Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon hosszú vita volt, és érdekes módon két-három témakör köré csoportosultak az észrevételek, nagyon szerteágazó időben. Megpróbálok időrendben végigmenni, de nagyon rövidre fogom, tekintettel arra, hogy nagyon hosszú vita volt.

A legelső felvetés Potocskáné felvetése, aki most már nem hallja a válaszomat, hogy milyen egyeztetés volt az Adótanácsadók Egyesületével az e-áfa tekintetében. Itt azt kell mondanom, hogy majd hároméves egyeztetés volt ebben az adóadminisztráció-csökkentésben.

(14.30)

Mi azt gondoljuk, hogy ez a legnagyobb horderejű adminisztrációcsökkentés most ebben a csomagban. Az e-szja sikereit nagyon sokan ismerjük. Azt kell látni, hogy ez az e-áfa szakmailag sokkal nagyobb, többszörösen nehezebb kihívás, mint az e-szja, azt gondolom, hogy egy óriási adminisztrációcsökkentésről beszélünk. Tehát egy több mint hároméves egyeztetés van a szakmai szervezetekkel, volt adótanácskozás, a NAV adókonzultációja, Versenyképességi Tanács is vizsgálta ezt a kérdéskört, tehát hogy tudunk adóadminisztrációt csökkenteni. Azért fontos ez a kérdés, és az egész adócsomag egyik fő mozgatórugója az, hogy adóadminisztrációt is kell csökkentenünk, hiszen az pénzre fordítható költség a cégeknek. Ha adóadminisztrációt csökkentünk, azzal pénzt takarítanak meg a vállalkozások. Hogy egy számot mondjak, most a legutóbbi felmérés szerint az adóadminisztráció például Magyarországon, igazodva egyébként a régiós országokhoz, a cégek árbevételének az 1,7 százaléka. Tehát majdnem olyan magas, mint az iparűzési adó bevétele. Tehát ha ezt az adminisztrációt csökkentjük, több tíz, akár több száz milliárd forintos költséggel tudjuk mentesíteni a cégeket.

Nagyon fontos tévedés volt a képviselő asszony hozzászólásában, hogy ez mekkora adminisztrációs többlet lesz majd a könyvelőknek, és hogy tripla munka a könyvelőknek, és egy olyan dolgot erőltet az adóhatóság az adózókra, amit nem akarnak. Nagyon fontos, hogy ez egy választási lehetőség. Tehát az adóhatóság egy tervezetet kínál az adózónak, aki, ha nem kíván, akkor nem él ezzel a tervezettel, és benyújtja a saját áfabevallását, ha viszont élni kíván vele, akkor nyilván egy sokkal egyszerűbb módon meg tudja ezt tenni. Nagyon fontos, hogy ha tripla munka is az adótanácsadónak, de mindenesetre lehet, hogy fele munka az adózónak, és nekünk az utóbbit kell figyelembe venni. Tehát az adózók, a vállalkozások adminisztrációs terheit kell csökkentenünk. Azt gondolom, hogy mindig is ez volt a fő fókuszunk.

Nagyon fontos, szintén elhangzott, hogy a levonási jog elemeit az adóhatóság nem tudja megítélni. Egyetértünk, így is készítettük ezt a rendszert. Tehát hogy az adólevonási jog beállításával hogyan kíván az adózó élni, ennek a lehetőségével, az minden egyes adózónak a saját döntésén fog múlni. Az adóhatóság egy tervezetet fog elkészíteni, amiben könnyűvé teszi azt, hogy az adózó jelölje be, hogy ő milyen levonási hányadokat és milyen ütemezéssel szeretne érvényesíteni. Ennél egyszerűbb módja nem lesz majd az adóbevallások elkészítésének. Mi azt látjuk az elemzéseink alapján, hogy a vállalkozásoknak körülbelül kétharmada az, aki lehet, hogy komolyabb változtatások nélkül, automatikusan el tudja majd fogadni ezt a bevallást, és lesz egy kisebbség nyilván, akik exportálnak, bonyolultabb adminisztrációt folytatnak, nekik hozzá kell nyúlniuk az adóbevalláshoz, a NAV-nak nem lesz meg minden információja, de az adózók nagyobb többségének és főleg a kisebbeknek szerintünk automatikusan elfogadható bevallás lesz, de nagyon fontos, hogy az adózónak kell ezt a bevallást továbbra is benyújtania és elfogadnia.

