Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy a 30 percet nem fogom kitölteni, viszont van néhány megállapítás, amit, ha a tisztelt Országgyűlés megenged, a mai zárszámadással kapcsolatos vita végén megtennék.

Az első pontban azt szeretném rögzíteni, hogy véleményem szerint egy költségvetés végrehajtásának arról kell szólnia, hogy az Országgyűlés által meghatározott célok teljesültek‑e vagy sem, a közpénzek elköltése felelős volt‑e vagy sem, és mindez párosult‑e a mindennapokban is érzékelhető életszínvonal-változással vagy sem.

Én azt látom, hogy a 2019. évi költségvetés végrehajtása e tekintetben illeszkedik az előző évek költségvetéseinek végrehajtásához. Most is arról tudok önöknek beszámolni, hogy a megelőző évben a kormányzat és az Országgyűlés többsége által meghatározott célokat el tudtuk érni. A gazdasági növekedés olyan mértékű volt, sőt nagyobb volt fél százalékponttal, mint amit terveztünk, ez európai viszonylatban is kimagasló volt: bőven több mint 2 százalékponttal volt nagyobb a magyar 4,6 százalékos bővülés, mint a 2 százalék alatti európai uniós átlag.

A gazdaság bővülése, hasonlóan a korábbi évekhez, a foglalkoztatottak számának és a reálbéreknek a növekedésével járt együtt, összességében nagyobb mértékben itt is, mint ahogyan terveztük.

Az államháztartási mutatók is követték az előző évek tendenciáit, megszokás a 3 százalék alatti hiány, és csökkenő államadósság mondható el a költségvetések végrehajtásáról. Külön felhívnám a figyelmet, ha megengedik, arra az adósságrátára, ami 65,4 százalékos mértéket mutatott tavaly év végén. Emlékezzünk, hogy ez 80 százalék fölötti mértékű volt! Azt gondolom, az elmúlt évek folyamatában az adósságráta-csökkentés a 2019. évben is jelentős volt. Mindennek az idei év válságkezelése és az intézkedések finanszírozása szempontjából van kiemelt jelentősége.

Mindezzel elmondtam talán a második gondolatot is. Amikor értékeljük a 2019-es költségvetés végrehajtását és értékeljük a kormányzat gazdaság- és társadalompolitikáját, akkor célszerűnek tartom figyelembe venni az előző évek folyamatait, és azt látni, hogy nem egy év kedvező számairól beszélhetünk, hanem hál’ istennek, éves, évtizedes kedvező tendenciákról. Ezt említve én nem tudok egyetérteni azokkal a mai nap megfogalmazódott általános gazdaságpolitikai-társadalompolitikai véleményekkel, amelyek szerint rossz irányba mennénk.

Családpolitika. Többen elmondták, hogy sorsfordító, ha úgy tetszik, nemzetpolitikai szempontból kimagasló kérdés az, hogy a Kárpát-medencében hány magyar születik az elkövetkezendő években. Rögzíteni szeretném, hogy a 2019-es költségvetés végrehajtása során a kormányzat az előzetesen meghatározott célokra minden forrást rendelkezésre bocsátott, növekedtek összességében a családtámogatások összegei, és azt gondolom, ennek fontos szerepe van abban, hogy a termékenységi ráta a 2010 körüli szintről, az 1,1-1,2-es szintről ma a másfeles szint környékére érkezett el.

Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, ha megengedik, egy tekintetben azért vitatkoznék. Tehát: soha nem mondtuk azt, hogy ez a szint, ez a termékenységiráta-szint elegendő arra, hogy a népesség évtizedes viszonylatban számát tekintve ne csökkenjen, mégis egyrészről a tendenciát érdemes látni, másrészről azt is érdemes látni, hogy minden lehetséges eszközzel a kormányzat segíteni akarja azokat a családokat, ahol gyermekek vállalásáról döntenek.

Ez a segítség nyilvánul meg szerintem abban is, hogy a házasságokat is támogatja a kormányzat, így tette 2019-ben is. Igenis, ahol a párok házasságban élnek, statisztikailag kimutatható, nagyobb a gyermekvállalási kedv. Tehát ha úgy tetszik, például az első házasok adókedvezménye egy demográfiai jellegű intézkedés, és örülnünk kell annak, hogy a házasságkötések száma soha nem látott mértéket ért el.

Ami a mai napon szóba került talán másik átfogó kérdést illeti a társadalompolitikán belül, az az, hogy különböző társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedések vajon a társadalom teljes szegmensére fókuszálnak‑e, vagy pedig, ahogyan ellenzéki padsorokból, baloldali padsorokból elhangzott, csak a felsőbb rétegeknek jelent pozitív elmozdulási lehetőséget.

A tények, megint azt kell mondjam, makacs dolgok. 2019-ben is az, hogy többen éltek munkából, mint segélyből, az egyének boldogulását jelentette, egyéni előrelépést jelentett, és az, hogy 2019-ben a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedett messze az infláció fölött, azt jelenti, hogy a szegényebb jövedelmi helyzetű munkavállalók is a reáljövedelmüket tudták növelni.

