Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
2020-11-05 · 163. ülésnap · felszólalás · 9:22Szöveg10 720 karakter · 14 bekezdés · JSON
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nacsa képviselő urat szeretném kérdezni mint kormánypárti kereszténydemokrata képviselőt, hogy a balliberális, baloldali rablóprivatizáció az mentség‑e a Fidesz-KDNP-s rablóprivatizációra. A baloldali lopás mentség‑e az önök lopására? Meg szeretném kérdezni, folytattunk már ilyen vitát, ön joggal kritizálta az M5-ös autópálya koncesszióját, az M6-os nyomvonalvezetését, és a többi, és azt mondja, hogy amikor én kritizáltam a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, ön ezzel védekezett. Tehát ha ezt megcsinálhatták annak idején a balliberális kormányok, akkor önök is megtehetik? Akkor úgy gondolják, hogy lehet visszahivatkozni, és akkor ugyanazt megcsinálhatják?
És ön beszél itt arról, hogy magyarázkodás van, eredmény nincs. Én azt gondolom, hogy önöknél pontosan ez a helyzet: most magyarázkodás van, eredmény nincs. Én általában a tényekről szeretnék beszélni. De az, tisztelt képviselő úr, az a fejlesztéspolitika, hogy van egy állami vagyon, lepusztult állapotban, és ahelyett, hogy adnának forrásokat felújításra, és az embereké lehetne, fel lenne újítva, lehetne használni, mindenkinek hozzáférhető lenne, helyette odaadják valami oligarchának, majd utána kinyitnak olyan pályázati forrásokat, hogy az amúgy lepusztult épületet utána állami, uniós, vagy akármilyen forrásokból fel lehet újítani, és az már valóban felújítva, már magánvagyon lesz, sokszor éppen elzárva a magyar állampolgároktól ‑ az, ami az ő adójukból lett felújítva. Ez az önök fejlesztéspolitikája. És szerintem az lenne a helyes, hogy a magánvagyon az maradjon magánvagyon, a nemzet vagyonát ne csökkentsük, hanem gyarapítsuk, és így újítsuk fel a fejlesztési források felhasználásával. Pontosan ellentétes ezzel az, amit önök csinálnak.
S egyébként az én pártelnökömet említette, Kanász-Nagy Máté társelnök urat. Ő nem beszélt arról, hogy szeretne Gyurcsány Ferenccel kormányozni.
Ő pont azt javasolta egyébként a baloldal által ‑ a baloldalnak vannak, önökhöz hasonlóan, ilyen véleményvezér-portáljai ‑, és azok kritikáját kivívta azzal, hogy azt javasolta, hogy Gyurcsány Ferenc menjen inkább nyugdíjba, vagy valami hasonlót mondott Kanász-Nagy Máté. Semmiképpen nem mondott ilyet. Képviselő úr, én javaslom, hogy ne a Hír TV címadásából tájékozódjon, hanem legalább három mondattal menjen lejjebb, és ott keresse ki, hogy mit mondott Kanász-Nagy Máté, de egyébként szerintem nem szorul arra, hogy őt megvédjem. Keresse ki a nyilatkozatait, és ha fontosnak tartja, akkor ezt beszélje meg vele.
És egy picit még muszáj folytatnom az iménti felszólalásomat, nem volt elegendő az a 15 perc, ugyanis én szeretnék tételesen válaszolni Bartos Mónika képviselő asszonynak, mert én fontosnak tartom, hogy ha van egy kormánypárti képviselő, akin látom, hogy felkészülten érkezik egy vitára, és olyan szakpolitikai állításokat fogalmaz meg, amelyek helytállóak, és amelyek a törvény témájához csatlakoznak, akkor én úgy gondolom, hogy felelősségünk nekünk is, ellenzéki képviselőknek, hogy egy ilyen jellegű vitát folytassunk. Ezt időnként egy picit megtrollkodja Nacsa képviselő úr azzal, hogy nekiáll itt gyurcsányozni meg 2010-előttizni, hogy muszáj erre válaszolni, de én most szeretnék visszatérni ehhez a szakpolitikai vitához: vajon, hogy ha ezekben az elvekben egyetértünk, és ezeket megtaláljuk a Fidesz különböző elvi nyilatkozataiban ‑ választási programjuk önöknek nem készül ‑, akkor miért nem ezt valósítja meg a kormány?
