Zsigó Róbert (Fidesz)

ZSIGÓ RÓBERT, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is mindenkinek kivétel nélkül, mindegy, hogy jelen van vagy nincs, szeretném megköszönni a vitában való részvételt, és azoknak külön szeretnék köszönetet mondani, akik építő, jó szándékú javaslatokat, véleményeket mondtak akár kormánypárti, akár ellenzéki részről, majd néhányra ez ügyben ki is szeretnék térni.

Azért teszem ezt először a hozzászólásnál, mert azt gondolom, többekkel egyetértve, egészen pontosan azt gondoljuk, hogy a magyar családok ügye nem lehet pártpolitikai kérdés, azokat az intézkedéseket, amelyek többek között ebben a törvényjavaslatban is megvannak ‑ néhányan egyébként el is mondták, hogy ezt támogatni fogják ‑, nem pártpolitikai alapon, hanem nemzeti alapon kell megítélni, nem véletlenül.

Csárdi Antal képviselő úr rosszul idézte miniszter asszonyt, amikor a felszólalását mondta. A miniszter asszony azt mondta, hogy: „Gyermekek nélkül nincs magyar jövő.” Ez irányba mutat ez a javaslat is, amelyről egyébként most tárgyalunk, és annak a részleteire ki fogok majd térni.

Sajnálom, hogy ellenzéki képviselőtársaim közül a legtöbben, Z. Kárpát Dániel képviselő urat kivéve, elmentek, leginkább azok, akik a felszólalásukban azt mondták, hogy azt szeretnék, ha lenne vita. Most, hogy tudok válaszolni a feltett kérdéseikre, sajnos nincsenek itt. Viszont Varju képviselő úr számára van egy jó hírem: először értünk talán eddigi pályafutásunk során egyet valamiben, és nemcsak hogy egyetértek vele, hanem mindjárt meg is fogom fogadni az ő tanácsát, és ezzel egyenes arányban rövid is lesz a viszonválaszom; ez pedig elnök úr kívánságának fog megfelelni, ha jól érzékeltem azt, amit elmondott. Varju László képviselő úr azt mondta az egyik felszólalásában, szó szerint idézem, hogy „a valósággal nem egyező állításokra nem kell reagálni”, így aztán nagyon sok mindenre, ami elhangzott az elmúlt közel három és fél órában, nem fogok reagálni, nem is kívánok reagálni, mert a valósággal nem voltak köszönőviszonyban.

És emellett nem akarok reagálni a kampány-, kortesbeszédekre sem, nem akarok reagálni a minden héten a parlamentben előjövő összeesküvés-elméletekre, arra sem, hogy miben értenek egyet és miben vitatkoznak egymással ellenzéki képviselők, és egyébként Csárdi képviselő úr hajának a mennyiségére sem szeretnék válaszolni. Ezt csak azoknak mondom, akik nem voltak bent a teremben, amikor ez szóba került, ezért is érzékeltetem azt, hogy bizony színes és széles körű vitát folytattunk egyébként az otthonteremtési ügyben.

Szóba került viszont néhány fontos dolog, amire mindenképpen szeretnék reagálni, és ugyan nem szerettem volna a 2010 előtti ügyekkel foglalkozni, de egy hozzászólás miatt ezzel is kénytelen leszek. Z. Kárpát Dániel képviselő úr két dologról beszélt többször is: az egyik a születésszám, a másik pedig az épült lakások száma. Meg is előlegezte nekem egyébként a választ, és csak hozzáteszem, még a vita elején pontatlanul is idézte miniszter asszonyt. Képviselő úr, Magyarországon a termékenység, tehát amit ön is mondott, a teljes termékenységi arányszám 2010 és 2018 között 1,25 százalékról 1,55 százalékra nőtt. Erre utalt egyébként miniszter asszony az expozéjában, mert ez az európai tagállamok között a legmagasabb növekedés; ez 24 százalékos növekedés egyébként ebben az évtizedben.

Természetesen mindjárt az elején el kell mondanom, hogy nagyon sok dolgunk van még, nagyon sok mindent kell tennünk azért, hogy a magyar családokat tudjuk segíteni, de azért azt gondolom, nem is az a helyzet, amit az ellenzéki képviselők közül néhányan elmondtak, hogy itt mindennek vége van, és nem történik semmi.

