Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretnék gratulálni Vargha Tamásnak az államtitkárrá kinevezéséhez. Ennek megfelelően nem vett részt az Európa Tanács delegációjában most Strasbourgban, ahol engem egy kicsi baleset ért, és itt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak azt a fajta emberi hozzáállást, amivel ma már a saját lábamon tudok állni és itt önöknek beszélni. Természetesen a követség is meg az itteni kollégák is ebben rendkívül segítőkészek voltak.A témára rátérve azt szeretném mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja ezt a törvényjavaslatot, azonban néhány gondolatot mindenképpen szeretnék elmondani önöknek. Természetesen az MSZP fontosnak tartja a magyar-kazah kapcsolatok gazdasági, oktatási és tudományos fejlesztését, mert azt kell mondjam, hogy azért számunkra az európai uniós kötődés mindig jóval fontosabb, nem ahogy ezt miniszterelnök úr mondta, hogy soha nem érezte magát olyan jól, mint Kazahsztánban.

Arról is szeretnék néhány mondatot mondani, hogy a magyar-kazah együttműködést tekintve ez az előterjesztés, ami az értékek és az érdekek mentén kellene hogy működjön, rendkívül fontos. Úgy gondolom, hogy Magyarország az azonos értékrendet valló országok közösségével való szövetségi rendszerben, a kölcsönös gazdasági előnyökhöz fűződő közös érdekek mentén pedig partneri viszonyban kívánja fejleszteni együttműködését más országokkal, nemcsak Kazahsztánnal, hanem akár Oroszországgal is. Ennek megfelelően egyetértünk abban, és ezért is fontosnak tartjuk a támogatását a magyar-kazah, elsősorban gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos kapcsolatok erősítésének és elmélyítésének is, de számunkra a rokoni szálak felkutatása már, azt kell mondjam, hogy kevésbé fontos.

Ha a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nézzük, akkor érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a FÁK-országok vonatkozásában a legfontosabb relációkban Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország vagy éppen Kazahsztán a kormányzati sikerpropaganda ellenére még mindig nem vagy alig érik el a 2008-as szintet. Még rosszabb a helyzet, ha ezeket a számokat Kazahsztán esetében is összevetjük. Ha megnézzük a magyar exportot, 2008-as számom van: 403 millió dollárt tett ki, ugyanez 2014-ben pedig sajnálatos módon alig több mint 167 millió dollár. Ha megnézzük az importot ugyanebben a két évben, 2008-ban ez 111 millió dollár, 2014-ben pedig 40 millió dollárt ér el.

Tehát fölvetődik az a kérdés, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközeként létrehoztak egy gazdasági együttműködési kormányzati bizottságot, illetve 2012-ben szintén létrejött, méghozzá májusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kazah tagozata, illetve a kazah-magyar üzleti tanács. Az is egy kérdés, hogy a feladatokat hogyan látták el, mindenképpen fontos lenne tudni. A kétoldalú kapcsolatok és együttműködési stratégia jellegét hangsúlyozandó nemrég a két ország között egy stratégiai tanács felállításáról is döntöttek. Fontos lenne tudni, hogy akkor a két ország közötti csökkenő volumenű gazdasági kapcsolatok stratégiáját hogyan fogják tárgyalni, tehát milyen esélyek, lehetőségek vannak erre.

A kétoldalú kapcsolatok esetében említésre méltó az oktatási együttműködés lehetősége, hiszen fontos az, hogy a kazah diákok számára magyar ösztöndíj-lehetőség áll rendelkezésre, viszont érdemes lenne megvizsgálni a kazahsztáni felsőoktatási reformok eredményeit, hiszen annak következtében több kazah egyetem is bekerült a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé, amiben természetesen nagyon fontos, hogy az állam kilenc és félszer többet költ az oktatásra, mint a kilencvenes években, miközben a felsőoktatásban jelentős eredmények látszanak. A nyugati sztenderdekhez közelítő PhD-képzés több egyetemen jó helyezést jelent a nemzetközi ranglistákon aktív külföldi kapcsolatrendszerben.

Ennyit szerettem volna hozzátenni, köszönöm szépen még egyszer az MSZP nevében.