Szintén nagyon sok vita merült fel a katamódosítás kapcsán. Itt azért nem is hangzott el az expozéban ennek a módosítása, mert most egy technikai módosítás van a katával kapcsolatban a mostani csomagban. A kata szabályváltozásának az érdemi módosítása tavasszal megtörtént, ezért azt a hozzászólást is visszautasítom, hogy rövid idő állt rendelkezésre, meg kevés idő van a felkészülésre. Kifejezetten ezért a tavaszi ülésszakban elfogadta a kormány és a parlament azt a változtatást, hogy legyen idejük azoknak a vállalkozóknak, akik éltek, visszaéltek ‑ zárójelbe teszem ‑ a kata előnyével, hogy erre a változtatásra felkészüljenek. Tehát nagyon hosszú idő, több mint fél év volt az erre való felkészülésre.

Nagyon fontos, hogy a katamódosítás kapcsán is egy többéves egyeztetés és elemzés folyik a háttérben. Tehát ez sem most, tavasszal pattant ki a fejekből, hogy ezt a módosítást valamilyen szinten meg kell lépni. Évek óta nézzük a kata folyamatait, és egyébként egyet is értek azzal a hosszú távú kitekintéssel, hogy a katának vannak olyan hatásai, ami nem szerencsés. Nem véletlen, hogy az adóhatóság többször küldött levelet egyébként a katásoknak, bemutatva például azt, hogy milyen előnye van annak, ha 50 ezer forint helyett 75 ezer forintot fizetnek, milyen ellátási többletet, milyen nyugdíjtöbbletet, milyen pénzbeli támogatási többletet kaphatnak, ha ezzel a lehetőséggel élnek. Az adóhatóság mindent megtett azért, hogy a kata körüli bizonytalanságot, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályokat könnyen érthetően átadja az adózóknak. Tehát azt gondolom, hogy ebben nagyon sok mindent megtettünk.

Nagyon fontos változás a kata kapcsán, a széles körű társadalmi egyeztetésben látni kell, hogy a kata mostani módosítása, amit elfogadott tavasszal a parlament, a katásoknak körülbelül háromnegyedét, tehát 340 ezer katást semmilyen módon nem érint. Ezt szeretném hangsúlyozni. Tehát a legtöbb katás soha életében nem tudott kiállítani nagy értékű számlákat. A legtöbb katásnak nincs arra lehetősége, hogy 250 ezer, 300 ezer forintokat számlázzon egy megbízójának, tehát a katások túlnyomó többsége, 340 ezer katás nem állított ki 3 millió forintnál több számlát egy adott partner felé. Tehát mi ezt egyedileg megnéztük, minden egyes katásnak anonim módon megvan nekünk az adata, és látjuk, hogy a katások nagy többsége nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Azok élnek ezzel a lehetőséggel ‑ és szintén itt visszacsatolok a korábban elhangzottakra ‑, hogy munkaviszony leplezése, munkaviszonyhoz nagyon hasonló jogviszonyok leplezése, ideértve, mondjuk, a megbízási jogviszonyokat is, és olyan jogviszonyok átalakítása került a katába, amelyek gyakorlatilag egycsatornás rendszerben működnek. Itt nem kell feltétlenül munkaviszonyról beszélni; ügyvédek, tanácsadók, jogtanácsosok mind lehetnek olyan helyzetben, hogy fel sem merül a munkaviszony, de valóban egy adott megbízó felé számláznak. A tavasszal elfogadott katamódosításnak a legnagyobb előnye az, hogy 340 ezer katást egyáltalán nem érint, és akiket érint, azt a néhány tízezer katást, őket is közvetetten, hiszen az adó a megbízót terheli.

Felmerült több esetben, hogy a megbízó ezt nyilván át fogja majd hárítani a katásokra. Én azt kérem itt az adótanácsadóktól is meg minden képviselőtől, hogy akkor a magánszemélyek, akik azt állítják, hogy ez a kata, a 40 százalékos adóteher át lesz hárítva, nézzük meg, hogy amikor őket belekényszerítette, mondjuk, egy vállalkozó ebbe a katás létbe, akkor nőtt‑e, mondjuk, a nettó jövedelme 20-30-40 százalékkal. Nem lehet‑e egyébként, hogy valójában a kifizető vagy a foglalkoztató járt jól éveken keresztül ezzel az adórendszerrel? Azt kérem, hogy mindenki számolja ki ezeket a különbségeket.

