Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban két, Magyarországot is érintő esemény történt az Unióban: a Sargentini-jelentés bizottsági elfogadása, illetve az uniós csúcs, ahol megállapodás is született.A jelentéstevő asszonyról elmondhatjuk, hogy méltó tanítványa a ’68-as generáció hangadóinak, olyan forradalmár, aki nekimegy mindennek, ami hagyományos értéket képvisel, de helyette nem tud működésképes ajánlatot tenni. Miközben toleranciát hirdet, nem tudja elviselni, ha valaki másképpen látja a világot. Persze, megvannak a szellemi elődei Európában, a történelem során különböző köntösben jelent meg az az ideológia, ami közben alig változott, aminek követői mindig a keresztény értékeket támadták, és az azokat képviselő struktúrákat. Mindig egy szépnek látszó társadalmi cél öltözetében jelentek meg. Ma ezt éppen nyílt társadalomelméletnek nevezik. Hiába bizonyosodott be a gyakorlatban, hogy ez nem működőképes, fanatikus híveit ez nem rendítette meg. Még erőszakosabban igyekeznek rákényszeríteni dekadens nézeteiket mindenkire.

A közvélemény befolyásolására számtalan szervezetet és médiumot működtetnek. Ezt a szemléletet tükrözi a jelentés is, ami tárgyilagossággal nem vádolható, elfogult és előítéletes. Megfogalmazója rossz viszonyban van a tényekkel, meghamisítja őket, vagy úgy formálja, hogy előítéleteit igazolják.

Néhány példát hadd mondjak! Szerinte Magyarországon sérül a sajtószabadság. Valójában úgy tűnik, a baloldali média egyeduralmát hiányolja, pedig ez ma is jelen van, olyannyira, hogy az ellenzéki kampányt is át tudta vállalni önök helyett. (Dr. Harangozó Tamás nevet.) Nálunk nem a sajtószabadsággal van baj, hanem a sajtóetikával; az antiszemitizmus vádja is megjelenik. Én azt javaslom, kérdezze meg erről az izraeli miniszterelnököt. (Korózs Lajos: Pont őt?) Civilellenességet vet a szemünkre. Nyilván a hazai bevándorlást támogató szervezetekre gondol, akiknek csak azért nincs migránsszállító hajójuk, mert nincs tengerpartunk.

Az uniós csúcs is most történt, érdemes erről is néhány szót szólni. (Dr. Vadai Ágnes: Főleg a videóról, az nagyon szép!) Ott egészen más hangok jelentek meg, az ok azonban nyilvánvaló. Míg a Bizottság és a Parlament köreiben erősen érvényesül a bevándorláspárti föderációs szemlélet, addig a Tanács tagjai a tagállamok polgárainak megváltozott véleményét is képviselik. A nyugati országok engedékenységét persze növelte számunkra két veszélyes probléma megoldásának a kényszere: egyrészt a német koalíciós válság, másrészt az Unió működőképességét is veszélyeztető feszültség, ami a migráció kezelésének eltérő megítéléséből adódott.

Milyen eredményt hozott ez a találkozó? Ma még korai lenne végső győzelemről beszélni, de áttörésről igen. A kötelező kvóta lekerült a napirendről, az Unió határainak védelme hangsúlyt kapott, és a külső menekülttáborok létesítésének a szükségessége. Megjelent az önkéntes belső, úgynevezett ellenőrzött központok létrehozásának a szükségessége, ahonnan azonban nincs kötelező betelepítés. Ez is megfelel a magyar véleménynek, hiszen azt mondtuk, hogy minden állam maga döntse el, hogy akar-e bevándorlókat.

Ez a három szempont, úgy érzem, hogy a magyar küldöttségnek és nyilván a magyar szempontoknak, beleértve a V4-ek együttes szempontjait, megfelelő, és ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy valóban áttörés történt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)