Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ilyen élénk vita után, azt hiszem, illik összefoglalni azt, hogy mit hallhattunk.

Gyüre Csaba megszólalása az elején egy üde színfolt volt, mert kiderült, hogy a Jobbik egy regionális párt, mert ő annak a képviseletében van jelen, és hogy a jövőben ezt kizárja majd ez a fajta szabályozás; valóban megmosolyognivaló. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy a pártok be tudnak jutni a parlamentbe. Azok, amelyek 2018-ban, ’14-ben, ’10-ben bejutottak, szerintem ugyanezt a küszöböt meg tudták ugrani, és képesek voltak rá, amelyek nem, azok pedig ugyanúgy nem tudtak bejutni, mint ahogy most sem.

A pandémia többeknél előkerült, hogy miért most van a Ház előtt. Azért van itt a Ház előtt, mert most ülésezik a parlament, és ezt már többször tisztáztuk, akár napirend előtti vitákban, vagy más, tárgysorozatba vett vitáknál. Azzal, hogy a parlament 90 napra a kormányt megbízta azzal, hogy saját hatáskörben rendeleteket alkotva, operatív, gyors módon kezelje a járványt, gyakorlatilag elérte, hogy miután ezzel a kérdéskörrel operatív módon úgysem tudna foglalkozni, nem kell foglalkoznia, ugyanakkor pedig nem lenne egy helyes álláspont, hogy ezek után a parlament, mint aki jól végezte dolgát, mindenki hazamenne a saját otthonába, és nézné, hogy az ország többsége hogyan küzd, akár az egészségügyben dolgozók, akár a rendvédelmi szerveknél, szociális otthonokban, akiknek a munkáját nagyon örülök, hogy több képviselőtársam folyamatosan megdicséri. Mi is csak ehhez a körhöz tudunk csatlakozni innen is. Azért is jó, hogy itt vagyunk, mert ezt meg tudjuk tenni a nagy nyilvánosság előtt is.

Többen kifogásolták a levélszavazatok rendszerét. Köszönöm, hogy képviselőtársam itt megválaszolta részben helyettem ezeket az ügyeket. De Varga Lászlónak is mondanám, hogy 2010 előtt önök, hogyha ennyire égető lett volna ez a kérdés, amikor, jól emlékezünk, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta azoknak, akiknek ilyen kényszerük volt főleg a gazdasági válság idején, hogy el kellett menniük külföldre, hogy el lehet menni. Ez a mondat beivódott a magyar emberek tudatába. Tehát kicsit álszent dolog utána azt mondani, hogy mi üldöztük el ezeket az embereket.

A másik része, hogy valóban a szavazati lehetőségük biztosított, és az alkotmánybírósági döntés egyértelműen azt mondta, hogy a homogén szavazócsoportoknak kell azonos szabályozást adni. Az pedig nagyon furcsa, hogy, mondjuk, a belföldön tartózkodó magyar állampolgár nem szavazhat levélben, miközben a külföldön tartózkodó magyar állampolgár, akinek van belföldi lakhelye, az meg szavazhat levélben. Vagy gondoljunk arra, hogy ha azt mondanánk, hogy a belföldön szavazók is levélben szavazhatnak, akkor valóban egy ilyen amerikai helyzetet előidézhetnénk, ami felborzolja a kedélyeket éppen a napjainkban is. A világ vezető hatalma nem tudja kezelni azt a kérdéskört, hogy a postai szavazatokat hogyan kell beszámolni, mikor érkeznek, hol sikkadnak el, hova teszik őket. Hogyha önök egy ilyen káoszt akarnak előidézni, akkor mondják ki nyíltan. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Tehát nyilvánvaló, hogy ez valószínűleg az önök érdekét szolgálná.

Ugyancsak többen érintették a szavazólap fotózásának a kérdését. Miután valóban az Emberi Jogi Bíróság kimondta Strasbourgban, hogy ezt nem lehet szankcionálni, nem lehet tiltani, ezek után egyetlen lehetőségünk van, hogy ezt a törvényből kivesszük. Egyébként elhangzott olyan kritika is a jobbikos oldalról talán, ha nem, akkor elnézést kérek, hogy miért vesszük figyelembe, amikor nem fogadjuk el a strasbourgi bíróság döntését. Éppen a hivatkozott ügyben, ami az „Ahmed és Ilias”-ügy volt, ott is úgy emlékszem, hogy éppenséggel a Nagykamara nekünk adott igazat, amikor azt mondta, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem jelent fogva tartást. Tehát ab ovo nem lehet kijelenteni, hogy egy strasbourgi bírósági döntést nem lehet figyelembe venni, és ne kellene betartani, mint ahogy minden esetben ezeknek eleget is teszünk.

