Böröcz László (Fidesz)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ígérem, hogy megpróbálok rövid lenni. Nem akartam még egyszer hozzászólni, de képviselő asszonynak… ‑ van egy ideológiai alapvető különbség, úgy tűnik, a gondolkodásmódunkban. (Potocskáné Kőrösi Anita: Hála istennek!)

Egyrészt azt kijelenteni, hogy nincs a Balatonon olyan strand, ahová az emberek fizetés nélkül el tudnának menni, ez szemenszedett hazugság, és hogy a kormány arra készülne, hogy ezeket bezárja. Csak most gyorsan megnéztem, 51 darab olyan strand van per pillanat a Balatonon, ahol egyébként nem kell fizetni. Megszámolható az interneten fellelhető listákból ‑ egyrészt.

Másrészt azt visszasírni, hogy régen olyan jó volt, és hogy az emberek, amikor kimentek a Balatonra, mindenki olyan jól érezte magát; természetesen én nem tudom, hogy a képviselő asszony mit sír vissza, de a szocializmusban nyilván egész más világ volt. (Nacsa Lőrinc: Azt sírja vissza!) Voltak állami üdülők, oda el lehetett menni szépen nyaralni, mindenkinek ugyanolyan színvonalon, mindenkinek ugyanazért, de ott is a pártelit természetesen más típusú üdülőkbe járt, a kommunista elit. Én nem tudom, hogy a szélsőjobbtól könnyű átcsúszni a szélsőbalba, és egy ilyen típusú gazdasági, állampárti gondolkodásmódba átcsúszni, de én nem ajánlom.

Az ország gazdasági teljesítőképességét is az fogja előbbre vinni, ha nyilván a Balatonon is lehetnek fejlesztések. Nyilván megtartjuk, és fenntartjuk a szabadstrandokat, azokat is fejlesztjük, ez az elmúlt tíz évben számos strand esetében megtörtént. A balatoni önkormányzatok tudják fejleszteni a saját strandjaikat, és vannak olyan beruházások is, amelyek növelik a hozzáadott értéket, ezáltal munkahelyeket teremtve, magasabb fizetéssel járó munkahelyeket teremtve a Balaton körül élőknek is. Ez lenne a koncepció.

Önök ehelyett folyamatosan egyébként valami egészen szürreális módon itt előadják, hogy nem lehet a Balatonon strandolni, kizárólag az elitnek építik a balatoni strandokat, ami teljes nonszensz. És hogyha ez kommunikáció és ez a vitakultúra, akkor ezen fölösleges vitatkozni.