Beszéltem a közösségi közlekedésről ‑ körülbelül ott járt le az időm ‑, hogy önök is elismerik, miniszterelnök úr bejelentette, hogy előírja a kormány a közösségi közlekedés járatsűrítését, de akkor most nagyon remélem, hogy villámgyorsan bekerül az Országgyűlés elé egy olyan törvénymódosítás, ami megadja a lehetőséget, hogy ezt a nagyon fontos intézkedést, amivel én maradéktalanul egyetértek, meg is tudják valósítani a városok, meg tudják valósítani az önkormányzatok. Ehhez először is azt az önök által elfogadott döntést kell visszavonni, ami megvonja az állami árkiegészítést, támogatást a helyi közösségi közlekedés szervezésétől, majd azokat a bizonyos programokat, amelyekről Mosóczi államtitkár úr is beszélt a minapi vitában, rendes forrással, megfelelő mennyiségű forrással kéne megtámogatni; valóban képezni kell azokat a szakembereket, járművezetőket, akik kellenek. Évek óta ez egy hiányszakma, és látszódik Budapesten és a legtöbb vidéki városban is, hogy ez egy óriási probléma. Tehát vannak bizonyos feladatok, amiket az államnak, a kormánynak kell megvalósítani, aztán vannak feladatok, amiket az önkormányzatoknak kell helyesen ellátni. És ebben a részben önöknek most felelőssége van, hogy nem támogatták a közösségi közlekedést, hanem megszorításokkal sújtották.
De beszélt képviselő asszony az elérhetőségről, a vidék infrastruktúrájáról is; ebben sem tudtunk még dűlőre jutni. Nagyon sokszor elmondtam azt is, megint nem a tényekről beszél, képviselő úr, elmondom, hogy jelenleg 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű úthálózat van ma Magyarországon a „rossz” és a „nem megfelelő” kategóriában. Ezek csak az állami fenntartású utak, tehát hogyha az önkormányzati fenntartású utakat is néznénk, az ezekre vonatkozó statisztikákat, akkor sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, és ez az érték évről évre nemhogy csökkenne, hanem növekszik azért, mert önök túl kevés pénzt fordítanak a vidék alapvető infrastruktúrájára, az alsóbbrendű utak felújítására.
Idén a „Magyar falvak” programban 50 milliárd forintot biztosítanak erre, ez 450 kilométer felújításához lesz elegendő. Ez volt a múlt évben is, de évente sokkal nagyobb az az úthossz, ami tönkremegy. Tehát egyre nagyobb a probléma, egyre több, tehát ezt nem tudom már szebben, világosabban elmondani, és én próbálkoztam már Orbán Balázs államtitkár úrnál, mindenkinél, illetve Mosóczi államtitkár urat is kérdeztem, hogy legalább mondják meg, hogy mikor jutunk el odáig, amikor mondjuk, nullára le lehet zárni az egyenleget, hogy évente annyi utat felújítanak, amennyi tönkremegy, mert most negatívban vannak, masszívan negatívban, és az évek alatt ez a probléma már olyan mértékű lesz, hogy nagyon nehéz lesz elképzelni azokat a forrásokat, hogy hogyan lehet megoldani ezt a problémát, hiszen most már rengeteg olyan vidéki út van, ami már nem is felújítható, hanem gyakorlatilag az útalaptól kezdve újjá kell építeni. Hol lesznek ezek a források?
Láthatjuk egyébként részben, én megfogadtam, hogy most nem fogok Mészáros Lőrinc-ezni, de muszáj megemlítenem, hogy amíg önök 50 milliárd forintot fordítanak egy év alatt a „Magyar falvak” program keretében az alsóbbrendű utak fejlesztésére, addig csak idén 80 milliárdot, jövőre 120 milliárdot, összességében pedig kamatokkal együtt 1000 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, amivel kapcsolatban önök a vitát úgy zárták le ‑ önök azt állították, hogy ez nem a nemzeti érdekek elárulása ‑, hogy tikosították a szerződéseket, titkosították a megalapozó dokumentumokat, és a magyar emberek nem láthatják azt, hogy önök mégis milyen okból fogadtak el egy olyan döntést, amivel ezt az 1000 milliárdos projektet el lehetett indítani, és egyébként titkosítani is lehetett.