Vejkey képviselőtársam mondta, hogy két listát is tud az ellenzék állítani. Húszat is tud, tehát gyakorlatilag nincsenek korlátozva. Amely irányba pedig éppen tartanak, hogy egy listát emlegetnek, és akkor azt hiszik egy csodafegyvernek, arra pedig kiválóan alkalmas, és semmiféle korlátozást nem jelenthet.

Bár megjegyzem, hogy 2019-ben volt egy megye, legalább egy megye, ahonnan én is képviselő vagyok, Komárom-Esztergom megye, ahol az ellenzék, tehát mind a Jobbik, mind az MSZP, DK, Momentum, Párbeszéd, mindenki összeállt, és két lista volt, volt egy Fidesz-KDNP-s, és volt egy ilyen. És az arány: 57 százaléknál többet kapott a kormánypárti lista, és 43 százalék alatt kapott a másik lista. Tehát valóban állunk elébe egy ilyen megmérettetésnek is. Ez egy demokratikus joga mindenkinek, hogy milyen formában, hogyan mérkőzik meg. Szerintem mi ezt nem korlátozzuk ezzel a fajta módosítással.

Az alapprobléma pedig, amiről beszéltünk, hogy a kamupártok hogyan álltak össze: a 2018-as 16, kamupártnak nevezhető alakulatból 13 nem tudta megugrani ezt a küszöböt, 3 akkor is meg tudta. Tehát teljes egészében nem lehet kizárni ezt a fajta jelenséget, de azt hiszem, hogy a prevencióra nagyszerűen alkalmas, hogy gyakorlatilag ne tudják megugrani ezt a fajta küszöböt.

(17.20)

Hátratett kézzel pedig nem üldögélhetünk egy ilyen esetben, hiszen éppen tudnám sorolni, hogyha akarnám a többiek idejét húzni, hogy a baloldali pártokból Molnár Csabától kezdve Szél Bernadetten át ki mindenki kifogásolta a kamupártoknak a jelenlétét a választásoknál. Bár, mondom, a baloldaliaknak azért megmondanám, hogy Zuschlag Jánossal is beszéljék meg ezt a dolgot mint ifjú szocialistával, tehát ezt ne tartsák egy kormánypárti jelenségnek (Nacsa Lőrinc közbeszól.), mert ‑ hogy úgy mondjam ‑ az ilyen nevesíthető figurákat azért inkább az ő oldalukon lehet felfedezni.

A határon túli szavazatok. Arató Gergely szintén a DK-nak ezt a zsigeri gyűlöletét vonultatta be a vitába, amely a határon túli magyarok ellenében nyilvánult meg.

Úgy akarják feltüntetni, minthogyha a magyar országgyűlési választások sorsa ezen múlna. Én úgy emlékszem, hogy ’18-ban és ’14-ben is egy mandátum múlott a határon túli szavazatokon. Hát, hogy önök nem szerepelnek ott jól, és nincsen respektjük, az akár a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idejéig visszavetíthető, tehát nagy bűnnek hosszú az árnyéka. Tessék talán vezekelni, és akkor ez a probléma nem jelentkezik. De nem ez a magyar választási rendszernek a döntő eleme, tehát aki ezt úgy állítja be, hogy ezért tudnak a kormánypártok nyerni, az matematikailag nem igaz.

Az is elhangzott, hogy a Nemzeti Választási Iroda javaslatai nem köszönnek vissza ebben a javaslatban. Én csak azt mondom, hogy nézzük meg azokat az átjelentkezések vagy a szavazóköröknek a bővítése, albizottságok létrehozatala kapcsán, ezek mind-mind abba a körbe tartoznak, amilyen javaslatokat Pálffy Ilonáék letettek. A népszavazási döntésnél is az, hogy 30-ról 60 napra növekedik a népszavazási döntésnek az időtartama, miután több ügyet bírálnak el egyszerre, inkább éppen a minőségét szolgálja a döntésnek, és nem fogja megakadályozni semmifajta népszavazási kezdeményezésnek az elindítását vagy éppenséggel az engedélyezését.