Az épült lakások számára pedig két adatot tudok mondani a képviselő úrnak: 2015 júliusa és 2020 szeptembere között 44 ezer CSOK-os lakás épült egyébként Magyarországon, és egy új statisztika szerint 2020 első felében 8697 darab lakásépítésre került sor Magyarországon. Ez 34 százalékkal több, mint az előző évben. Fontos kiemelni egyébként, hogy az ország egész területén dinamikusan növekedtek a használatba vételek is az első hat hónap során: Budapesten 22, a megyei jogú városokban 40, a kisebb városokban 47, a községekben pedig 23 százalékkal növekedett a használatba vett ingatlanok száma.

Gurmai Zita képviselő asszony néhány felvetésére is szeretnék válaszolni annak ellenére, hogy nincsen jelen. Az egyik állítása az, hogy csak nagyon kevesek tudják igénybe venni az otthonteremtési programot. Ezt már nagyon sokan cáfolták egyébként, és azt is hozzáteszem, hogy Magyarországon ma nemcsak családokat segítő otthonteremtési program, hanem családtámogatási program is megvalósul. Itt elhangzott egy adat azzal kapcsolatban például, hogy a családi pótlékot igénybe vevők 95 százaléka tud családi adókedvezményben is részesülni.

Azt is el tudom mondani, hogy a 2015. júliusi bevezetése óta 2020 szeptemberéig, tehát az elmúlt öt év alatt 154 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, összesen 488 milliárd forint értékben: új lakás vásárlására 44 ezer család kapott 276 milliárd forintot, használtlakás-vásárlásra 101 ezer család részesült 189 milliárd forintos támogatásban, és meglévő otthonának bővítésére vagy korszerűsítésére 10 ezer családnak tudtunk 24 milliárd forint összegben segíteni. Az otthonteremtési program, éppen ezek miatt is egyébként, az egyik legsikeresebb kormányzati kezdeményezés, hiszen ennek keretében, ez már elhangzott ma a vita során, 2015 és 2020 között csaknem 1000 milliárd forint vissza nem térítendő, kis részben visszatérítendő támogatást tudtunk nyújtani a magyar családoknak.

Gurmai képviselő asszony azt is, hogy is mondjam, sérelmezte ‑ egészen pontosan úgy fogalmazott, keresem a papíromon ‑, hogy ez talán nem szemfényvesztés‑e, hogy miért maradtak ki azok az elemek az otthonteremtési programból, a benyújtott javaslatból, amelyeket az elmúlt hetekben egyébként az újonnan felállt tárca nélküli minisztérium bejelentett; nem maradtak ki.

(12.30)

Képviselő asszonyra pedig azt sem tudom mondani, hogy ‑ másokkal ellentétben ‑ nem volt itt, amikor miniszter asszony beszélt. A miniszter asszony elmondta, hogy az otthonteremtési programunknak, amit majd a vége felé el szeretnék mondani, két elemét tartalmazza a törvénymódosító javaslat, a többi elemen, a részletkérdéseken most dolgozunk, hogy különböző rendeletekben benne legyenek, és 2021. január 1-jétől mindenki igénybe tudja ezt venni. Tehát nem kimaradtak, hanem van, amit törvényben kell ebből az otthonteremtési programból szabályozni, és van, amit rendeleti úton.

Többen nem voltak jelen egyébként miniszter asszony felszólalásánál. Varju képviselő úr sem volt jelen miniszter asszony felszólalásánál. Ebből is adódhat, hogy csak kevés dologra szeretnék reagálni abból, amit mondott, viszont egyetlen dologra mindenképpen. Azt mondta a képviselő úr, hogy ez a most benyújtott javaslat ‑ idézem megint szó szerint ‑ a szakadék felé tett újabb lépésünk. És itt érkeztem el ahhoz a pillanathoz, amikor elővettem a korábbi papírjaimat, és mindenképpen azt gondolom, hogy erre ki szeretnék térni, senkit nem megbántva, egyszerűen csak a tényeket felsorolva.

Ha ez a mostani javaslat, ami az Országgyűlés asztalán van, és azok az intézkedések, amelyeket 2010 óta megtettünk, újabb lépés a szakadék felé, akkor mit mondjunk azokról a lépésekről, amelyek 2002 és 2010 között Magyarországon egyébként megtörténtek? És még egyszer mondom, nem megbántani akarok senkit, csak felsorolni: milyen lépés volt az, amikor 2002 után megszüntette az akkori baloldali kormány az otthonteremtési programot?

Mit mondjunk arra a lépésre, amikor az akkori baloldali kormány megszüntette a családi adókedvezmény rendszerét? Ha ez a mostani javaslat egy lépés a szakadék felé, akkor mik voltak ezek az intézkedések? ‑ nem javaslatok. És akármennyire próbálják a mi nyakunkba varrni a devizahitelezést, tisztelt baloldali képviselők, az a helyzet, hogy önök amikor megszüntették a családi otthonteremtési programot 2002 után, akkor ezzel a lépéssel egy az egyben a devizahitelek felé sodorták a magyar embereket, a magyar családokat.

