Dr. Bajkai István (Fidesz)
2020-11-17 · 167. ülésnap · felszólalás · 10:29Szöveg10 225 karakter · 23 bekezdés · JSON
DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Bár már lefolytattunk egy viszonylag hosszabb vitát az Igazságügyi bizottság ülésén, nem volt kétségem, hogy azok az érvek, amelyek ott elhangoztak, ismét vissza fognak itt köszönni, és láthatólag az ott elmondottak nem hatottak semmilyen módon a baloldali képviselők számára.
Ha leegyszerűsíteni szeretném ‑ nem fogom ‑, vagy valami hasonló megközelítéssel szeretnék élni, akkor azt mondhatnám, hogy nagyon nehezen fogadható el a baloldal képviselőitől alapjogi kérdésekben a kritika, hogyha visszagondolunk arra az eseménysorra, amikor békés tüntetőket gyakorlatilag megvertek (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Jaj, jaj!), szemet lövettek ki, majd utána azt a budapesti rendőrkapitányt, akinek a beosztottjai kimondták, hogy nem kell viselni az azonosító jelvényeket, azután kitüntették, majd önök ennek tapsoltak.
Tehát azt gondolom, hogy ha csak ennyivel intézném el, az is bőven elég lenne, hogy önöktől miért nem fogadok el kritikát, vagy éppen Bangóné Borbély Ildikótól, hogy mi szerepel a Bibliában. Úgyhogy ezzel el is intézhetném, de nem fogom elintézni ilyen egyszerűen, hanem szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy mi az, ami elfogadhatatlan az önök felvetésében vagy pontosabban: az álláspontjában.
Nézzük először is azt a kérdést, egy kicsit időrendi sorrendben, amit Gyüre Csaba képviselőtársunk elmondott, hogy mit is keres itt egy alkotmánybírósági döntés, amit csak úgy leegyszerűsített, hogy hát, ez egy terhességmegszakítással kapcsolatos kérdés.
Először is mindannyian tudjuk, hisz ő is jogot végzett, sőt évfolyamtársam volt, hogy az alkotmánybírósági döntésekre a jogrendszerünkben és a jogalkalmazás körében lehet, és ha kell, akkor kell is hivatkozni, és nem az dönti el, hogy mikor született az alkotmánybírósági döntés, hanem az a kérdés irányadó-e. Ezt ő is pontosan tudja, de ennek ellenére úgy vezette fel ezt a kérdést, mintha ez egy jelentéktelen kérdés lenne.
Ajánlom kedves képviselőtársamnak a figyelmébe, hogy ha gondolja, olvassa azért végig azt a kérdést, mert ott olyan jelentős kérdéseket tárgyalt az Alkotmánybíróság, mint az emberi élet, az ember fogalma, az anya élethez és testi épséghez való joga és a magzat jogai. Ez hosszú és majdhogynem egy tanulmányszerű. Ezt leegyszerűsíteni, és azt mondani, hogy mit keres ez itt, és jelentéktelen, csak jelzem, az egyik legfontosabb döntés az Alkotmánybíróság történetében, le lett egyszerűsítve.
Mindazonáltal, ezt most már szeretném még egyszer tisztázni, erre lehet és kell is hivatkozni, mert az Alkotmánybíróság döntése egy adott kérdés kapcsán kifejt más döntéseket. Az indítványozók kérelmei függvényében itt is ez történt. Tehát én azt gondolom, hogy ezt kisebbíteni, főleg jogászi szemmel, egy kissé furcsa, jogászi szemmel mindenképpen furcsa. Csak jelezném egyébként, hat párhuzamos vélemény volt ezzel kapcsolatosan, ez olyan jelentőségű volt, beleértve Zlinszky professzorét is.
Nézzük csak a másik hivatkozást! Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Megint leegyszerűsíthetném a kérdést, és azt mondhatnám, hogy úgy látszik, itt a parlamentben nagyon egyszerű a tisztelt képviselők helyzete, mert valamilyen kérdésnek a teljes ellenkezőjét is el lehet mondani következmények nélkül. Tehát lehet úgy hangulatot kelteni, lehet úgy véleményt kifejteni, hogy semmifajta következménye nincs.
