Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A tegnapi napon már volt néhány ilyen vitát megelőző vita, hogy az Országgyűlésnek mit kell napirendre venni, mit nem kell napirendre venni. Teljesen egyetértek azokkal a hozzászólásokkal ‑ és szerintem ebben abszolút nincs is vita, mondjuk, a frakciók között ‑, hogy a legfontosabb feladat most az emberi élet és a gazdaság védelme. Tehát nyilván a legfontosabb, hogy megpróbáljuk mindenkinek az egészségét megvédeni, és párhuzamosan pedig csökkenteni a rendkívül mély gazdasági válság mellett a károkat, illetve olyan lépéseket tenni, amivel már az újjáépítés irányait is végiggondoljuk.

Egyébként abban abszolút egyetértek ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy a kormány elkésett, nem készült fel a második hullámra, és most is késlekedik nagyon fontos intézkedésekkel, és annak pedig a nyomát sem látjuk, hogy végiggondolta‑e, hogy ennek a járványnak milyen hatásai vannak, és az újjáépítést milyen módon kellene végrehajtani. Ezzel együtt azt gondolom, és azzal egyetértek, hogy az Országgyűlésnek működnie kell, és vannak olyan alapvető fontosságú kérdések, amiről viszont tárgyalni kell tudni. Tegnap is voltak ilyen kérdések, és bizony lehetnek olyan kérdések, amelyek bizonyos szimbolikus, a nemzet életében fontos kérdésekhez kapcsolódnak.

Most ebbe nem akarok belemenni, a mai nap, azt gondolom, nagyon hosszú vitát fogunk folytatni olyan törvényjavaslatokról, amelyeknek az égvilágon semmi keresnivalójuk nem lenne az Országgyűlés előtt, például a választási törvény módosítása vagy az Alaptörvény módosítása. De én azt gondolom, hogy ez egy fontos ügy. Nyilván ennek az előkészítése sem most az elmúlt egy-két hétben kezdődött meg.

Konkrétan a javaslattal kapcsolatban elmondták képviselőtársaim, államtitkár úr is, hogy mi van e mögött, az előterjesztésben is olvashatjuk. Nyilvánvaló, hogy ez egy olyan jellegű módosítás, amit támogatni fogunk, tehát ez nem politikai viták tárgya.

Én igazából ezt a helyzetet néhány olyan fontos kérdésre szeretném felhasználni, ami viszont aktuális jelenleg is, és én kihasználom azt, hogy itt van államtitkár úr. És igen, ebben vannak összefüggések a járványügyi helyzethez kapcsolódóan, hiszen vannak olyan döntések, amik esetleg rossz irányban születtek vagy késlekednek.

Kérdésem államtitkár úrhoz, hogy hogyan látja azt, hogy nem oly rég a kormány a rendkívüli jogrenden belül döntött arról, hogy szükséges bővíteni a járatsűrűséget a helyi közösségi közlekedésben, és ez egy teljesen logikus döntés volt, ugyanakkor korábban már volt egy olyan döntés ebben az évben az Országgyűlés előtt, hogy gyakorlatilag magára hagyta az állam az önkormányzatokat a közösségi közlekedés ellátásában. A kormány értékelte‑e ezt a helyzetet, és készül‑e jogalkotás akár kormányzati szinten ‑ mert ez alapvetően a védekezéshez kapcsolódik ‑, vagy az Országgyűlés szintjén, hogy megadni a forrásokat a közösségi közlekedés járatsűrítéséhez az önkormányzatok számára?

Hasonlóképpen, most nem akarnám ezt a vitát újra kinyitni egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, de már beszéltünk több körben arról, hogy idén önök 34 vasúti mellékvonal esetében szinte lenullázták a személyi közlekedést, és az ideiglenes járványügyi menetrendre vonatkozóan, úgy tudom, hogy tíz esetben politikai tiltakozás miatt visszavonták. Átértékelte‑e az elmúlt fél évben vagy szűk fél évben a kormány azt, hogy egy ilyen járványügyi helyzetben ‑ amit most látunk, hogy tényleg brutális mértékű terjedést produkál ez a járvány sajnos ‑ a vonatközlekedés, a vasúti közlekedés vagy a vonatpótló autóbusz a biztonságosabb? Nyilván teljesen világos, és mondhatjuk, hogy szakmai konszenzus van abban, hogy egy lényegesen nagyobb befogadóképességű vasúti kocsi esetében sokkal biztonságosabb a közösségi közlekedés, a személyszállítás, mint egy párhuzamosan közlekedő, lényegesen kisebb vonatpótló autóbusz esetében. Mikorra számíthatunk arra, hogy a kormány ezt a rendkívül elhibázott döntést visszavonja, és az emberek biztonsága érdekében inkább a vasúti járatokat sűríti?

És akkor még egy olyan kérdésem lenne, ami nyilván nagyon-nagyon messzire visz és távolra visz, viszont összefüggésben van a veszélyes áruk szállításával, és úgy érzem, hogy a jogszabályi szempontokból előkészítetlen, lefedetlen, nem kellően átgondolt és megvitatott problématerület, ez pedig a radioaktív hulladékok és az ilyen módon a kiégett fűtőelemek szállítása. Mikor lesz napirenden ennek az áttekintése, és ezzel a problémarendszerrel mennyire aktívan foglalkozik a kormány? Figyelembe véve azt, hogy a jelenleg működő paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása megtörtént, küszöbön áll egy gondolatkísérletként ‑ amennyire látjuk, mert információkat nem igazán kapunk a kormány munkájáról ‑ egy esetleges újabb üzemidő-hosszabbítás, illetve a Paks II. projektjének az előkészítő munkálatai már megindultak, és tudjuk azt, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését majd egy mélységi geológiai tárolóban tervezik, illetve azt is tudjuk, hogy egyre inkább fölmerül ezeknek a problémáknak a nemzetközi megoldása, hogy esetleg tud úgy alakulni az európai jogrend, hogy európai projektekben, ne nemzeti projektekben kelljen gondolkodni, illetve fölmerül szintén ezeknek a kiégett fűtőelemeknek az újrahasznosítása, reprocesszálása, ez is nagyon komoly nemzetközi szállítási kihívásokat jelent.

Értelemszerűen nem várom el államtitkár úrtól, hogy most egy részletes beszámolót tartson erről, de ha egy információt kapunk erről, hogy mennyire van ez a kormány homlokterében, mennyire kezeli a jogalkotás szintjén, szakmai szinten ezt a problémát, az szerintem nagyon fontos lenne. Ismétlem, ezt a törvényjavaslatot az LMP frakciója támogatni fogja. Köszönöm szépen.

(9.30)