Beszélt nagyon helyesen képviselő asszony, szerintem a témafelvetés szempontjából mindenképp, a víziközművek helyzetéről. Itt már említette Potocskáné képviselő asszony, hogy valóban néminemű pozitív elmozdulás volt. De egyébként nemcsak azóta, én 2018 tavasza óta vagyok országgyűlési képviselő, de már nagyon régóta mint önkormányzati képviselő is foglalkoztam ezzel a rendszerproblémával.
(15.00)
Ott, a pécsi közgyűlés ülésén Páva Zsolt polgármester úr is azt tudta mondani, hogy mélységesen egyetért azzal, hogy ez egy óriási probléma, és ő a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjaként is csak annyit tud tenni, hogy jelzi a kormány felé, valamit már tegyen a kormányzat annak érdekében, hogy ne menjen csődbe, ne dőljön össze a víziközmű-szolgáltatás. Most talán annyi elmozdulás volt valóban a Gazdasági bizottság ülésén, hogy Bánki Erik elnök úr egy picit megengedőbb volt, és elmondta, hogy valóban, a probléma létezik, esetleg tényleg a közműadó, amit évek óta terjesztünk be, szerintem már ötször beterjesztettem, igazságtalan, tényleg problémás. De miért kell erre éveket várni? Miért kell odáig eljutni, hogy az Alföldvíz Zrt. dolgozói tüntetnek a miniszterelnöknél, és gyakorlatilag az összeomlás szélére kerül a cég? Láthatjuk, hogy nagyon sok más nagy közműcég is az összedőlés szélére kerül. Miért kell odáig eljutni, hogy miniszterelnök úr ugyan elismeri, hogy ezermilliárdos a nagyságrend, de már nem ismeri el a Megyei Jogú Városok Szövetségének becslését, hogy 3000 milliárd hiányzik a meglévő forrásokon túl ahhoz, hogy a legfontosabb közszolgáltatást, az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést meg lehessen oldani, tehát a karbantartási és pótlási munkákat el lehessen végezni. Ez is egy óriási hiányosság.
Itt is egyébként én a tényekkel szeretnék vitatkozni, a tényeket segítségül hívni, amikor vitatkozunk. Itt konkrétan látható, hogy 2011 óta duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközművek tekintetében, és már 20 százalék alatt van a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya. Évről évre egyre nagyobb a probléma, egyre több forrásra van szükség, a közműadó miatt és a más egyéb kormányzati intézkedések miatt azonban kevés forrás jut a karbantartásra, tehát egyre több helyen kell majd cserélni teljes vízrendszereket. Nemcsak konkrétan egészségkárosodást okozhat, ha sokasodnak ezek a vízminőség-problémák, amelyeket látunk, hanem bizony ez olyan jellegű problémát is okoz, hogy ha nem megfelelő a szennyvízelvezetés, akkor a vízbázisok olyan mértékben és olyan módon fognak sérülni, hogy az soha helyre nem hozható károkat okoz. A legfontosabb nemzeti kincseinket, a természeti erőforrásokat veszélyezteti ez a struccpolitika, amit önök folytatnak.
Tehát összességében azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat, ennek a szellemisége is és a részletei is tökéletesen szembemennek azzal, ami az alapvetése a területfejlesztésnek, alapvetése a fejlesztéspolitikának, hogy a helyi szintet a lehető legnagyobb mértékben érvényre kell juttatni, és azokat, akik helyben valódi közvetlen kapcsolattal és közvetlen felelősséggel tartoznak az őket megválasztó polgárok felé, kell engedni döntési pozícióba jutni. Ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat több más problémája mellett Bóka István balatonfüredi polgármestert, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét most konkrétan gyámság alá helyezik, annak ellenére, hogy elvileg az önök pártcsaládjának színeiben nyert már sokadszor polgármesteri tisztséget. Ezért mi természetesen nemmel fogunk szavazni erre a törvényjavaslatra. Köszönöm.
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Keresztes László Lóránt — 2020-11-05, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/163-88.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-163-88,
title = {Dr. Keresztes László Lóránt — 2020-11-05, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/163-88.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}