Nézzük meg, hogy ha a jogi egyetemen előadnák vizsgán, hogy ez most jogutód vagy jogutód nélküli megszűnés, akkor a második mondatnál szigorú professzoraim szavai után megköszönnék, elküldenék, és azt mondanák, hogy jelentkezzenek utóvizsgára. Itt viszont lehet azt mondani következmények nélkül, hogy valami megszűnik.
Ugyan, mondják meg, hogy ha a jogszabály, ami az egyenlő bánásmódra vonatkozó, hatóságra vonatkozó eljárásra, és az anyagi jogban nem változik, ezt egy hivatalban, egy másik hivatalban elhelyezem, akkor hol szűnik meg? (Sic!) Tessék ezt nekem elmondani, tessék ezt nekem levezetni! Ez az egyik.
A másik: Bangóné Borbély Ildikó az előadásában hosszasan felsorolta, hogy Magyarországon milyen alapjogi sérelmek vannak vagy léteznek. Másutt is léteznek, el kell menni Írországba, Portugáliába, Finnországba, mindenhova el lehet menni, példákat én is tudnék hosszasan hozni, csak én nem megyek ezekkel Brüsszelbe.
Ha azt a kérdést úgy tesszük föl, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyébként kitűnően működik, ön viszont azt kifogásolja, hogy milyen alapjogi sérelmek vannak, azt szerintem nem egyeztette a kollégáival képviselőtársam, hogy melyik álláspontot is foglalják el. Jól működik, vannak alapjogi sérelmek, amelyek még nem kerültek orvoslásra. Azonban, miután nem megszüntetésről van szó, tehát nem megszüntetésről van szó, hanem integrációról, tessék megnézni, hogy mi a különbség a jogban a kettő között, ezért azokat a hangzatos érveket folyamatosan mondani, hogy megszűnik, megszűnik, megszűnik, nincs, beszántják, beszántják, ez egyszerűen tételesen nem igaz.
Hasonlóképpen az Igazságügyi bizottság ülésén elmondtam, hogy önök mindenben a harcot látják. Amikor én ehhez a hatósághoz fordultam, akkor, amikor néhány képviselő talán azt se tudta, hogy ilyen van, én már akkor itt ügyvédként eljártam alapjogi kérdésekben, és ezt nem tekintettem harcnak, hanem azt tekintettem, hogy az ügyfeleim érdekét képviseljem. A hatóság hozott egy döntést: ha jó volt, mindannyian elismertük; ha úgy tekintettük, hogy nem megfelelő, akkor elmentünk a bírósághoz. Önök ebben harcot látnak. Nem a jogrendszer egészséges működését, nem a jogállamiság kritériumait, hogy van egy hatóság, amely elbírál egy ügyet, vagy fellép, hanem azt látják, hogy ha van, akkor harc, és hogyha harc van, akkor valószínűleg a jogállamiság ügyében nagyon fontos harci elemeket látnak.
Kérem szépen, ez egy jogállami működés, ahogy ez a hatóság működött, és ezután is fog működni, mert hogyha elolvasták volna azt a jogszabálytervezetet, amely önök előtt fekszik, akkor pontosan látják, hogy ezeket a funkciókat teljes mértékben kivétel nélkül, meghúzás nélkül, megszorítás nélkül, teljes mértékben átveszi az ombudsman, az ombudsmani hivatal.
Azt pedig Varga-Damm Andrea mondta, hogy akkor ez mindenképpen majd sérülni fog, és nem is tudja elképzelni, hogy hogyan működik; akkor tessék elmenni a világ jó néhány részére, ahol van ombudsmani hivatal, amely az alapjogok védelmét ellátja, még Európában is, bőven lehet rá mondani példát.
Tehát azt az érvelést önök láthatólag nem értik vagy nem akarják érteni, hogy a jogalkotóra van bízva, hogy egy adott alapjogi kérdést milyen módon véd, és azt milyen intézményrendszerben helyezi el. Önök nem tudták megcáfolni azt, hogy az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabály mely eleme nem teljesül majd, hogyha ezt az ombudsman hivatalában látjuk el.
