{"cycle": 41, "id": "164-185", "date": "2020-11-09", "ulnap": 164, "seq": 185, "speaker": "Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)", "p_azon": "g060", "faction": "Jobbik", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 314, "position": "jegyző", "chars": 4617, "paragraphs": ["DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bíróság a bírák korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62-re csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette 2012 novemberében meghozott ítéletében.", "A luxembourgi testület döntése az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás végére tett pontot. Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítása az életkoron alapuló, semmivel nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A luxembourgi döntés szerint azonban az intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal.", "Mint ismeretes, Magyarországon 2011. december 31-éig a bírák, ügyészek hetvenéves korukig maradhattak a hivatalukban. A 2011-es, kizárólagosan a kormánytöbbség által meghozott jogszabály-módosítások miatt 2012. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelező jelleggel megszűnt. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Azért indították ezt az eljárást, mert úgy ítélték meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló diszkriminációnak minősül.", "A vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kellett hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül, hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A bíróság arra is utalt, hogy egyrészt a kényszernyugdíjazott bírák nyugdíja legalább 30 százalékkal lett kevesebb, mint a korábbi illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság ‑ írta a strasbourgi bíróság az indokolásban.", "A kényszernyugdíjazást elrendelő jogszabály miatt 2012-ben 274 bírónak kellett nyugdíjba vonulnia idő előtt. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítását júliusban egyébként alkotmányellenesnek találta a magyar Alkotmánybíróság is. A bírák 2012. évi kényszernyugdíjazásukkor és az azt megelőzően nyugdíjba menők hátrányos helyzetben vannak mind a mai napig a mostani nyugdíjba vonulókhoz képest. Ez egyrészt adódik a korábban alacsonyabb bírói fizetésekből és azokból a szabályokból, amelyek a bírák nyugdíjának megállapításáról szólnak. Ennek szemléltetésére álljon itt egy példa! 2012 előtt egy nyugdíjba vonuló kúriai tanácselnök, aki a hetvenes évek végén kezdett a Legfelsőbb Bíróságon bíróként, akkor még egyébként 3900 forintos fizetéssel, nyugdíjba vonulásakor fizetése bruttó 800 ezer forint, aminek akkor 50 százalékát, tehát 400 ezer forintot kapott körülbelül kézhez. Ennek a nyugalmazott törvényszéki elnöknek a nyugdíja 2012 után alig haladta meg a fizetésének a 34 százalékát. Tehát ez azt jelenti, hogy egyharmadára csökkent a jövedelme egyik napról a másikra. Tehát nem is a 30 százalék, amit az Európai Bíróság jelzett, hanem éppen hogy 65-70 százalék hiányzott az addigi jövedelmükhöz képest. Ez a helyzet több mint méltatlan egy felelősségteljes, magas képzettséget igénylő életpálya után.", "Azt is meg kell említeni, hogy a bíráknak más mellékjövedelmük nem lehetett, csak legfeljebb oktatási, művészeti, sport- és egyéb tudományos tevékenységből származó jövedelmük lehetett, ezért korlátozottan volt lehetőségük, hogy pluszjövedelmekhez jussanak.", "A problémával nem foglalkozott a Bírói Egyesület sem, sem az OBH-elnök, sem pedig az igazságügyi miniszter mind a mai napig, holott az Európai Bizottság 12. számú irányelve utal arra is, hogy a bírói nyugdíjak az utolsó havi jövedelmet kell hogy megközelítsék. Egyébként a nemzeti bírói egyesületek nemzetközi szövetsége 2006-ban Valenciában utalt is arra, hogy a bírák alacsony jövedelme a bírói függetlenség elvét sérti. Jelenleg folyamatban van, és most is több lépcsőben emelik az aktív bírák jövedelmét, de ez a nemzedék kimaradt ebből a nyugdíjemelésből, és ahhoz képest, amilyen munkát végeztek, ma méltatlanul kevés nyugdíjat kapnak, foglalkozni kellene velük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)"]}