Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A benyújtott javaslat a 2018. évi országgyűlési képviselők választása, a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai és az Alkotmánybíróság 22/2020. határozata nyomán szükségessé vált módosításokat tartalmazza, melynek gerincét a Nemzeti Választási Iroda által megfogalmazott ‑ a parlamenti pártok részére is jelzett ‑ jogalkotási javaslatok képezik. Így módosul a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, a nemzetiségek jogairól, az országgyűlési képviselők választásáról, az Országgyűlésről, a választási eljárásról, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról és az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény.

Legelőször is indokolt kitérni a javaslatnak a baloldal részéről leginkább kritizált elemére, amely ugyanakkor pont a részükről érkezett jelzésekre is figyelemmel került bele a javaslatba. A kormány szerint a kampányfinanszírozás intézményrendszerével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy a javaslat alapján 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség az országos lista állításához. Tekintve, hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlás összegyűjtése szükséges, ez azt jelenti, hogy listaállításhoz 25 ezer érvényes ajánlás szükséges, ami a közel 8 millió választópolgárra vetítve a valós társadalmi támogatottságú pártok számára nem jelenthet akadályt, ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve, a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket.

A társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártok kapcsán az Állami Számvevőszék jelentése is megállapította, hogy egyes jelölő szervezeteknek a listaállítás után járó állami támogatása nem kizárólag választási kampányidószak alatti kiadások finanszírozására irányult. Ez azért is lényeges, mert a kampányfinanszírozás következtében vissza nem fizetett összegek mértéke jelentős, az ezzel szembeni fellépést több párt is kérte a korábbiakban. A szabályozás garanciája azon hatályos szabály, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell.

Emellett a javaslat részletesebben szabályozza, hogy az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva, egy helyszínen, de több helyiségben működjenek. Erre azért van szükség, mert mint emlékeznek, 2018-ban egyes szavazóköröknél hosszú sorok alakultak ki az átjelentkezések miatt.

A javaslat az ezzel kapcsolatban a gyakorlatban felmerült problémák és jogos kritikák kezelését a kijelölt szavazókörök kialakítására vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tételével, és a választásiiroda-vezető számára minél több lehetőség biztosításával valósítja meg a fennakadásmentes szavazás megszervezése érdekében. Így, ha a választópolgárok száma több mint 1500 fő egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig több mint 2000, akkor kötelező a szavazást az alábbi két megoldás egyike szerint lebonyolítani: a szavazatszámláló bizottság a szavazást egy helyiségben, de több asztalnál bonyolítja le ‑ ez a jelenlegi bevett megoldás ‑, vagy pedig a választópolgárokat ugyanazon épületen belül több, akár 10-20 külön helyiségben kell szavaztatni.

Kiemelendő a tervezet azon rendelkezése is, amely az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a szavazást megelőző kilencedik napra módosítja, ezáltal hosszabb felkészülési időt biztosít a választási irodák számára a szavazás problémamentes lebonyolítása érdekében. Így a helyi választási iroda vezetőjének van ideje arra is, hogy legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon döntsön, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat a Nemzeti Választási Bizottság határozatképességének elősegítése érdekében a megemelt tiszteletdíj teljes összegét részvételi feltételhez köti, továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is tartson ülést, amely könnyítés egyben garancia a bizottság működésének érdekében.

Itt kell kiemelni, hogy a javaslat a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjének stabilitását védi az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választásának évében akként, hogy az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjai választása kitűzését követően a választás országos listás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az ügyrend nem módosítható, ilyenkor ugyanis a testület létszáma jelentősen megnő az országos listát állító jelölő szervezetek képviselőivel.

(13.10)

Ezzel összefüggésben megemlíthető, hogy a javaslat megerősítené a Választási Bizottság elnökének szerepét a bizottsági döntések szakmai előkészítésében, és garanciát tartalmaz arra, hogy az előkészített döntési javaslatok elutasítását követően az elnök és a titkárság számára megfelelő időkeret álljon rendelkezésre a többségi álláspontnak megfelelő döntési javaslat pontos megszövegezésére.

