Fenyvesi Zoltán (Fidesz)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Tapolcai-medencében, a Balatontól néhány kilométerre a Tóti-hegy lábánál, a tanúhegyek ölelésében helyezkedik el a közel 500 lelket számláló Káptalantóti. A települést napjainkban sokan termelői piacáról ismerik, de valójában a szőlőültetvények és a badacsonyi borvidékhez tartozó minőségi borok tették ismertté. Nevéből a „káptalan” előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A „tóti” név eredete valószínűleg a délszláv, szlovén, horvát népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, a felső, később Káptalantótiból és az alsó, később Nemestótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Káptalantótiba beolvadt Nemestóti.

A települést először 1270-ben említik okiratban. Templomának védőszentje Szent Márton, de a középkori épület elpusztult, romjai ma is láthatóak a Sabar-hegyen. A falu lakossága szőlőművelésből élt. Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek, és a község újratelepült. Ma is él a szájhagyomány, hogy a falun keresztül folyó patakocska medrében futott a nép egy-egy török rajtaütés alkalmával a falutól nyugatra fekvő nádas, vizenyős bozótba, hogy még a lába nyomát se találja meg az ellenség.

Felsőtóti a hódoltság korában elpusztult, nem is épült újjá. Az egytelkes nemesek 1738-ból származó összeírása szerint Nemestótiban 21 nemesi család lakott, Káptalantótiban, a káptalan birtokán 17 jobbágy élt. Csak a török kiűzése után, a XVIII. században kel életre újra a plébánia. A ma is álló római katolikus temploma 1765-73 között épült barokk stílusban. Oltárképén Szent Márton püspököt láthatjuk. Bár a templom hosszú ideig torony nélkül állott, harangokról 1745-ben már említést tesznek. Ekkor fából készített haranglábon függ az egyetlen harang, de tíz évvel később már kettőről esik szó. Az első világháborús sorsot a tóti harangok sem kerülték el, helyükbe a háború után szereztek három új harangot. A második világháborúban is elvittek egyet, s jelenleg két harangja van a falunak. A csöndes falusi életet gyökeresen felkavarta az első világháború. A falu férfilakosságának nagy részét a távoli harcterekre szólította a könyörtelen parancs, 29 hősi halott nevét őrzi a temetőben felállított emlékmű.

Káptalantóti címere úgynevezett elbeszélő címer, mivel elbeszéli a község nevét. Korona, hegy, szőlőfürtök, ekevas és csoroszlya található benne. A „tóti” nevet jelképezi a címerben a községtől délre fekvő, kúp alakú bazalthegy. A hegy alatti ekevas és csoroszlya a falu eredeti pecsétjéből származnak, a szőlőfürtök a község híres borait jelképezik. A pajzstetőn látható korona Zala vármegye címeréből származik, mivel a község hosszú ideig e vármegyéhez tartozott.

Káptalantótinak nemcsak múltja elismerésre méltó, nemcsak történelme jelentős, hanem jelene és jövője is biztató. Jó érzés látni a tiszta utcákat, a takaros portákat, az épülő családi házakat. A település szépül, fejlődik, lakosai magukénak érzik a falut, lokálpatriótákként büszkék településükre. A környező hegyeken munkálkodó borászok a szőlőkben nemcsak megélhetést találnak, hanem örömüket is lelhetik abban, hogy a minőségi balatonfelvidéki borok a turisták kedvelt és örömmel fogyasztott itala.

Köszönjük a településnek a történelmi múlt és a magyar keresztény európai kultúra hét és fél évszázados őrzését. Kívánom, hogy Káptalantóti lakói és a környező szőlőkben fáradozók az elkövetkezendő évszázadokban is találják meg boldogulásukat és boldogságukat. Isten éltesse a 750 éves Káptalantótit és lakóit! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm, hogy tíz óra után is együtt voltak velem. (Taps.)