Dr. Bősz Anett (DK)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm, elnök úr, és köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Bodó Sándor államtitkár úrral egyébként nagyjából egy héttel ezelőtt nagyjából ugyanezeket a kérdéseket beszéltek át. Azt gondolom, mindig megéri másik minisztériummal is párbeszédet folytatni egy azonos problémáról, ugyanis azt gondolom, hogy gazdaságstratégiai tervezésért együtt felelős a két minisztérium.

De a részletekbe menve is próbálok válaszolni ez alatt a fél perc alatt, ami hátravan. Államtitkár úr említette a külföldön dolgozókat és a közfoglalkoztatottakat. Én mindig amellett érveltem, hogy őket ne soroljuk a foglalkoztatottak közé, a közfoglalkoztatottak bére egész egyszerűen messze elmarad a kívánatostól, a külföldön dolgozóké pedig nem a magyar nemzetgazdaságban csapódik le, sem a keresleti oldalon, sem pedig az adózás oldalán. Tehát ilyen értelemben becsapjuk magunkat.

Kérdezem én, hogy mi van azokkal, akik például fizetés nélküli szabadságra kényszerültek menni a karantén alatt, velük is kezdeni kell valamit, és azzal is, hogy rendkívül rövid a hazai álláskeresési járadék, ezzel is tovább növelve a válság veszélyét. Várom a megtisztelő válaszát.