Tisztelt Ház! A választási eljárás további szabályaira rátérve a javaslat egyértelművé teszi, hogy a megismételt szavazás esetén mely rendelkezéseket kell alkalmazni, a gyakorlatban ugyanis jelenleg nincs erről konszenzus. A javaslat kimondja, hogy a szavazás megismételtetése esetén a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, és a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk, vagy kevesebb volt, mint amennyi delegált tagra jogosultak voltak.

A javaslat biztosítja a kampányolás lehetőségét a két szavazás között is, és ennek keretében egyértelművé teszi, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek igényelhetnek névjegyzéki adatszolgáltatást.

A javaslat emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében meghatározottakra figyelemmel rögzíti, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat módosítja továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben az önkormányzati jelölésre vonatkozó szabályokat. A törvényi szabályozás szövegét pusztán nyelvtani, szó szerinti értelmezéssel jelenleg úgy is lehetne magyarázni, hogy annak alapján egy jelölt több megyében is indulhat párhuzamosan. Ez azonban többes megválasztása esetén azt eredményezné, hogy akár érdekellentétben álló választópolgárokat is képviselhetne egyszerre, illetve úgy lenne két helyen képviselő, hogy a földrajzi távolságból adódóan nyilvánvalóan nem tudná feladatait mindkét helyen megfelelően ellátni. Ezért a módosítás célja, hogy az eddigi helyes, a rendszertani értelmezést is figyelembe vevő jelentés, hogy csak egy megyében lehet képviselőjelölt valaki, immár nyelvtani értelmezéssel is egyértelműen kitűnjön a jogszabály szövegéből.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása kapcsán a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének határozathozatali kötelezettsége a lemondással kapcsolatban megszűnt, így szükséges rendelkezni a megüresedett képviselői helyre vonatkozóan a Választási Bizottság tájékoztatásáról.

Továbbá ki kell emelni, hogy ha a nemzetiségi önkormányzat a feloszlatása vagy feloszlatásának kimondása esetén tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeihez szükséges fedezettel nem rendelkezik, a költségeket a jövőben a központi költségvetés előlegezi meg, figyelemmel arra, hogy a nemzetiségi önkormányzat támogatásban részesül a központi költségvetésből.

Tisztelt Ház! Fontos emellett, hogy Országgyűlésről szóló törvényben pontosításra kerül a képviselőjelöltek mentelmi joga. A hatályos törvényi szabályozás azt rögzíti, hogy az országgyűlésiképviselő-jelölteket mentelmi jog illeti meg és a jelölti minőség a megválasztással megszűnik.

A meg nem választott jelöltek vonatkozásában azonban nem teljes a szabályozás, ugyanis ahogy elhangzott, míg az egyéni képviselőjelöltek tekintetében a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a listás jelölteké nem. A mandátumot nem szerzett listás jelöltek a listán maradnak, és később, egy-egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, tehát jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg. A mentelmi jog fenntartása azonban erre az időszakra nem indokolt, a jelöltek nagy száma miatt a listás jelölés alkalmas lehet a visszaélésszerű alkalmazásra. A javaslat ezért egyértelműen, a hatályos joggyakorlattal összhangban a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg mint a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 22/2020. határozatában 2021. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat akként orvosolja e problémát, hogy az ívenkénti bírság összege 1000 forintról 800 forintra csökken, továbbá felső korlát kerül megállapításra. Rögzíti, hogy a határidőt követő 15 napon belül visszavitt, aláírást nem tartalmazó ív esetén nem kell megfizetni a bírságot, illetve lehetőség nyílik a bírság 24 havi részletben történő megfizetésére is.

Szintén a népszavazási törvényt érinti, hogy a hatályos szabályozás szerint a Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül bírálja el az ügyeket, de adott esetben az effektív elbírálási idő mindössze 10-15 nap a párhuzamosan futó ügyek miatt. Ugyanakkor a kialakult joggyakorlat alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak valamennyi lehetséges elutasítási okot meg kell vizsgálnia, ezért a javaslat 30-ról 60 napra növeli a Nemzeti Választási Bizottság számára nyitva álló határidőt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.