Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a vitában elhangzott támogató szavakat. Azt gondolom, hogy ez egy olyan ügy, a Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, amiben pártpolitikai logikán túlmutató egyetértés mutatkozik meg az Országgyűlésben. Mindig öröm ezt a zárszóban konstatálni és megállapítani.

Ha megengedik, először egy általános megjegyzésre reagálnék. Sebián-Petrovszki László képviselő úr nyitotta ki azt az általános vitát, csak röviden reagálnék rá, hogy miért kell a magyar Országgyűlésben ilyen dolgokkal foglalkozni. Én azt hiszem, hogy a magyar Országgyűlésnek általánosságban is működnie kell, a koronavírus-járvány második hullámában is. Mi a tavaszi első hullám kapcsán is azt mondtuk, és most, a második hullám kapcsán is az a határozott álláspontunk, hogy rendkívüli jogrendet kell hirdetni, a koronavírus miatti védekezéssel összefüggő döntéseket ebben a rendkívüli jogrendi állapotban kell a kormánynak meghoznia.

Itt voltunk mi is a parlamentben az elmúlt hetekben, amikor láttuk, hogy például a karanténszabályokkal összefüggő törvénymódosítás milyen lassan ment át a parlamenten ‑ nem az önök hibájából, nem a mi hibánkból, egész egyszerűen a parlamenti ügymenet így néz ki. A koronavírus-járvány elleni védekezésben ilyen lassan döntéseket hozni nem lehet, ezért kell a rendkívüli jogrend, de egyébként ettől függetlenül az országnak és a parlamentnek működnie kell, az ország előrejutásával és működésével kapcsolatos döntéseket nem indokolt rendkívüli jogrendbe terelni, az Országgyűlésben azért vagyunk itt, azért kapjuk a fizetésünket mindannyian, hogy ezeket megtárgyaljuk.

Konkrétan ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, az pedig azért kulcsfontosságú, mert ahogyan egyébként itt több felszólalásban is elhangzott, a területet meg kellett menteni, lépni kellett, cselekedni kellett. A kormány nem tudott tovább várni, mert az a veszély fenyegetett, amit egyébként itt több ellenzéki képviselő is felvetett, hogy beépítésre kerül a terület, és akkor onnantól kezdve még nehezebb lett volna a méltó nemzeti emlékhely jellegnek a helyreállítása.

Ha ezen általános megjegyzéstől egy kicsit továbblépünk, akkor szeretnék reagálni először is Steinmetz képviselő úrnak a felvetésére. Megértettem az indokolással kapcsolatos felvetéseit, én azt látom, hogy tekintettel arra, hogy egy normaszöveg indoklása a törvény és a törvényjavaslat szövegével ellentétes módon nem értelmezhető, ezért teljesen egyértelmű, hogy itt, ahogy ön is említette, egy jelzőről van szó. De megértettem a felvetését, és már jeleztem is a kollégáknak. Előterjesztőként ez a mi felelősségünk, hogy az indokolás majd a törvény elfogadását követően minden kétséget kizáróan rendben legyen, úgyhogy majd módosításokat fogok javasolni.

A terület további sorsával, illetőleg a nemzeti emlékhelyként történő hasznosításával kapcsolatban itt a vonatkozó törvény teljesen egyértelműen rendelkezik. Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az adminisztratív és ellenőrzési feladatok ellátásával a Nemzeti Örökség Intézet, vagyis a NÖRI vagy megbízva. A szervezet felméri, folyamatosan figyelemmel kíséri ezeknek az emlékhelyeknek az állapotát, megteszi az emlékhelyhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához, bemutatásához szükséges intézkedéseket, és gondoskodik az emlékhelyhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismertetését, fejlesztését és bemutatását elősegítő programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(16.40)

Ennek keretében a 302/2011-es kormányrendelet rendelkezik úgy, hogy a NÖRI elkészít egy éven belül egy használati tervet, és a fenntartáshoz szükséges intézkedésekkel együtt a NÖRI ezt az önkormányzattal, tehát a terület tulajdonosával, vagyis most Kőbánya önkormányzatával egyetértésben terjeszti a miniszter elé. A miniszter ezt a tervet elfogadja, és ennek a tervnek a végrehajtása megkezdődik. Ehhez a kormány költségvetési támogatást rendel. Ez minden nemzeti emlékhely esetében, mind a 19 esetben így történt eddig is, és így fog történni a Királydomb esetében is, vagyis a 20. emlékhely vonatkozásában.

Keresztes képviselő úr említette, vitatható, hogy mely területek érintettek. Ez természetesen igaz. Itt azért konkrétan gyűlésekről van szó. Több száz éves történelmi távlatból rekonstruálni, hogy az egyes gyűlések kiterjedése meddig tartott, embert próbáló feladat. Éppen ezért mindenki arra koncentrál, hogy a királysátornak helyet adó legmagasabb pontot találja meg. Ez a nemzeti emlékhely közepe. Egyébként a javaslat ezt a helyet, ami önkormányzati tulajdonban van, azonosítja. A X. kerületi, kőbányai önkormányzat október 22-én megtartott egy kihelyezett ülést is a területen, és egy alpolgármesteri előterjesztésre egyhangúlag 15 képviselő-testületi tag támogató szavazatával fogadták el azt a határozatot, amely konkrétan így szól, szerintem itt minden szónak jelentősége van, és mutatja, hogy az Országgyűlés helyesen jár el, ha ezekre a területekre koncentrál: „A Királydomb jelenleg beépítetlen legmagasabb pontja, mint a középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelye nemzeti emlékhellyé nyilvánítására vonatkozó kezdeményezést támogatja.” Tehát erről szól ez a javaslat, a civil szervezetek ezt a területet szeretnék központi helyszínként megjelölni, az önkormányzat ezt a helyszínt jelölte meg támogatandó területként.

Azt már csak a politikai gonoszkodás kedvéért teszem hozzá, hogy ezen az ülésen csak a Párbeszéd és az LMP helyi képviselői nem vettek részt, tehát ők nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben (Dr. Keresztes László Lóránt: Államtitkár úr, ez nagyon méltatlan megjegyzés volt.), de nem feltételezem azt, hogy nem támogatnák a javaslatot.

Viszont azt hiszem, ezekből kiindulva teljesen egyértelmű, hogy melyek azok a területek, amelyekre koncentrálni kell. Más nemzeti emlékhelyek esetében még nem volt olyan, hogy magántulajdonba tartozó területet nemzeti emlékhellyé nyilvánítottak volna. Ez nyilván a tulajdonjog nagyon erős korlátozásának minősül. De természetesen semmi nem zárja ki azt, hogy amikor a NÖRI elkezdi ennek a területnek a vizsgálatát, a feltárását, akkor ezt követően javaslatot tegyen arra, hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítandó terület kiterjesztésére tegyen javaslatot, tehát hogy egy ilyen típusú kezdeményezéssel éljen a miniszter számára. Akkor előfordulhat az is, hogy a terület a későbbiekben kibővül.

De még egyszer mondom, most az a legfontosabb, hogy a nemzeti emlékhellyé minősítés megtörténjen, és az utókor számára ezt a nagyon fontos történelmi szimbólumként is funkcionáló helységet és helyszínt meg tudjuk menteni. Ezzel összefüggésben minden majdani támogató szavazatot itt az Országgyűlés színe előtt szeretnék megköszönni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)