(14.50)

Hangsúlyozom, nem egyedi esetről van szó, nem 2019-ről van szó. Ha évtizedes viszonylatban nézzük, akkor megismétlem, én ezt egy komoly előrelépésnek tartom, hogy a kormányzati gazdaságpolitika előrelépést jelentett a legszegényebb anyagi helyzetben lévő embereknek, egyrészről a tekintetben, hogy segély helyett munkából tudnak megélni, másrészről a tekintetben, hogy a munkajövedelmeik, bármilyen jövedelmi kategóriában voltak, növekedtek.

Az átfogó észrevételeket, kritikákat illetően talán a zárszámadásitörvény-javaslat is megerősíti a tisztelt országgyűlési képviselőket a tekintetben, hogy a kiemelt területek finanszírozása 2019-ben is növekedett. Igaz ez az oktatásra, igaz az egészségügyre, vagy igaz a jóléti jellegű kiadásokra is. Természetesen van még feladatunk. Én mindig minden költségvetési zárszámadási vitában elmondom, de tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy amikor egyes területek finanszírozásáról szólnak, akkor vegyék figyelembe azokat a tényszerű adatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék is validált, amelyeket valósnak és megbízhatónak tartott, illetőleg amelyeket az államháztartás egésze szempontjából különböző nemzetközi szervezetek is értékeltek.

Végül engedjék meg, hogy azt mondjam el, hogy én is egyetértek azon megállapításokkal, melyek szerint egy, talán mondhatom azt, különleges időszak utolsó évéről beszélhetünk 2019-ben, hiszen 2013 óta olyan gazdasági növekedést tapasztalhattunk Magyarországon, amely bőven meghaladta az európai uniós átlagot. Ez az időszak ért véget az idei évben, hiszen a koronavírus-járvány száz éve nem látott egészségügyi kihívást jelent, gazdasági értelemben pedig tíz éve nem látott gazdasági visszaesést eredményezhet. Az, hogy ma teljesen más eszközökkel tudjuk kezelni ezt a válságot, mint tíz évvel ezelőtt, köszönhető annak, hogy az elmúlt években milyen eredményeket értünk el; köszönhető a 2019-es év folyamatainak is.

Mélységesen vitatom Mellár képviselő úr azon megállapítását, amely szerint ugyanaz a helyzet most, mint tíz évvel ezelőtt, hiszen akkor is gazdasági visszaesés volt, most is, akkor is növekedett az adósság, most is. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a magyar állam finanszírozási képessége, az adósságráta, a hiány szintje, az adósság szerkezete teljesen más. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy tíz évvel ezelőtt mi voltunk az egyetlen európai uniós ország, aki csatlakozása óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárásban volt. Magyarország volt az az ország, amely a gazdasági válság hatására az elsők között volt kénytelen a piaci finanszírozás helyett IMF- és európai bizottsági finanszírozást igénybe venni. Magyarország volt az az ország, akinek piaci módon nem szívesen adtak hitelt, vagy egyáltalán nem adtak hitelt ‑ ezt tükrözte a „befektetésre nem ajánlott” kategória ‑, és arra is mindenkit emlékeztetnék, hogy ma ezzel szemben Magyarország mind az adósbesorolás szempontjából, mind a finanszírozás helyzete szempontjából teljesen más pozícióban van.

Ennek köszönhető ‑ ideértve tehát, ismétlem, a 2019-es évnek köszönhető ‑, hogy ma, amikor az említett jelentős gazdasági válsággal nézünk szembe, akkor a 2010 előtti időszakkal ellentétben most nem adóemelésekről tudott dönteni a kormányzat és az Országgyűlés, hanem adócsökkentésekről, ma nem támogatások, kiadások csökkentéséről döntött a kormány, hanem kiadások növeléséről, és mindezt úgy tudta megtenni, úgy tudta ideiglenesen a hiány szintjét és az államadósság-rátát növelni, hogy a bizalom a magyar gazdaságban megmaradt.

Ezt jelzi az, hogy ugyan nehéz időkben vagyunk, de emlékeztetek mindenkit arra, hogy a hitelminősítők is, akikkel sok vitánk volt, továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják Magyarországot, sőt egyedülálló módon a Moody’s még javított is a magyar állam megítélésén. Azt gondolom, hogy számos területen sok feladat van még előttünk mind az egyes nagy állami kiadási területek ügyeit illetően, mind a mostani válság problémáinak kezelését illetően, minél több munkahely megvédése és a járvány miatt megszűnt munkahelyek újrateremtése érdekében, de ehhez jó alapot jelent az előző évek gazdálkodása, jó alapot jelent a 2019-es költségvetés végrehajtása is.

Mindezeket figyelembe véve jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek a zárszámadási javaslat későbbi elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)