Dr. Kaderják Péter

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. A jó hír az, hogy ez az utolsó olyan előterjesztés ma, amellyel az önök idejét terhelem.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország célja, hogy a fogyasztót középpontba helyezve tiszta, okos és megfizethető energiát biztosítsunk a magyar családok számára. Ezt a célunkat az európai energiarendszer részeként tudjuk elérni. Az európai energetikai rendszerhez fizikai, piaci és jogi kötöttségünk is fűződik. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az, hogy az Európai Unió jogszabályi kereteivel összhangban biztosítsa a nemzeti energiastratégiánk végrehajtásához is szükséges jogi kereteket.

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság 2016 novemberében közzétett javaslatai alapján elfogadott jogszabálycsomag, a „Tiszta energia” csomag célja a tiszta energiákra való átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is biztosítani az Európai Unió versenyképességét. A csomag keretében elfogadott jogszabályok az uniós villamosenergia-szektor keretszabályait módosítják annak érdekében, hogy előmozdítsák a tiszta energiára való áttérés folyamatát; középpontba helyezik és elősegítik az európai fogyasztók aktív szerepét, jogainak érvényesülését, valamint támogatják a tagállamokat abban, hogy teljesíthessék a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeiket a biztonságos, versenyképes és fenntartható villamosenergia-ellátás mellett.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió energiarendszere és villamosenergia-piaca az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb változásán megy keresztül, amelynek folyamatosan meghatározó alakítói vagyunk a benyújtott törvényjavaslattal. Közös és kiemelt célunk az energiarendszer dekarbonizálása, szénmentesítése, amely új lehetőségeket és új kihívásokat jelent a piaci szereplőknek is.

A műszaki fejlődés lehetővé teszi a fogyasztói részvétel új formáit az energiapiacon, így megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a felhasználók teljes mértékben, más piaci szereplőkkel azonos feltételekkel legyenek jelen a villamosenergia-piacon, és képesek legyenek energiafogyasztásuk kezelésére, aktív meghatározására, vagy akár a saját fogyasztásukat szolgáló villamos energia helyben történő megtermelésére.

(16.40)

A „Tiszta energia csomag” egyik eleme a villamos energia belső piacának keretszabályait meghatározó irányelv, amelynek a jogharmonizációját a jelen törvényjavaslat biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! A villamos energia területét meghatározó jogszabályok legutóbbi felülvizsgálata bő tíz évvel ezelőtt történt meg, amikor a villamosenergia-piac megnyitására és európai szintű integrálására készültek az akkori szabályok. Az azóta eltelt időben a technológiai fejlődés, a piacműködési modellek alakulása és a fogyasztói igények változása szükségessé tették az új és átfogó szabályozást.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat nemcsak az uniós szabályozási elvárásoknak felel meg, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a hazai energetikai szektor igényeire is megfelelően reagáljunk. Ez az átfogó szakmai munka elképzelhetetlen lett volna az energetikai szektor szereplőinek közreműködése nélkül, akiknek a bevonása a törvényjavaslat előkészítésébe már a kezdeti szakaszban megtörtént.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az imént is, az előző napirendi pont kapcsán is szó esett már erről, a „Nemzeti energiastratégia 2030” ez évi megalkotásakor a tiszta, okos, megfizethető energia biztosítását tűztük ki alapvető célul, amelynek elérése érdekében a stratégia a magyar fogyasztót helyezi a stratégia középpontjába, a stratégia megerősíti energiaellátás-biztonságunkat, szolgálja az energiaszektor klímabarát átalakítását, és kihasználja az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket. A megújulóenergia- és a megújulóvillamosenergia-felhasználás minden fenti célhoz kapcsolódik, és azt szolgálja, hiszen a megújuló villamos energia helyben megtermelése megerősíti nemcsak a nemzeti szintű, de a fogyasztói szintű energiaellátás-biztonságot is az önellátás lehetőségének a megteremtésével, szolgálja a klímabarát átalakítást is, hiszen a megújulóvillamosenergia-termelés szén-dioxid-mentes energiaforrást teremt számunkra, és egyben olyan innovatív megoldások alkalmazását, tömeges alkalmazását feltételezi, amelyeknek a gyártásában, fejlesztésében magyar innováció, magyar gazdaságfejlesztés is meg tud jelenni.

A megújulóenergia-felhasználási célja Magyarországnak, a magyar kormánynak ‑ ezt a magyar parlament is megerősítette ‑ a jelenlegi 13 százalékos célhoz képest 2030-ra legalább 21 százalék, ezen belül a villamosenergia-szektorban a jelenlegi 10 százalékról éves átlagban legalább 21,3 százalékra kívánjuk növelni a megújuló villamos energia arányát, és a nukleáris termeléssel együtt ez azt tudja garantálni, hogy 2030-ra 80-90 százalék köré vagy szintjére nőhet a hazai előállítású villamos energián belül a karbonmentes villamos energia részaránya.

Ahogy az már korábban elhangzott, szeretném megismételni, hogy ezen belül a magyar energia- és klímastratégia kiemelt célja 2030-ra a jelenlegi, már most is másfél gigawatt fölötti beépített napelemes kapacitásoknak 6,6 gigawattra történő növelése, exponenciális növelése ‑ természetesen ez magában foglalja a háztartási méretű termelőket is ‑, de ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az egész villamos rendszerünket fejleszteni kell, a hálózatokat fejleszteni és okosítani, illetve olyan rugalmas kapacitásoknak a piacra lépését kell elősegíteni, amelyek az időjárásfüggő megújulótermelést ki tudják egyensúlyozni, és garantálni tudják az egész rendszer ellátásbiztonságát. Emellett megindítottuk ‑ és ebben is segít ez az előterjesztés ‑ azt a nagy lendületű okosmérési programot, amely a villamosenergia-szektorban néhány éven belül azt fogja eredményezni, hogy legalább egymillió olyan háztartás lesz, amely már okos villamosenergia-mérő berendezéssel rendelkezik.

