{"cycle": 41, "id": "158-20", "date": "2020-10-21", "ulnap": 158, "seq": 20, "speaker": "Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)", "p_azon": "m064", "faction": "Párbeszéd", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/13098 A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/13098", "duration_s": 1643, "position": null, "chars": 19223, "paragraphs": ["DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2019. évi zárszámadás kapcsán természetesen a megelőző esztendőről kellene beszélni, de nyilvánvaló az, hogy nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna azóta semmi.", "Ha ránézünk az eseményekre, akkor azt lehet látni, hogy a 2020-as események, amelyek a vírusválsággal kapcsolódnak össze, egészen más megvilágításba helyezik a 2019-es évet, annak a megítélését és értékelését. Ugyanis, hogyha nem tudnánk sok mindent arról, hogy mi történt 2020-ban, akkor azt is gondolhatnánk, hogy ez a 2019-es év egy nagyon sikeres, nagyon jó év volt, hiszen a gazdaság 4,6 százalékkal növekedett, dinamikusan nőttek a dolgozóknak a bérei, a költségvetési hiány a tervezettnek megfelelően alakult, a maastrichti kritériumokat teljesítette, 3 százalék alatt volt, 2,4 százalék pontosan, az adósság/GDP hányados a 2018-as 69,1 százalékról 65,4 százalékra csökkent ‑ tehát minden szép és minden jó.", "Azonban hogyha emellé odatesszük azt a másik hasonló számsort, ami a 2020. év végén nagy valószínűséggel jelentkezni fog, akkor egy egészen más képet fogunk kapni: a GDP valószínűleg 6-8 százalékkal fog csökkenni 2020-ban; a költségvetési hiány elérheti a GDP 7-9 százalékát; az adósság/GDP hányados 77-78 százalékos lesz az év végére. Ezeket nem én mondom, ezeket a pénzügyminiszter mondta, és a Költségvetési bizottság elnöke több alkalommal is megemlítette.", "Tehát mi is történt? Mondhatjuk azt, hogy mindez azért történt meg velünk, és azért ez az éles fordulat, merthogy világgazdasági válság van. Ez kétségkívül igaz, ennek igen jelentős szerepe van. Azonban nagyon fontos lenne azt látni és azt érzékelni, hogy ilyen jelentős mértékű különbségre, amely a két esztendő között megvalósul, nem láttunk példát a 2008-as világgazdasági válság után, a 2009-es esztendőben sem.", "Tehát itt mindenképpen szükséges arról néhány szót ejteni, hogy bizony itt visszaköszön két dolog: egyrészt az, hogy továbbra is megvan a magyar gazdaságnak a jelentős sérülékenysége, és az, hogy a kormány egy hibás költségvetési politikát és költségvetési gyakorlatot valósított meg az elmúlt esztendőben, ami hozzájárult ehhez az egész dologhoz. Erről egyébként már kollégáim is beszéltek, éppen az előttem szóló Csárdi Antal is és Varju László is, ezért egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, hogy ismétlésre kényszerülök, ugyanakkor meg könnyű helyzetben, mert talán jobban érthetővé válik, hogy mit is szerettem volna kihozni az egészből.", "Nos, nézzük meg a zárszámadást, a ’19-es zárszámadást, hogy mit is jelent a zárszámadás. Azt jelenti, hogy a tervet és a tényadatokat össze kell hasonlítani, össze kell vetni. Szintén elhangzott már, hogy ha összevetjük a terv- és tényszámokat, akkor azt láthatjuk, hogy szinte semmi nem teljesült úgy, ahogy a tervekben le volt írva, illetve egyetlenegy dolog teljesült csak, ez pedig az államháztartási hiánynak a nagysága, ez pontosan úgy teljesült, ahogy ez le volt írva. De ez a nem teljesülés nem pusztán azt jelenti, hogy valamilyen véletlen hatás, véletlen tényező vagy külső sokk következtében történt volna meg, mert ez az eltérés egy szisztematikus eltérés, amely szisztematikus eltérés nyilvánvalóan arra utal, hogy a kormány milyen gazdaság- és ezen belül milyen költségvetési politikát folytat.", "Nézzük csak meg, hogy hogyan is teljesült ez az 1200 milliárd forintos hiány, ami a tervben szerepelt! Úgy teljesült, hogy az államháztartás teljes bevétele 2300 milliárd forinttal megnövekedett, és ennek megfelelően egyébként megnövekedett a kiadási