Hogy 2010-ben… ‑ ugye, itt emlegettek választási csalásokat, és éppen, mondom, a baloldali meg a DK‑s képviselők részéről. Én egyre emlékszem: amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette a 2006-os választások után, hogy tulajdonképpen becsapták a választókat (Nacsa Lőrinc: Úgy van!), mert gyakorlatilag valótlan adatokat közöltek, és hazudtak reggel, éjjel meg este ‑ a déli időpontot mindig ki kell hagynunk (Derültség a kormánypártok soraiban.), ha pontosan akarom őt idézni, mert azt nem mondta.

Az is elhangzott, hogy a kamupártoknál nem történt semmiféle szankció. Csak úgy érdekességképpen megnéztem az internetet, és van olyan férfi, aki felfüggesztett büntetést kapott, volt, aki pénzbüntetést kapott. Volt, aki a PKKB-n pénzbüntetést kapott, ott csepeli esetet hoztak, zalaegerszegi volt, ahol gyakorlatilag elzárásra ítéltek egy nőt. Vannak tehát futó ügyek, vannak lezárult ügyek, tehát a személyi következményei megvannak. Az Új Dimenzió Pártot nevesítették például mint az egyiket, amellyel kapcsolatban fellelhetők az adatok. De ha több időm lett volna, nyilván többet is elő tudtam volna önöknek keríteni ezen a területen.

Gulyás Gergellyel kapcsolatban hangzott el, hogy 2019-ben olyan kijelentést tett, hogy nincs tervben a választási törvény meg a választási eljárásról szóló törvénynek a módosítása. Ha jól emlékszünk, akkor Pálffy Ilona 2020 augusztusában tette meg a javaslatait, tehát azt hiszem, hogy a három időpont, a mostani és az általam említett kettő szinkronját meg tudjuk teremteni, és a kijelentés, hogy abban az időpontban valóban így állt a dolog, nem kérdőjelezhető meg, csak utána a Nemzeti Választási Iroda vezetője megtette a maga javaslatait, amelyek nem maradtak visszhang nélkül.

Szabó Timea kijelentéseit, mikor ilyeneket mondott, hogy a falvak oligarchái, meg ilyenek, nem is tudom értelmezni. Én gyakorlatilag nagyon örülnék, ha vidéken olyan jól menne, hogy oligarchákkal lennénk tele a falvaknál, és annyi gazdag embert köszönthetnénk a sorainkban. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Lehet, hogy Budapestről nézve így látszik, sajnos elszomorítóbb a vidéki helyzet, de ebből látszik, hogy a Párbeszédnek a támogatottsága hogy alakul, tehát gyakorlatilag a realitáshoz való viszonya, valószínűleg ebből eredhetett az egész.

Varga Szimeon nemzetiségi szószóló felszólalása valóban egy nagyon üde színfolt volt. Ő megengedheti magának azt a luxust, hogy a politikán felülemelkedve gyakorlatilag valóban arról beszélt, ami itt áll a tisztelt Ház előtt, és nagyon örülök, hogy a nemzetiségi kérdésekben sikerült egy olyan javaslatot letennünk, amely nem sérelmes az ő részükről.

Nem akarok mindenre kitérni, elnézést. Szerintem összességében megállapítható… Igen, még egy ilyen érdemi dolog, hogy Szilágyi György képviselő úr talán figyelmesebben tanulmányozhatná a magyar szabályozást. 90 nap után máskor, korábban is megsemmisítésre kerültek a szavazócédulák. Ő aggódott az elhúzódó jogi eljárások miatt. Még az Alkotmánybíróságnak is 3+3 napja van ezeknek az ügyeknek az elbírálásához, tehát hogy befogadja, és utána három nap alatt döntsön róla. A 90 napos határidőbe minden belefér.

Remélem, hogy sikerült válaszolnom azokra a fennmaradó kérdésekre, amelyek a vita során nem tisztázódtak. Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)