A jelen törvényjavaslat a megújuló energiaforrású áramtermelés bővítésével, a fogyasztók aktívabb piaci jelenlétével és új piaci szereplők és funkciók megjelenésével biztosítja az előbb említett kiemelt stratégiai célok elérését. Olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az energetikai szektorban és a ráépülő iparágakban alapvetően határozza majd meg a következő évtizedet. A törvényjavaslat épít a már kialakult és működő intézményekre, ugyanakkor fontos, a jövőt alapvetően meghatározó új intézményeket, piaci szereplőket és funkciókat vezet be.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban kidolgozott szabályozás elősegíti a megújuló energia felhasználásán alapuló, saját termelésű, vagy ahogy szoktuk mondani, a háztáji villamos energia helyi elfogyasztását vagy lokálisan mással, így aktív fogyasztókat tömörítő energiaközösségekkel történő megosztását. Ez biztosíthatja a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások helyben történő felhasználásának hatékony megszervezését.

A szabályozás az aktív fogyasztó koncepciójával ösztönöz arra, hogy a fogyasztó önállóan vagy más piaci szereplő közreműködésével kilépjen a villamosenergia-piacra vagy a saját termelésű villamos energiájával, vagy azokkal az úgynevezett rugalmassági képességekkel, amelyekkel a rendszerszabályozás problémájának a megoldásához tud hozzájárulni megfelelő ellenszolgáltatás fejében. A törvényjavaslat az új jogalanyok, így különösen az aggregátor, az energiaközösség, az aktív felhasználók bevezetésével a villamosenergia-rendszerben a rendszerszabályozáshoz nélkülözhetetlen fogyasztói és termelői rugalmassági képességek felderítését és költséghatékony kiaknázását segíti elő. Ezzel párhuzamosan fontos kiemelni, hogy az új szabályozás alapján az innovatív megoldások alkalmazása révén lehetőség nyílhat a rendszerfejlesztési költségek mérséklésére is.

A törvényjavaslat továbbá tovább erősíti a fogyasztókat védő rendelkezéseket, melynek keretében a fogyasztói kereskedőváltás még meglévő akadályainak felszámolásával, a számlaképi és tartalmi előírások egzaktabb meghatározásával, a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának a lakossági és kisvállalkozási fogyasztók esetén történő megtiltásával és az alapvető szerződéses jogok átláthatóbbá tételével nagymértékben erősíti a fogyasztók általános védelmét. Ehhez kapcsolódóan a hálózati engedélyesek adatgazdálkodására vonatkozó szabályainak meghatározásával elősegíti a felhasználói jogok gyakorlását és a rugalmassági szolgáltatások piacának fejlődését, ami ugyancsak egy új részpiaca lesz az egyre szofisztikáltabbá, kifinomultabbá váló villamosenergia-piacnak.

A törvényjavaslat elősegíti a hálózati engedélyesek számára szükséges rugalmassági szolgáltatások piaci alapú eljárásokkal összhangban álló beszerzését, amelynek ha ma még nem is áll rendelkezésre valamennyi szükséges feltétele, az irányelvnek megfelelő pozitív szabályozás ösztönzőleg fog hatni a piaci szereplőkre, a szükséges feltételek időben történő megteremtése érdekében. Addig, amíg ezt elérjük, a szabályozás biztosítja, hogy a piaci alapú eljárások alkalmazásának eredménytelensége esetén vagy a szabályozó hatóság által hozott döntés alapján a szükséges szolgáltatások beszerzésének a nem piaci alapú lehetősége is biztosított maradjon a villamosenergia-elosztó társaságok számára.

Tisztelt Országgyűlés! Alapvető célunk tehát, hogy a hazai átalakuló árampiac kihívásai, mint az elegendő és megfelelő csatlakozási kapacitás biztosítása, a rendszerszintű tartalékok menedzselése, a nagy mennyiségű időjárásfüggő villamosenergia-termelés rendszerbe integrálása, a helyi hálózati szűkületkezelések, a frekvenciatartás vagy a feszültségtartás ne csak hagyományos hálózati beavatkozásokkal ‑ mint például a transzformátorcsere vagy a vezetéképítés ‑ valósulhasson meg, hanem új, innovatív és helyenként ettől jóval költséghatékonyabb megoldások alkalmazására nyílhasson lehetőség részben a fogyasztók válaszintézkedései vagy pedig az áramtárolási technológiák, az aggregálás vagy az energiaközösségi formában történő piaci hozzájárulás révén.

(16.50)

A törvényjavaslat horizontális hatásai közt kiemelendő, hogy az energiaközösségi formációk hozzájárulhatnak a vidék népességmegtartó képességének erősödéséhez, ahogy az aktív felhasználói fogalom bevezetése is népszerűsítheti a családiházas életformát. Az együttesen tevékenykedő aktív felhasználói körök olyan társasházakban alakulhatnak ki, ahol a lakásszámhoz képest viszonylag nagy tetőfelület áll rendelkezésre napelemes rendszerek telepítésére.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat azon túl, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, alapvetően meghatározza és teszi jobbá az energetikai szektor működését, pozitív hatást gyakorolva a magyar családok életére is, és egyben az energiahatékonyság mellett a magyar klímacélok elérésének a másik nagy pillérét tudja szolgáltatni. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)