És miután 2008-ban, mindjárt felsorolom, hogy hogyan nem kezelték egyébként a válságot, ezért 2008-09-re kerültek nagyon nehéz helyzetbe a magyar családok, azok, akik eladósodtak, akiket egyébként önök ‑ most nem ülnek itt legnagyobbrészt ‑ eladósítottak azzal, hogy megszüntették a programot, és devizahitelt voltak kénytelenek fölvenni az otthonuk megépítésére. És mi voltunk azok, akik 2010 után, amikor olyan rossz gazdasági helyzetben vettük át az országot, hogy akkor sokan Görögországgal együtt emlegettek bennünket, amikor alig tudtunk nyugdíjat fizetni, és a költségvetés hiánya az egekben volt, nekünk kellett ezeket a családokat megfeszített erővel ‑ egyébként összefogva a társadalommal ‑ kimenteni a devizaadósság csapdájából.

Akárhányszor fogják elmondani itt a parlamentben, hogy mi vagyunk ezért a hibásak, higgyék el, az emberek emlékeznek, hogy önök csinálták ezt velük. És 2010 előtt… (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Tisztelt Z. Kárpát Képviselő Úr! Azért nem úgy kezdtem a mai viszonválaszomat, ahogy kezdtem, merthogy a második felszólalásában viszonylag úriember módjára viselkedett, de csak hozzáteszem, egyetlen dolog biztos nem segít a magyar családokon: ha ön egy parlamenti vita során állandóan közbekiabál annak, aki éppen beszél. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez biztosan nem segít nekik.

2010 előtt, amikor szintén válság volt Magyarországon, nézzük meg, hogy hogyan is kezelte ezt a válságot az akkori Gyurcsány-Bajnai-kormány! Elvettek egyhavi nyugdíjat, képviselő úr, a nyugdíjasoktól, az idősektől. Megemelték a nyugdíjkorhatárt. Megrövidítették a gyes időtartamát. Elhangzott már ma, csak nem elégszer hangzott még el: tizenötször emelték meg az energia árát; háromszorosára a gáz árát, kétszeresére a villanyáram árát.

Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, tisztelt baloldali képviselők, hogy 2010-re önök eladósították az országot, eladósították az önkormányzatokat, és eladósították a magyar családokat is. Ebből a helyzetből, innen indulva kellett nekünk a gazdaságot talpra állítani, megerősíteni és támogatni egyébként a magyar családokat. De az emberek ismerik már önöket, tudják, hogy amikor ellenzékben vannak, akkor fűt-fát ígérnek, amikor kormányon vannak, akkor pedig mindent elvesznek tőlük. Ez a helyzet.

2010-ben, amikor kormányra kerültünk, hogy visszatérjünk a mostani témánkhoz, akkor Magyarországon egy családbarát fordulatot hajtottunk végre. Ennek van otthonteremtési lába, és van családtámogatási lába. Visszavezettük a családi adókedvezményt. Bevezettük a gyed extrát, hogy csak néhányat soroljak föl; a vita során többen ezt fölsorolták. Babaváró támogatást adunk. A négygyermekes anyukák teljes szja-mentességben részesülnek. Az édesanyák diákhitel-tartozását most, a válság alatt elengedtük. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását bevezettük, és még hosszan lehetne sorolni azokat a pontjait a családtámogatási rendszernek, amivel azt szeretnénk segíteni ‑ és már Z. Kárpát képviselő úr is kiment, mert ennyire szeretne vitatkozni ‑, amely azt a célt szolgálja, amiről mi végig beszélünk.

Amikor mi a családok segítéséről beszélünk ‑ és Z. Kárpát képviselő úr szóba hozta a „Nők 40” programot ‑, akkor mi nem csak azokról a fiatalokról beszélünk, akik gyermekeket vállalnak és nevelnek. Mi arról is beszélünk, hogy segítenünk kell a gyermekeket, a fiatalokat abban, hogy tanuljanak és továbbtanuljanak. Arról beszélünk, hogy különböző kedvezményekkel és lehetőségekkel segítenünk kell azt, hogy gyermeket vállaljanak, és gyermeket neveljenek. Hozzá kell segítenünk őket ahhoz, hogy legyen munkájuk, olyan munkájuk, amelynek a béréből tisztességgel el tudják tartani a családjukat, és hozzá kell segítenünk az időseket is ahhoz, hogy megfelelő módon, tisztességgel tudjanak élni.

