Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Valóban fontos az, amit elmondtak kormánypárti vezérszónokok, illetve államtitkár úr is, hogy a járvány ellenére működik a parlament, és meghozza azokat a szabályokat, amelyek szükségesek az ország működőképessége érdekében.

(15.30)

Emlékezzünk vissza, hogy önök sok esetben azt hazudták, hogy a magyar parlament nem működik, most, amikor működik, akkor amíg a magyar emberek védekeznek, önök feljelentik az országot Brüsszelben és nemzetközi intézményeknél, ahelyett, hogy a magyar emberek érdekében tennének, dolgoznának, és például ezen jogszabály vonatkozásában ne politikai expozékat tartsanak (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), hanem érdemi javaslatokat hozzanak ide a tisztelt Házhoz. (Z. Kárpát Dániel: Luxusjacht!)

Az elmúlt időszakban több jogszabályt is módosítottunk, és ezek a jogszabályok mind a magyar emberek érdekeit szolgálták. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) A választási törvény kapcsán is jelezte a kormány (Dr. Szakács László közbeszól.) ‑ hadd mondjam el! ‑, jelezte, hogy tervezi ennek a törvénynek a módosítását. Nem alapvető módosítások történnek ebben a jogszabályban, hisz a választási rendszer alapjai nem változnak; részletszabályok változtatása történik meg, ahogy erről a kollégák részletesen szóltak, a kormánypárti képviselők részletesen bemutatták, hogy milyen szabályok változnak. Én néhányat, három területet emelnék ki.

Szóba került a levélszavazás kérdése. Van azért egy olyan helyzet, hogy több mint 40 ezer levélszavazat, a levélszavazatok 15 százaléka volt érvénytelen, tehát közös felelősségünk lenne az, hogy a szabályokat úgy tudjuk módosítani, hogy még több érvényes szavazat legyen, hiszen ez a közös érdekünk, az a közös felelősségünk, hogy a jogszabályok azt célozzák, hogy az állampolgárok ‑ függetlenül attól, hogy határon belül vagy határon kívül élnek ‑ tudjanak érvényesen szavazni, és ha be kell avatkoznia a jogalkotónak, akkor próbáljon olyan szabályokat hozni, amelyek illeszkednek a magyar Alaptörvényhez, a magyar jogrendszerhez, és egyébként azt szolgálják, hogy a választópolgárok tudjanak érvényesen szavazni, ne érje a szavazatukat semmilyen hatás. Ez a módosítás a borítékok vonatkozásában is ezt szolgálja ‑ kétségtelen, hogy önöknek ez nem tetszik. Ez a cél ‑ egyébként én is fogok jelentkezni egy módosítóval ‑ valószínűleg másképp is elérhető, tehát lehet, hogy ezt a borítékrendszert célszerű meghagyni, de például az érvényességet úgy is el lehet érni, hogy elhagyjuk az azonosító nyilatkozatból a születési nevet, amely ott szerepel, amely fölösleges adattartalom az állampolgár neve és az egyéb adatok mellett, és félreértésre adhat okot. Például ezzel is elérhető tehát az, hogy több érvényes szavazat legyen.

A kamupártok vonatkozásában minden frakció, ellenzéki frakció részéről elhangzott a számonkérés, hogy így mondjam, hogy miért nem vonja a kormány felelősségre a kamupártokat. Ez az igazságszolgáltatás dolga. Nekünk jogalkotóknak az a feladatunk, hogy olyan szabályokat hozzunk, amelyekkel kiszorítjuk azokat, akik vissza akarnak élni a magyar választási rendszerrel, és az a szabályozás, amely itt előttünk van a kamupártok vonatkozásában, pont ezt célozza, hogy minél kevesebben tudjanak visszaélni ezekkel a rendelkezésekkel.

