Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Mivel az állami vagyon keletkezésének van egy folyamata, ezért azt gondolom, hogy indokolt, pláne, ha a képviselőtársam szóba hozza, és ilyen módon visszaemlékezik rá, érdemes emlékezni akár arra, hogy a Malév mikor szűnt meg. De igazából nem ezt szeretném önnek felemlegetni, hanem azt, hogy 2004 óta, amikor az európai uniós csatlakozásunk bekövetkezett, van lehetőség arra, hogy az európai uniós forrásokat felzárkóztatáshoz lehessen felhasználni. Ön, képviselő úr, nem vitathatja el annak a 365 óvodának, bölcsődének a megújítását, ön még emlékszik a „Szemünk fénye” programra és még sorolhatnánk mindazt, ami a gyerekeinknek nyújtott jobb lehetőséget.

Pontosan tudja, és ezért ne mondja azt vagy ne állítsa azt, legyen szíves, hogy abban az időszakban nem történt ilyen. Akkor történt, ugye, akár rengeteg csatornaépítés, hogy Magyarországnak a szennyvízkezelése tisztább legyen; autópályaépítés, hogy ezerkilométer-számra épültek az alsóbb rendű autópályák. (Sic!) (Szászfalvi László: Miről beszélsz?) Önök egyetlenegy kilométer autópályát nem tudtak átadni abból, amit önök csináltak. (Az elnök csenget.)

De hogy ez ne legyen vitatható ‑ egyébként mivel mi vitatjuk (Szászfalvi László: Ennyit hazudik egyszerre!), hogy önök ezt hogyan csinálják és hogyan csináltatták ‑, akkor egy dolgot szintén tegyen bele ebbe a törvénybe, képviselőtársam (Az elnök csenget.), mondjuk azt, hogy az európai ügyészséghez csatlakoznak, és akkor onnéttól kezdve megszűnik a vita, mert egyébként áttekinthetővé válnak az Európai Csalás Elleni Hivatal megjegyzései, amit önök művelnek és amit önök tesznek. Magyarország ma a leginkább elítéltebb ország e tekintetben, itt van a legtöbb csalás, amire egyébként a hazai intézményrendszer nem reagál ‑ teljesen hibásan.

Éppen ezért javaslom képviselő úrnak, egészítsék ki ezzel a törvényt is, aztán se a kastélynak, se a felújításnak nem lesz problémája. Köszönöm.