A családtámogatási rendszerünk erről szól. Van egy családtámogatási rendszer, és igen, van egy otthonteremtési támogatási része. Bevezettük a CSOK-ot, ez is elhangzott. Többször bővítettük azoknak a körét, akik felvehetik az összegeket, bevezettük a falusi CSOK-ot, és több olyan intézkedést tettünk az elmúlt időszakban, amely ez irányba visz bennünket.

Itt Varga-Damm Andrea hozzászólására térek vissza, ha már Héjj Dávid képviselő úr erről beszélt: a kistelepüléseken élők segítése; mert ez is mindig vitakérdés. A második éve folyik a „Magyar falu” program. Ebben pont olyan pályázatok vannak, és a települések pont ilyen támogatásokat nyernek el, amit képviselő asszony kér. Tájékoztatom róla, hogy nem kell kérnie, mert már megtörténik.

Az a célunk, hogy minden településen, minden kistelepülésen Magyarországon, azok, akik ott élnek, megfelelő színvonalon tudják igénybe venni azokat a szolgáltatásokat, amiket az állam vagy az önkormányzat számukra biztosít. Ezért újulnak meg orvosi rendelők, ezért újulnak meg községházák, óvodák, játszóterek, iskolák, ezért pályázhatnak egyébként önkormányzatok szolgálatilakás-felújításra vagy -építésre, ha nincs a településen orvos vagy tanítónő, akkor oda tudjon menni, és megfelelő körülmények között tudjon élni.

Tehát éppen ez a program az, amit második éve folytatunk, és ha valaki jár az országban ‑ én a választókerületemben sokszor megfordulok, és nyilván rááll a szemem, mert nagyon sokat foglalkozom ezzel ‑, ennek a programnak már látható eredményei vannak a kistelepüléseken. És az a helyzet, hogy egyre többen, fiatal családosok gondolják úgy, hogy érdemes kistelepülésre költözni, mert megfelelő módon tudnak élni, dolgozni és a gyermekeiket nevelni.

És hogy visszatérjek most már végezetül, a hozzászólásom vége felé ‑ elnök úr, köszönöm a türelmét, habár időm van, de azért mégiscsak visszafognám magam ‑, a törvényjavaslattal minden idők legnagyobb otthonteremtési programjának megvalósításán dolgozunk. Nem most kezdtük, de most folytatjuk ezt a programot.

Ennek két eleme az, hogy az újonnan épült lakások áfája 5 százalékra csökken, és azok, akik ilyen lakást vesznek, akik használt vagy új építésű lakást vesznek, azok illetékmentességben részesülnek, ezt tartalmazza az előttünk fekvő törvényjavaslat. Mindenkit kérek arra, hogy támogassa ezt. Ez két eleme ennek az otthonteremtési programnak. Emellett vannak más elemei. Azoknál a gyermeket nevelő családoknál, akik CSOK-ot vesznek igénybe, az állam ‑ majd rendeleti úton szabályozzuk ‑ teljesen elengedi az áfa megfizetését.

Elindítunk egy lakás-, egy otthonfelújítási programot is, ami azt jelenti, hogy akik gyermeket nevelnek, azok a családok az otthonuk felújítására, korszerűsítésére… ‑ Tordai képviselő úrnak válasz ez arra, hogy milyen lakásokban élnek Magyarországon, és valóban vannak ilyen lakások, de indítunk ilyen programelemet is; ezeket a lakásokat maximum 3 millió forintig, az összeg feléig az állam támogatni fogja. És egy többgenerációs otthonteremtési programot is indítunk azoknak, akik a szüleiknél, a nagyszüleiknél vagy rokonaiknál ‑ akár a tetőtér beépítésével, bővítésével – új, önálló otthont tudnak létrehozni.

(12.40)

Összességében tehát nagyon sok minden elhangzott a vita során, a három és fél órában. Ellenzéki részről leginkább azt hallottuk, amit hallani szoktunk, amik egyébként félinformációk, rossz információk vagy egyszerűen csak politikai támadások.

Mindenkit arra kérek, hogy a továbbiakban is támogassa egyrészt a kormányt, a minisztériumot abban, hogy ezt az otthonfelújítási programot, otthonteremtési programot tovább tudjuk végezni. Még egyszer mondom, visszatérek arra, amit az elején mondtam: a családok ügye ma Magyarországon nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti kérdés, így aztán minden jóérzésű, jó szándékú képviselőt arra kérek, hogy támogasson bennünket ebben a munkában. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)