oldal is a tervezetthez képest. Ha csak szűken az államháztartást, illetve a költségvetést nézzük, akkor a költségvetés esetében ez a különbség 2000 milliárd forint, tehát a költségvetésnek 2000 milliárddal lett több bevétele, de ezt a költségvetés saját hatáskörben el is költötte, mégpedig úgy költötte el, hogy nem kért hozzá parlamenti felhatalmazást, nem nyújtott be pótköltségvetést, ahogy egyébként ezt a korábbi években sem tette meg.", "Ezek után olvasom az amúgy független Állami Számvevőszék jelentését, ahol az összegzésben a következőt olvasom, idézem: „A 2019. évi központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők a 2019. évi költségvetésben meghatározott pénzügyi keretek között szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel.” Rossz rágondolni, hogy mi lett volna, ha nem szabályszerűen gazdálkodnak ezekkel a közpénzekkel. Azt kérdezném majd az itt ülő elnök úrtól, hogy végül is mekkora az a százalékos eltérés, amelynél az ÁSZ fog majd valamit mondani, valami ejnye-bejnyét, mert úgy látszik, a 10 százalékos eltérés a költségvetési tervhez képest nem volt elégséges.", "(12.00)", "Szerencsére azonban van más olyan szervezet is, amelyik vizsgálja ezt az egész kérdéskört, hogy a költségvetés hogy is néz ki. Itt szeretném idézni az Open Budget Surveynek a kétévenként elkészülő jelentését, amely 117 országra terjed ki, és 2019-ben is végeztek megfigyelést. Magyarország a lehetséges 100 pontból, amelyben értékelték, 45 pontot kapott meg. A megfelelő szint 61 pont lett volna, ebből, mondom, mi 45 pontot tudtunk elérni. Az Európai Unió egyetlen országa sem ért el ilyen alacsony pontszámot, mint mi, Európában is csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett mögöttünk.", "Ez a közlemény azt is leírja itt, hogy mindez azt jelenti, hogy az adófizetők számára egyre kevésbé van arra mód és lehetőség, hogy a közös pénzünk felhasználására vonatkozóan megfelelő információkat tudjanak kapni, és hogy legyen egyáltalán bármilyen közvetett beleszólási lehetőségük ezeknek az elköltésébe. Ezek azért eléggé kemény szavak, és azt gondolom, hogy igen fontos lenne, hogy a Pénzügyminisztérium figyeljen ezekre az Open Budget Surveykre is, és próbálja meg a gyakorlatát úgy alakítani, hogy legalább azt a 61 pontot érjük el, ami még mindig nem kiváló, de legalább a megfelelő szintet el tudja érni.", "Az elmúlt két-három esztendő tapasztalatai alapján nagyjából össze lehet rakni azt, hogy hogyan is működik az Orbán-kormány költségvetési tervezése, a költségvetés végrehajtása és az erről szóló beszámoló is. Az egész gyakorlat nagyon ügyesen van fölépítve, és a célja az, hogy egyfelől eljelentéktelenítse a költségvetési törvényt, és ezzel párhuzamosan a parlament döntéshozó és ellenőrző szerepét pedig negligálja.", "(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "Hogyan működik ez az egész mechanizmus? Megint csak képviselőtársaim már jelezték, de én is aláhúzom ezt, az első dolog a tavaszi elfogadás. Azért fogadja el az Orbán-kormány tavasszal, illetve azért nyújtja be tavasszal és fogadtatja el képviselőivel a költségvetési törvényt, mert ekkor még nincs elégséges megbízható információ, statisztikai adat arra vonatkozólag, hogy reálisan meg lehetne ítélni azt, hogy a makropálya hogy néz ki, hiszen a megelőző évről sincs még zárszámadás, a folyó év meg éppen hogy csak elkezdődött, és így a következő esztendő valahol nagyon-nagyon a levegőben lóg. De ezt tudatosan teszik, pontosan amiatt, hogy ne lehessen aztán később számonkérni, hogy mennyire irreális volt a költségvetés tervezése.", "A második fontos dolog az, hogy módszeresen és szándékosan alulbecsüli az inflációt és a forint árfolyamát is; mind a kettőt, meg lehet nézni az elmúlt években, így teszi. Miért teszi így? Azért, mert ha az inflációt alulbecsüli, és ehhez képest az infláció lényegesen magasabb lesz, akkor ez inflációs adót jelent. A kormány mindig arra hivatkozik, hogy ők nem vetnek ki új