényjavaslat, amely most az asztalon fekszik, pontosan ezt a célt szolgálja, hogy a villamosenergia-szektor területén a jövőbeni építkezés ezt a zöld kilábalást segítse. Egyébként az előző energiahatékonysági törvényjavaslat pont ugyanerre a célra épült, tehát nagyon furcsa nekem az, hogy ilyen szinten nekem is valahol kint tesztelni kéne a sajnálatos módon covidos betegeket ezek szerint ahelyett, hogy itt ezekkel az egyébként jövőbe mutató kérdésekkel foglalkoznánk. Ez igazából csak a napirenden túlmenő kritikákkal kapcsolatosan merült fel bennem.

Ami magának az előterjesztésnek a tematikáját illeti, ott Balczó képviselő úr felvetése nagyon pontosan azt jelezte, hogy az egyik legnagyobb fejlemény, amire ez a törvényjavaslat reagálni kíván, a megújuló villamos energiának a térnyerése, mégpedig olyan módon, hogy azok helyben, decentralizált módon történnek meg, háztetőtökön, faluszélén, kis naperőműparkokban, és ennek az integrálását kell elősegítenünk energiaközösségek létrehozásával vagy lakossági napelemes programoknak a bonyolításával.

Itt szeretném jelezni, hogy elhangzottak olyan dolgok, hogy itt megnyomorított magyar napelemes szektor van, meg hasonlókat hallottam Tordai képviselő úrtól. Szeretném azt jelezni, hogy olyan exponenciális növekedést, ami a magyar napelemes szektorban van, nem tudom, hogy van‑e még egy olyan gazdasági szektor Magyarországon, amelyik tud produkálni, de szerintem egyébként nincs. Másfél év alatt duplázódnak ezek a beépített kapacitások. Háztartási méretű kiserőműveknél hallhattuk, hogy két év alatt már ott tartunk, hogy több mint 70 ezer magyar háztartás, az ott lakó magyar polgárok a legeslegtisztább villamosenergia-forrással tudják az igényeiket kielégíteni, és a nagyobb méretű napelemes fejlesztéseknél is két hete zártuk a második METÁR-tendert. Írd és mondd, hatszoros túljelentkezés volt a beruházók részéről a meghirdetett fejlesztési támogatásra és kapacitásra.

Nem úgy érzékelem, hogy pandémia közepén ez egy ilyen megnyomorított szektor lenne, hanem pont ellenkezőleg: egy nagyon magabiztos, nagyon erős, szakmailag nagyon magához tért, jelentős rendelésállománnyal rendelkező magyar vállalkozói szektor építi a magyar megújuló villamosenergia-szektort. Tehát itt valami nagyon nem stimmel abban, azt gondolom, ahogyan Tordai úr ezt érzékeli.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik ilyen kritika, ami Tordai képviselő úrtól elhangzott, hogy a magyar hálózatban nem költenek pénzt. Én borzasztó boldog lennék, ha annyi pénzt keresnék, amennyit tavaly a magyar hálózati üzemeltetők elköltöttek villamosenergia-hálózati beruházásra; az egyébként lehet olyan 70 milliárd forint. Tehát ha csak ennyit tudnék egy fogadáson nyerni, és csak annyi pénzhez jutnék, amennyit a hálózatra költöttek a cégek, azt hiszem, akkor nagyon jól tudnék járni.

De a viccet félretéve, az a korszerűtlen, lepukkant, azt hiszem, valahogy így jellemezte, villamos hálózat, ami Magyarországon van, biztosítja azt most már lassan egy éve, hogy a járványügyi helyzetben a magyar polgárok, többek között az Országgyűlés is, azt a folyamatos és a legmagasabb sztenderdeknek megfelelő villamosenergia-ellátást meg a gázellátást élvezhessék, ami nélkül, azt gondolom, ezeket az időket átvészelni nagyon furcsa lenne. Azt gondolom, sokkal inkább megbecsülni kéne mindazokat, akik ezt a beruházást végrehajtják, és a magyar energiahálózat korszerűsítésén dolgoznak, mint hogy ilyen, tulajdonképpen teljesen megalapozatlan állításokat megfogalmazni erről a szektorról.

És egy utolsó megjegyzés, ez kapcsolódik, még egyszer, a napelemes pályázatokhoz és az úgynevezett szaldóelszámolás kérdéséhez. Valóban, úgy látjuk, hogy az elmúlt két-három évben az a szélsebes penetráció, ami a háztartási méretű napelemes rendszerekben lezajlik, mára oda vezetett, hogy egy jóval nagyobb, egy paksi blokknál már nagyobb kapacitás működik a magyar háztartások tetején napelem formájában. Ezt szeretnénk folytatni, de éppen azt a lakossági szektort fogja megcélozni az a napelemes támogatási programunk, amelynek a bejelentésére sor került, akik a szaldóelszámolás mellett nem tudnak ezekhez a programokhoz hozzáférni. A szaldóelszámolás elsősorban azoknak jó, azok számára ad ilyen beruházási lehetőséget, akik megtakarításokkal rendelkeznek, akik könnyen hozzáférnek a pénzügyi piacokhoz, hiszen előre így meg tudják finanszírozni a beruházási költségeket.

Az a program, amelyen dolgozunk, kifejezetten a hátrányos régiókban lakó, vidéki lakosságot célozza, azokat, akiknek nem nagyon van megtakarításuk és nem nagyon tudnak hitelt és önerőt beletenni ilyen programokba. Az ő számukra az, hogy magas beruházástámogatási intenzitással juthatnak ilyen eszközökhöz, már eleve egy jelentős költségcsökkentést fog lehetővé tenni.

Egyébként pedig az a változás az elszámolásban, amelyre utalt, azt is lehetővé fogja tenni, hogy orvosolni fogja a szaldóelszámolásnak azt a hibáját, hogy csak a háztartási villamosenergia-fogyasztásra méretezett rendszerek terjedjenek el, és a fűtés elektrifikációja kimarad ezekből a projektekből. Nagyon előremutató ez a történet.

És ha már csak az igazság kedvéért is említem, akkor nem a kormány akarja kivezetni a szaldóelszámolást a magyar villamosenergia-szabályozásból, hanem az Európai Unió, tudniillik azon jogszabályok alapján, amelyeket éppen most implementálunk, azt hiszem, 2024. január 1-jétől ez a típusú elszámolás az Európai Unióban nem lesz lehetséges. Úgyhogy itt csak az európai uniós szabályokat implementáljuk, de azt úgy fogjuk, hogy az a magyar fogyasztóknak jó legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)