Azt azért még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az ombudsman ugyanolyan neutrális szerv, mint ahogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság volt. Ugyan mondják már meg, mi a kettő között a jogi különbség! Tessék elmondani, és akkor majd lehet arról vitatkozni.
Talán nem szükséges jobban részleteznem, de Kocsis-Cake Olivio képviselőtársunk azt mondta, hogy gyenge érvek. Nem akarok hivatkozni arra, hogy többet foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mint valószínűleg ő, de azért elmondanám neki, hogy ha például a hatósághoz érkezik egy kérelem, amely egyébként az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásában vizsgálandó, de párhuzamosan egyébként ombudsmani kérdéseket is fölvet, egy ombudsman mind a kettőt látja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem lát át az ombudsman eljárására, és fordítva sem lát át. Tehát ha csak ezt az egy kérdést, mondjuk, elemeznénk, akkor például azt mondhatjuk, hogy egy hivatalban való elhelyezkedése mind a két eljárást ki is válthatja, és ne felejtsük el, hogy az ombudsman egy megbecsült intézménye a jogállamiságnak.
(18.50)
Tehát azt gondolom, hogy aki ezt lebecsüli, magát az ombudsmant, az alapvető jogok biztosának eljárását, hivatalát leértékeli, jelentőségét, képességeit kétségbe vonja, ezek szerint nincs tisztában ezzel az alkotmányos intézménnyel.
Talán azt is szeretném elmondani, hogy minden képviselő előadásában elhangzott, hogy valami megszűnik és rosszabbá válik. Azt azonban nem tudták megmondani, hogy mitől válik rosszabbá, amikor egyébként minden anyagi jogi szabály, minden eljárásjogi szabály megmarad, a közigazgatási eljárási lehetőségek megmaradnak. Amikor az állampolgár, egy jogkereső állampolgár egy hivatalhoz fordul, vajon mitől kerül rosszabb helyzetbe, hisz van kihez fordulnia? Ha most közigazgatási eljárásról beszélünk, van közigazgatási eljárás, van jogorvoslat, ugyanazok az anyagi jogszabályok, ugyanaz a jogorvoslati fórum vonatkozik rá. Akkor mi a különbség, ahol egyébként jogot sért?
Varga-Damm Andrea képviselőtársunk előadásában nem is értettem, hogy ezt hogyan hozza össze a járványveszéllyel, de azért azt el szeretném mondani, hogy ha egy intézmény működik ‑ márpedig működik, tessék elolvasni az anyagi jogi rendelkezéseket, senki nem mondta, hogy ez az intézmény nem működik ‑, ha az anyagi jogi rendelkezések maradnak, és van szerv, amely elbírálja, ebben az ügyben eljár és nem változik a jogorvoslati rendszer, akkor vajon mitől sérülne a jogkereső közönségnek, a magát sértett félnek tekintő személynek az ügye a jogsérelem ügyében. Ha most önöknek jogi képviselőként kéne eljárni, és úgy gondolnák, hogy alapvető jogokat sért valamely rendelkezés, mit tennének? Kérelmet intéznének az alapvető jogok biztosához és ő a közigazgatási eljárás szabályai szerint lefolytatná az eljárást.
Az is elhangzott a vitában, hogy nincsenek határidők. Ezt honnan veszik? A közigazgatási eljárási jogszabályt nem ismerik? Nem ismerik a jogorvoslat lehetőségét, a bírósági eljárás rendszerét? Hát, honnan vesznek ilyeneket? Miután önök ezt mondják, mondják mantraszerűen, azt gondolom, hogy egy jogi kérdésből ismét harcot próbálnak majd kreálni, ismét majd szeretnék elmondani, hogy valami megszűnt, az állampolgárok valamivel csorbultak, ami tételesen nem igaz, mert ez az önök politikájának jól jön. Ez ugyanolyan jól jön, mintha elmegyünk egy tévészékházba és lefekszünk a kamerák elé, mert az jól jön, jól néz ki. Nem igaz az egész, de jól néz ki. Na, önök ebben az ügyben ugyanezt teszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Bajkai István — 2020-11-17, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-168.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-167-168,
title = {Dr. Bajkai István — 2020-11-17, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-168.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}