adót, nem, csak például az inflációs adót vetik ki, és az inflációs adó egy olyan adó, amelyik a szegényeket sokkal jobban sújtja, mint a gazdagokat, és nem lehet alóla kibújni, mindenkinek fizetnie kell. Nyilván az inflációs adó úgy működik, hogy ha magasabb az infláció, mint amekkorát terveztek, akkor a bevételek megnövekszenek, ugyanakkor a kiadások változatlanul maradnak, és ez azt jelenti egyébként, hogy reálértékben a kiadások csökkennek. A forint árfolyamának pedig az alábecslése és aztán a fölpörgetése magának az árfolyamnak, ez pedig azt eredményezi, hogy az MNB-nek árfolyamnyeresége lesz, és az árfolyamnyereséget szintén be lehet kanalizálni az elkölthető pénzek közé.", "De természetesen hozzá kellene tenni, hogy ennek a másik oldalán a vesztesek azok a magyar állampolgárok, akik egyrészt a jövedelmük reálértékét, másrészt pedig a vagyonukat veszítik el nemzetközi vagy külföldi relációban tekintve. Hasonlóképpen egyébként a gazdasági növekedést is alulbecsüli rendszeresen a kormányzat, de itt azt el lehet mondani mentségükre, hogy azért a gazdasági növekedésnél sok-sok bizonytalanság van, tehát ott egyfajta óvatosság azért érthető lehet, bár azt gondolom, hogy ilyen mértékű talán nem.", "Az alulbecslés következtében, tehát amikor a bevételeket alulbecsüli a kormány, akkor ebből az következik, hogy egyfajta többlete keletkezik, és ezt a többletet egyébként rendre nem használja föl például az államadósság csökkentésére, hanem saját hatáskörben használja föl, ahogy erről már szó volt. Ha a tavalyi esztendőben, a 2019-es esztendőben keletkezett 2000 milliárdot fölhasználta volna adósságcsökkentésre, akkor ez 5 százalékponttal javíthatta volna az adósság/GDP hányadost, vagyis 60 százalék körül tudtunk volna nekivágni ennek az esztendőnek, és akkor most nem kellene azt mondanunk, hogy 77-78 százalékos adósság/GDP hányados várható az év végére, hanem ennél nyilvánvalóan kevesebb.", "Mindehhez a gyakorlathoz hozzájön még az a kormányzati gazdaságpolitika, és nyilván költségvetési politika is, amelyik egy prociklikus gazdaságpolitika, vagyis a viszonylag jó konjunkturális időszakban is élénkíti a gazdaságot, felpörgeti, és persze sajnos túlpörgeti ezt a gazdaságot. Ebből következően persze magas lesz a gazdaság növekedési üteme, de ez nem egy természetes növekedési ütem, hanem egy erőltetett növekedési ütem, amiből aztán az is következik, hogy ez a gazdaság föléli a kapacitástartalékait, fölél mindenfajta tartalékot, ezért, ha nem lesz neki a későbbiekben mobilizálható tartaléka, akkor nyilván nehezen tud alkalmazkodni a megjelenő külső sokkhatásokhoz, így a válsághoz is. Tehát békeidőben prociklikus gazdaságpolitikát folytatni, az egy bűnös történet, mert kiteszi a gazdaságot annak a bajnak, annak a problémának, hogy akkor ez a gazdaság nem tud válsághelyzetben reagálni erre.", "Nyilvánvalóan, ha anticiklikus politikát folytatott volna a kormányzat, akkor sokkal jobb helyzetbe tudott volna kerülni az idei esztendőben, amikor ez a nagy válság bejött, és ebből következően, azt gondolom, hogy ma nem azt kellene mondanunk, és itt szeretnék visszautalni a kormánypárti képviselők korábban elhangzott megjegyzéseire, amelyekben összehasonlították a 2008-2009-es válsághelyzetet a mai válsághelyzettel, tehát akkor nem kellene arról beszélnünk, hogy ma tulajdonképpen ugyanaz a helyzet, ugyanolyan helyzetben van a magyar gazdaság 2020-ban, mint volt 2009-ben. Hiszen 2009-ben 6,9 százalékos GDP-csökkenés volt, most 6-8 százalékos GDP-csökkenés várható, akkor 80 százalékos volt az adósság/GDP hányados, most a pénzügyminiszter szerint 77-78 százalékos adósság/GDP hányados várható.", "Tehát az a mondás, hogy az elmúlt esztendőkben a magyar gazdaság egyre erősebb lett, megerősödött és válságállóbbá vált, azt a tények igen erőteljesen cáfolják. Ezt sajnálatos módon nem tudjuk alátámasztani, és ez azért is fájdalmas, mert a megelőző esztendőkben azért az Orbán-kormánynak megvolt az a