A fotózás vonatkozásában itt valaki arról értekezett, hogy fotózni nem szabad, de nyilvánosságra hozni lehet, tehát csak úgy lehet nyilvánosságra hozni, hogyha lefotózza ‑ erre irányult a Kutya Pártnak a keresete is az Európai Emberi Jogi Bíróságnál. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) A bíróság ítéletét ‑ bármennyire is nem tetszik adott esetben egy országnak ‑ végre kell hajtani. Magyarország tagja az európai emberi jogi egyezménynek, ilyen értelemben kötelező számunkra a strasbourgi bíróságnak az ítélete, azt tehát nekünk végre kell hajtanunk, és ilyen értelemben kerül bevezetésre a jogszabályba a fotózás, illetve a szavazás nyilvánosságra hozatala.

Válaszolnék néhány ellenzéki reakcióra. Sajnálatosnak tartom, ismétlem, hogy javaslat nem nagyon hangzott el vagy nem hangzott el, politikai expozék történtek Varga Szimeon képviselőtársunk, illetve szószóló úr kivételével, aki részletesen, igen részletesen beszámolt arról, hogy miket tartalmaz például nemzetiségi vonatkozásban a jogszabály. Számtalan olyan részletszabály, apróbb technikai szabály került módosításra ‑ ahogy az államtitkár úr is beszámolt róla ‑, amely fontos ahhoz, hogy még átláthatóbb, még egyszerűbb, még hatékonyabb legyen a választás megszervezése.

Gyüre Csaba képviselőtársam valótlanságokat állított. Nem értettem pontosan, hogy a Jobbik kampányeszközeiről számolt‑e be (Nacsa Lőrinc közbeszól.), amikor beszámolt arról, hogy milyen technikákat alkalmaznak a szavazás során (Z. Kárpát Dániel: Ne légy cinikus! Csalók vagytok!), és megismétlem, jogszabály-értelmezés és javaslatok helyett politikai expozét tartott (Z. Kárpát Dániel közbeszól. ‑ Az elnök csenget.), aminek az volt a lényege, hogy mindenért a Fidesz a felelős (Z. Kárpát Dániel: Akciós a krumpli! Csalók vagytok!), valószínűleg a vírusért is a Fidesz a felelős. Valószínűleg nem tudnak szabadulni a krumplifóbiájuktól, ez valahogy sakkban tartja őket, és azt gondolom, igen kellemetlen lehetett önöknek ‑ részvétem! ‑, amikor Dúró Dóra elmondta, hogy mit is gondol a Jobbikról. Valóban nagyon nehéz lehetett végighallgatni azokat az állításokat (Z. Kárpát Dániel: Utalják a prémiumot!), amelyeket Dúró Dóra képviselőtársunk mondott a Jobbik vonatkozásában.

Harangozó Tamás képviselőtársunk ismételten azzal kezdte, hogy az a baj, hogy dolgozik a parlament, korábban meg azzal kürtölte tele a nemzetközi sajtót, hogy nem dolgozik a magyar parlament. Hivatkozott itt az NVI elnök asszonyának a korábbi javaslatára, ő azt mondta, hogy megszüntetné a regisztrációt azok vonatkozásában, akik kétszer nem éltek a szavazati jogukkal. Ez egy alaptörvény-ellenes javaslat, hiszen gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy aki kétszer nem vett részt a szavazáson, annak a szavazati joga megszűnne, ez tehát hasonlóan alaptörvény-ellenes lenne, mint amit Dúró Dóra fogalmazott meg itt a cenzussal kapcsolatosan. Az Alaptörvényünk világosan kijelöli az utat, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni, ez egy alaptörvény-ellenes javaslat az én álláspontom szerint, szabad legyen megjegyezni.

A fotók vonatkozásában ismételten azt kell mondanom, hogy végre kell hajtanunk az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletét ‑ az ellenzéki Kutya Párt kezdeményezte egyébként ezt az ügyet a nemzetközi bíróság előtt, az Emberi Jogi Bíróság előtt ‑, azt kell nekünk végrehajtani, erről szól a jogszabály-módosítás.

Az expozéja végén azt mondta, hogy a Fidesz becsapja az országot. Hát, önök voltak azok, akik átverték az országot, akik a pénzért és a hatalomért mindenre képesek voltak, és akik válságba vitték ezt az országot. (Z. Kárpát Dániel: Köztévé!) Ráadásul az expozéja végén innen a magaslatról még nem is fenyegetett bennünket, ami nem illő, azt gondolom, a tisztelt Ház szellemiségéhez.

