karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

2020-10-21 · 158. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 4:59 · jegyző

napirendi pont: Napirend utáni felszólalások

Szöveg4 102 karakter · 7 bekezdés · JSON

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnám azt, amit kettő nappal ezelőtt elkezdtem, amikor is arról beszéltem, hogy Varga Zsolt András kinevezése miért jelent veszélyt a demokráciára, és miért nem jelentett demokratikus megoldást az, hogy őbelőle a Kúria elnöke lett.

Az előző vitában éppen Hajas Barnabás államtitkár úr ecsetelte azt, hogy miért bíró az alkotmánybíró is, és miért végez olyan munkát, ami igenis feljogosítja őt arra, hogy ő a Kúria elnökeként ténykedjen. Hát, álláspontunk szerint ez egyáltalán nem igaz. És mi az alapvető különbség a kettő között? Az, hogy az alkotmánybírót a politika választja, a politika nevezi ki. Az elmúlt tíz esztendőben jórészt a Fidesz-KDNP-nek kétharmada volt, ez azt jelenti, hogy egyedül tudott dönteni az alkotmánybírák személyéről, és egyedül tudott olyan bírákat kinevezni az Alkotmánybíróságba, akik odakerülhettek. És hát, mit ne mondjunk arról, hogy valóban oda politikusok is kerültek, hiszen országgyűlési képviselő, volt miniszter került kinevezésre, és igenis, a politika áthatotta az alkotmánybírák kinevezésének a folyamatát, és ez sokszor messze felülírta a szakmai álláspontot is.

Tehát egyértelmű az, hogy az alkotmánybíró, akinek egyébként más feltételeknek is kell megfelelni a kinevezése során, mint egy bírónak, a politika világából jön, és onnan neveződik ki a politikusok által, a politikusok adnak neki felhatalmazást, és egyértelmű az, hogy akik kinevezésre kerültek, azoknak a Fidesz-KDNP adta a meghatalmazását, szinte kivétel nélkül csak az ő támogatásukkal kerültek kinevezésre.

Ezzel szemben egy, a bíróságokon dolgozó bíró nem a politika világából jön, nem a politika nevezi őt ki, hanem igenis pályázatot nyújt be mint szakmabéli a bírósági önigazgatási szervekhez, akik őt majd meghallgatják, akik majd minősítik a jogszabályban meghatározott pontrendszer alapján, és ezek alapján kerül felterjesztésre, és Áder János köztársasági elnök úrnak egyedül és kizárólag csak kinevezési joga van a bírák tekintetében. Tehát megállapíthatjuk, hogy őket nem a politika, hanem őket a szakmaiság helyezi abba a pozícióba, amibe kerülnek. Ez a legalapvetőbb különbség, és ez az, ami miatt megkérdőjeleződik az, hogy vajon a most kinevezett Kúria-elnök független lesz‑e a politikától akkor, amikor őt mint alkotmánybírót a politika vitte be, és ezáltal került ő kinevezésre.

De vannak más problémák is, ha ezt megnézzük, ugyanis azt mondják, egy másik érv, hogy a Kúria elnöke egyszemélyben milyen hatással van a bírósági rendszerre. Hát, igenis komoly hatással van a bírósági rendszerre, hiszen számtalan olyan dolog van, amit ő fog befolyásolni. Például meghatározza a Kúrián belül az ügyek elosztási rendjét, és ezáltal sok mindent lehet befolyásolni. Aztán szerepe van a Kúria bíráinak kiválasztásában, és ezzel is tudja a személyzeti politikát befolyásolni. Aztán fontos szerepe van az Országos Bírói Tanácsban is, hiszen a Kúria elnöke hivatalból tagja az Országos Bírói Tanácsnak is.

De van egy még fontosabb szempont, ez pedig az, hogy a jogegységi tanács elnöke is egyben, vagy ő, vagy pedig a helyettese, de ezt ő dönti el, és ezzel együtt ő jelöli a tagokat a jogegységi tanácsba. Hogy miért fontos a jogegységi tanács? Hát, azért nagyon fontos, mert ő fogja meghatározni azt, hogy milyen ítéletek fognak születni az országban, hiszen a precedensrendszer irányába mozdította el a Fidesz-KDNP a jogalkalmazást az elmúlt tíz esztendőben. És ezért is igenis, a precedenseknek, a jogegységi döntéseknek nagyon komoly szerepe lesz abban, hogy az egész bírósági rendszerben milyen ítéletek fognak születni.

Egyszóval leszögezhetjük azt, hogy a Kúriával szembeni bizalom erőteljesen megkérdőjeleződik azzal, amikor egy nem pártoktól független személy kerül a Kúria élére kinevezésre, márpedig elmondhatjuk, hogy az alkotmánybírókat a politika választja, ezáltal, ha közvetetten is, de a politika által kerülnek kinevezésre, és ilyen, hogy kívülről érkezzenek, a demokratikus rendszerben egyszer sem fordult elő. Köszönöm szépen a figyelmet.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Gyüre Csaba — 2020-10-21, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/158-80.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-158-80,
  title = {Dr. Gyüre Csaba — 2020-10-21, napirend utáni felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/158-80.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}