nagy történelmi lehetősége, hogy jelentős mértékű európai uniós támogatást kapott, hiszen bármilyen számítás szerint is nézzük, 2013-tól kezdődően, ha kumuláljuk az európai uniós támogatásokat GDP-arányosan, ez legalább 45 százalékra tehető. Ehhez képest egyébként az az eredmény, amit elértek, igen sovány és igen kevés, mert sajnos a magyar gazdaság továbbra is erőteljesen sérülékeny.", "Áttérve a költségvetési politikáról a költségvetés részeire, a költségvetés bevételi oldaláról szeretnék mondani néhány mondatot, néhány gondolatot, aztán majd a kiadási oldalról is. Bevételi oldalon ugyanaz látszik, mint a korábbi években, hogy a bevételek közül a legjelentősebb és a legnagyobb az áfabevétel. 4500 milliárd folyt be ebből ezen az ágon, ehhez képest jóval kevesebb az szja-bevétel, amelyik körülbelül a fele, csak 2300 milliárd forintot tesz ki, és még jóval kevesebb a vállalatok befizetése, hiszen a vállalatok összesen csak 1500 milliárd forintot fizettek be.", "(12.10)", "Ha megnézzük a társaságiadó-befizetéseket, az még kevesebb, az mindössze 303 milliárd volt. Itt a terv nem teljesült, mert 399,5 milliárdot tervezett a költségvetés, tehát még csak egytizedét sem teszi ki egyébként az áfabevételnek.", "Mi ezzel a probléma? Mi ezzel a baj, hogy a kormányzat a fogyasztást adóztatja és nem a jövedelmeket? Nyilván van egy praktikus oka, mert a fogyasztást jobban meg tudja fogni, és tudja regisztrálni, és ehhez képest a jövedelmeket kevésbé. Azonban van itt két alapvető probléma, amellyel mindenképpen számolni kell, mert ennek a gyakorlatnak ez a következménye. Az egyik az, hogy ezzel a gyakorlattal az alacsony jövedelműeket sújtja, az alacsony jövedelműek ugyanis fajlagosan, tehát a jövedelmükhöz képest sokkal több adót fizetnek, mint a gazdagok. Miért? Azért, mert jövedelmüknek nagyobb részét költik el, fogyasztják el, és sokkal kevesebbet takarítanak meg. Mivel nem a jövedelmet, hanem a fogyasztást adóztatják, ebből következően a szegény emberek sokkal több adót fizetnek, és így nem érvényesül a közteherviselés elve.", "A másik pedig, hogy a vállalkozói adók mesterségesen alacsonyan tartása pedig arra ösztönzi a vállalkozókat, külföldi vállalkozókat is természetesen, hogy alacsony hozzáadottérték-tartalmú, nem korszerű, nem versenyképes termékeket állítsanak elő és hozzanak ide, technikákat és másodvonalbeli technikákat és technológiákat is, hiszen ez az alacsony nyereségadó gyakorlatilag ezt is elbírja, tehát egyáltalán nem ösztönöz a korszerűsítésre, a korszerűsödésre.", "A másik dolog, ami szintén tetten érhető ezen az oldalon, hogy a direkt támogatások és segélyek helyett az Orbán-kormány nagyon nagy előszeretettel használja az adórendszert és adójóváírásokat, az adóelengedéseket, az adókedvezmények adását, és így próbálja akár a szociális problémákat is megoldani. Ismert, megint többen elmondták előttem, hogy a családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, nem változott, ugyanakkor 2019-ben 291 milliárd forint szja-ról mondott le az állam a családi kedvezmények formájában.", "Kérdés megint itt, hogy ezzel mi a baj vagy milyen gond lehet. Mindenképpen az az alapvető problémája az ilyen típusú megoldásoknak, hogy konzerválja az adott helyzetet, nem biztosítja az esélyegyenlőséget. Ugyanis azoknak a családoknak és azoknak az embereknek, akiknek nincs magas jövedelmük, nem áll rendelkezésre az a lehetőség, hogy adókedvezményt tudjanak igénybe venni, és ezért a szakképzetlen, szegény családok gyermekei igen-igen nehéz helyzetbe fognak kerülni, és nem tudnak kiemelkedni ebből a sorsból, ebből a létből, tehát konzervál egy adott társadalmi struktúrát, társadalmi szerkezetet.", "A költségvetés kiadási oldalára áttérve, itt megint csak visszatérő, az elmúlt években is ez volt, hogy a kormány arra mindig figyel, hogy az állam működési funkcióira kellő mennyiségű pénz jusson. Ez ’19-ben is így történt, arányaiban növekedett az állam működési funkciója, és a gazdasági