Arató képviselőtársunk hasonló hangnemben kezdte, talán még vehemensebben, mint Harangozó képviselő úr. Ő is elmondta, hogy az a baj, ha működünk, vagy az a baj, hogyha nem működünk ‑ nem pontosan értem időnként, hogy mi a baj, de Arató képviselőtársunk szerint is mindenért a Fidesz a felelős.

Amerikára hivatkozott itt a fényképezés kapcsán. Picit úgy megállt bennem a szusz, hogy Amerikára sok vonatkozásban lehet hivatkozni, de talán a választási törvény működőképessége szempontjából most nem biztos hogy célszerű, hiszen látjuk, hogy mi történik ott, hogy micsoda viták, micsoda perek zajlanak, illetve hogy mi várható a következő időszakban a választási törvény vonatkozásában.

Ő azt mondta, hogy az NVI elnöke azt mondta a levélszavazás-dimenzióban a határon túli magyarok szavazata kapcsán, hogy mások is szavazhatnak. Ilyet nem mondott az NVI elnök asszonya. Lehet, hogy megint Amerikára gondolt, hiszen ott hallunk olyan esetekről, amikor mások is szavaztak, tehát visszaéltek a szavazati joggal. És ismételten fel kell talán hívni a figyelmét arra, hogy nem jó, hogyha lenézi a határon túli magyarokat, és azt gondolja, hogy itt bárki félre akarja vezetni a határon túli magyarokat. Senki nem akarja őket félrevezetni. Talán Arató képviselő úr nem hiteles ebben a kérdésben.

Az EBESZ-re is hivatkozott, hogy azt mondta az EBESZ, hogy az állami erőforrásokhoz nem jutnak hozzá a többiek. Ez sem igaz. Éppen azt célozza a pártfinanszírozás, az állami finanszírozás, hogy minden pártnak legyen esélye a választáson való részvételre. Ez egy demokratikus alapjog, amellyel azt célozza a jogalkotó, illetve a végrehajtó, hogy a pártok kapjanak támogatást ahhoz, hogy kampányolni tudjanak, hogy eséllyel el tudjanak indulni a választásokon.

Azt is számonkérte, hogy nem nyilvános a határon túli magyarok névjegyzéke. Igen, ez egy érdekes nemzetbiztonsági kérdés. Én azt gondolom, hogy nem célszerű egyes országok, egyes szolgálatok tudtára adni, hogy kik is vannak ebben a névjegyzékben. Elég sok hátrány érte a határon túli magyarokat az elmúlt években, nem kéne ezzel is kiszolgáltatott helyzetbe hozni őket. Egyértelmű, hogy nem nyilvános ez a névjegyzék.

Keresztes képviselő úr mindenről beszélt, talán mindenről is, ő is egy politikai vádbeszédet tartott a Fidesz ellen, és ő is az „alapvető módosítás” kifejezést használta. Ez nem alapvető módosítás. A választási törvény lényege, a választási eljárás lényege nem módosul. Részletszabályok módosulnak, technikai kérdések módosulnak. Ha meghallgatták volna Varga Szimeon képviselőtársunk expozéját, egy csomó minden kérdésről beszélt, ahogy az államtitkár úr az expozéjában, vagy a vezérszónokunk szintén az expozéban részletesen ismertette azokat a részletszabályokat akár az ismétlés, akár a nemzetiségi kérdés vonatkozásában, a fellebbezés vonatkozásában, iratok megsemmisítése, névjegyzékből törlés, kampányeszközök használata, szavazatszámláló bizottság, a lemondás, és sorolhatnám azokat az apró részletszabályokat, amelyek vonatkozásában én nem hallottam az önök részéről kritikát, hiszen politikai pamfleteket és politikai támadásokat hallottam, de a részletszabályok, a technikai szabályok vonatkozásában érdemi kritikát nem.

