Molnár Gyula (MSZP)

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1850-es évek környékén Angliában, Londonban volt egy tanulmány, amelyik arról szólt, hogy ha ilyen mennyiségben nő a lóállomány Londonban, akkor 1930-40 környékére két-három méter magasan fogja a lótrágya borítani London városát. Ugye, láttuk 1940-ben Londont, és nem történt ez meg. Azt akarom mondani, hogy adott pillanatban gondolunk valamit a világról, és megpróbáljuk korlátozni azt. És önök most ezt tették, én ezt próbáltam elmondani a beszédemben, hogy drasztikus módon korlátozni, mert valamiért úgy gondolják, hogy ez rossz irányba megy. Ez azt jelenti, hogy a világot fogják korlátozni, miközben ezt el kellene egy picit engedni, hagyni kellene. Vannak félelmek, nyilván vannak olyan pillanatok vagy pontok, amelyekkel kell ebben az ügyben foglalkozni, de önök, még egyszer mondom, valamilyen módon, és nem tudok mást mondani, csak valamilyen ösztönös félelemből ezt el akarják vágni, nem akarják ezt hagyni, hogy tovább tudjon fejlődni, miközben azt gondoljuk, hogy a világ errefelé megy.

Én az a korosztály vagyok, aki még ismer olyan embereket, akik azt mondták a kilencvenes évek elején, hogy én már ezt a mobiltelefont megtanulni nem fogom, mert már nem érdekel, mert sok ezen a gomb, ez bonyolult nekem. És ma pedig ott vagyunk, hogy mondja meg valaki nekem, hogy ki az, aki bárkit még vezetékes telefonon keres ‑ azonnal az első az, hogy nyúlunk a mobilért. Tehát a világ változik, hölgyek és urak, ezt akarom elmondani. És azt, hogy nincs nyaralóm, de van rá igény, úgyhogy majd végig fogom gondolni, ha erre szükség lesz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)