funkciók szintén. Cserébe persze a vesztesek a jóléti funkciók voltak, a jóléti funkciók 2018-hoz képest 1,6 százalékponttal alacsonyabb szintet tudtak csak elérni, miközben a másik két említett funkcióban pedig a részesedés növekedni tudott.", "Hasonlóképpen továbbra is vesztesekként kell számolnunk az oktatással és az egészségüggyel. Bár a dokumentumokból az derül ki, hogy 2019-ben a tervezettnél többet költöttek oktatásra és egészségügyre, és az is kiderül egyébként, hogy ez nominálisan több mint a 2018-as kiadások, de reálértéken már nem. Ha megnézzük a költségvetési kiadásokból való részesedést, akkor azt lehet látni, hogy még a 2018-as évhez képest is mind a két területen csökkenés valósult meg.", "Végezetül a tartalékok vonatkozásában érdemes azt megemlíteni, hogy tulajdonképpen ezek a tartalékok, például az Országvédelmi Alap vagy a rendkívüli kormányzati intézkedések, ezek olyan címkék, amelyeket nem nagyon érdemes komolyan venni, mert egyáltalán nem arra fogják fölhasználni, amire ezt föl kellene használni. Például az Országvédelmi Alapból 28 milliárdot ‑ azt egyébként nagyon helyesen, maga a cél helyes, csak hogy miért ebből ‑ a „Magyar falu” programra fordítottak, ugyanúgy a rendkívüli kormányzati intézkedésekből is a „Magyar falu” program kapott egy jelentős mennyiséget; de aztán ebben van minden, vadászati világkiállításra, a magyar űrkutatásra és ehhez hasonló más egyéb dolgokra. Nekem egyébként a kedvencem a Renoir: Fekvő akt című kép megvásárlása (Derültség az ellenzék soraiban.) a rendkívüli kormányzati intézkedésekből. Próbáltam gondolkodni, hogy mitől rendkívüli ez a fajta intézkedés. Más országokban egyébként ilyen képeket gazdag magánemberek szoktak gyűjteni, de úgy látszik, hogy nálunk ez is állami feladat, mégpedig rendkívüli kormányzati intézkedést kiváltónak vagy követelőnek kell lennie.", "Nos, összegzésként azt tudom elmondani a költségvetéssel és a zárszámadással kapcsolatosan, hogy három tanulság fogalmazható meg a kormány gyakorlatával kapcsolatosan. Az első, hogy a bevételeket szisztematikusan alátervezi, és ehhez igazítja hozzá a kiadásokat. Ez egyébként önmagában egy beépített megszorító politika, hiszen alátervezett bevételekhez igazít kiadásokat. Ez egy folyamatos és csendes megszorító politika, miközben a kormány mindig arról beszél, hogy ők nem szorítanak meg. Ez önmagában egy beépített megszorító politika, mert ha reálisan értékelnék a bevételeket, akkor ehhez mérten a kiadásokat is magasabbra tudnák eleve is kalibrálni, és akkor még nem beszéltem arról, hogy az infláció fölpörgetése reálértékben is csökkenti a költségvetési juttatásokat.", "A második fontos tanulság az, hogy annak a többletnek, amelyik így keletkezik ebből az alátervezésből, az a sorsa és az a célja, hogy ez a kormány számára mozgásteret teremtsen, olyan mozgásteret, amely ellenőrzés nélkül lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a pénzeket elköltsék, hiszen nem kell hozzá külön költségvetési bizottsági és nem kell hozzá parlamenti felhatalmazás, hanem a kormány ezt el tudja költeni, és nagyon jól lehetett látni, és lehet látni még most is egyébként, hogy micsoda perverz célokat finanszíroz a kormány ezen a módon, és mindenfajta tényleges ellenőrzési lehetőség nélkül.", "A harmadik fontos dolog pedig az, hogy kifejezetten káros és hibás prociklikus gazdaságpolitikát folytatni békeidőben, mert ez a válság időszakában elveszi a teret a gazdaságélénkítéstől, attól, hogy egy valóban hatásos és valóban hatékony válságkezelő programot lehessen bevezetni. A 2019-es esztendő nagy tanulsága pontosan ez, ami sajnálatos módon 2020-ban be is bizonyosodott, hogy az Orbán-kormány azért volt nagyon gyenge, és azért gyenge ma is a válságkezelésben, mert 2019-ben ahelyett, hogy anticiklikus politikát folytatott volna, prociklikus gazdaságpolitikát és ezen belül prociklikus költségvetési politikát folytatott. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)"]}