Amit még mondott, abban viszont mondott egy fontos kérdést, amivel nem értek egyet, és szerintem gondolja át még egyszer, azt mondta, hogy aki külföldön él, az nem tud levélben szavazni. Dehogynem tud! Ha valaki külföldön él, és a lakóhelye külföldön van ‑ hiszen ha valaki életvitelszerűen él valahol, akkor az kell legyen a lakóhelye ‑, abban a pillanatban a londoni magyar állampolgár is tud levélben szavazni. Amennyiben a lakóhelye Magyarországon van, akkor személyesen tud szavazni, és egyébként pedig személyesen… (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) ‑ mondanám, ötvennel több képviselet van, mint ezelőtt négy évvel volt. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Számtalan lehetőség van tehát arra is, hogy ha valaki személyesen szeretne szavazni, akkor felkeresse valamelyik külképviseletet, ahol minden a rendelkezésére áll, és aki személyesen szavazhat, az szavazhat egy egyéni jelöltre és a listára is, aki meg levélben szavaz, az csak listára szavazhat, ismerjük a rendszert.

(15.40)

S az elvándorlás ma egyáltalán nem jellemző. Ha megnézzük, hogy milyen családtámogatási eszközöket vezetett be a magyar kormány, akár a CSOK-ot, akár a gépkocsivásárlást, akár az ingyenes oktatást, egészségügyet, étkeztetést, akkor ez a csomag így összességében, ha az életszínvonalat hasonlítjuk a nyugat-európai országokhoz ‑ s tekintettel az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős béremelésekre is ‑, ez már mindenképpen összehasonlítható. Ezért is van az, hogy egyre többen jönnek haza, most már többen jönnek haza, mint ahányan elmennek. Azt gondolom, ez egy örvendetes jelenség. (Derültség a Jobbik soraiban. ‑ Z. Kárpát Dániel: Mindenki röhög azon, amit mondasz!) Én nem röhögök. Az elmúlt alkalommal az észtországi demográfiai adatokat hozta példának, azt az országot, ahol a lakosság száma a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt harminc évben. Ennyit az önök állításának a valóságtartalmáról.

Szabó Timeára csak röviden reagálnék, hiszen ő vádaskodik, hazudozik. Ez nem újdonság Szabó Timea részéről. Érdeklődéssel hallom, hogy egy petíciót indítanak. Valószínűleg adatokat akarnak majd gyűjteni, ezzel is készülnek a választásokra, valószínűleg jogellenesen, ahogy azt szokták, kijátszva az adatvédelmi és egyéb jogszabályokat. Azt már megszoktuk, hogy a tények Szabó Timeát nem zavarják, és ők voltak azok, Jávor Benedekkel együtt, akik a vírustagadókat támogatták, nem mi. Olyan szavakat hallottunk, hogy „aljas, sunyi, gyáva, trükközés, rettegés”. Azt gondolom, ez mindent elmond arról, hogy egy jogi jellegű vita helyett micsoda politikai kamuzás folyt Szabó Timea részéről.

Végezetül pedig Dúró Dórára szeretnék reagálni. Azért óvatosságra inteném Dúró Dórát, mert nem célszerű, és elutasítom azt, hogy a cigányság ellen hangoljon. Hál’ istennek, vége van a Gyurcsány-kormány alatti gárdás cigánygyilkosságos időszaknak. Nem szeretnénk, hogy azok az idők visszatérjenek. S azt se szeretném, ha kilépnénk az európai emberi jogi egyezmény hatálya alól, még akkor sem, ha én is aggodalommal figyelem mint az európai tanácsi delegáció tagja azt, hogy a bíróság a Soros-féle NGO-k hatása alá került.

Ez ügyben én is több ízben kérdéssel fordultam a miniszteri bizottsághoz, hogy miért nem tesznek az ellen, hogy a Soros-féle NGO-k behálózták az Európai Emberi Jogi Bíróságot, és ez sérti a bíróság pártatlanságát és az igazságszolgáltatási alapelveket. Azt sem szeretném, ha átalakítanánk a választási rendszert és a cenzust bevezetnénk. Az általános és egyenlő választójogra alapul a magyar választási rendszer, a választási korhatár pedig országonként változik, az nem a választási cenzust jelenti, hanem egy objektív korlát. E tekintetben az egyes országoknak eltérő gyakorlata van.

Összességében támogatom a javaslatot, és azt gondolom, ez a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a választási rendszerünk még hatékonyabb, még demokratikusabb legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)