Ha már a katánál tartunk, akkor engedjék meg, hogy számadatokkal is szolgáljak. Azt gondolom, az elvitathatatlan a magyar kormánytól, hogy a munkaadó terheit nagyon drasztikusan és nagyon fokozatosan, szisztematikusan évek óta csökkentjük. Van honnan. Tehát ezt is látni kell, hogy az adóterhelés valóban nagyon magas volt. Hogy egy számot mondjak, 53 százalék volt az adóék még néhány évvel ezelőtt. Tehát a munkáltató összes költségéből 53 százalék volt az adóteher, és ezt kellett letornáznunk, tíz év munkájával tudtuk ezt most 43 százalékra letornázni, ami már a régiós versenyben nagyjából a középmezőnyt jelenti. Tehát most 43 százalék a munka adóéke. Tehát egy tanár, egy egészségügyi dolgozó, egy köztisztviselő 43 százaléknyi adóékkel szembesül. Ha ez megbízási jogviszony, akkor ez olyan 41 százalék. Tehát azt látni kell, hogy ez a 40 százalék körüli adóék az, ami a munkánál és a munkához hasonló jogviszonyoknál terhelődik erre a kifizetésre.

A kata jelenlegi, ma hatályos szabályrendszerében ez az adóék 20 százaléktól megy 5 százalékig; minél magasabb a katás forgalma, annál kisebb ez az adóék. Tehát 20 százalék annak, aki mondjuk, csak 3 millió forintot tud számlázni, aki 12 millió forintot, az megy le 5 százalékig. Tehát ez az adóék folyamatosan csökken. Az új módosítás, tehát ami jövő év január 1-jétől hatályba lép, ott annyi fog változni, hogy a 20 százalékos adóék 26,9 százalékosra fog felmenni. Tehát riogatnak szervezetek és talán kevésbé informált egyesületek is azzal, hogy itt milyen bődületes, drasztikus adóemelés lesz január 1-jétől. Annyi fog történni, hogy a 20 százalékos adóék fölmegy 26,9 százalékra, abban az extrém esetben, ha egy katás vállalkozó egy adott cégnek fog 12 millió forintot számlázni.

Tehát azt kell látni, hogy ez még mindig nagyon messze van attól, ami a 40 százalék környéki adóéket illeti, ami a munka terheire rakódik, és nagyon messze van attól a számtól is, ami mondjuk, a vállalkozásból kivett jövedelemre, tehát az osztalékjövedelemre vonatkozik. Azt kell látni, hogy gyakorlatilag az osztalékjövedelemmel azonos adózási terheket fog viselni az, ha valaki kifejezetten csak egy vállalkozás részére fog katás cégéből számlát kiállítani. Tehát messze nem olyan horderejű adóemelésről beszélünk, ami ellehetetlenítené a vállalkozókat. Igazából egy fair adórendszer és egy tiszta adórendszer irányába tettünk lépéseket, szintén hangsúlyozom, kifejezetten azoknál, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nagy értékű számlákat tudnak kiállítani hónapról hónapra. A kis értékű katásoknál, akik magánszemély részére állítják ki a számláikat, sem pénzügyi, sem adminisztratív tehernövekedés nem lesz január 1-jétől. Tehát az nagyon fontos, hogy a lakossági B2C értékesítésekben semmilyen negatív változás nem lesz.

(14.40)

A másik nagyon nagy vitát gerjesztő téma a gépjárműadó változtatása lesz. Itt lehet, hogy többször is vissza kell térnem erre a témára, mert nagyon sok képviselő ezt felhozta. Alapvető szakmai tévedések voltak a hozzászólásokban. Tehát a gépjárműadó nem egy helyi adóbevétel. A gépjárműadó egy központi adóbevétel.

A központi adóbevételnek volt egy olyan sajátossága, hogy a helyi adóhatóság segített ezt beszedni, és ezért volt egy 40 százalékos bevételátengedés az önkormányzatok részére, de ez mindig is központi adóbevétel volt. A 2021-es költségvetés tárgyalásakor tavasszal eldőlt, hogy ennek a központi bevételnek a teljes része a központi költségvetésben marad.

Ami most az adócsomagban fekszik, az kizárólag arra vonatkozik, vagy azt szabályozza, hogy mivel a ’21-es évben a központi költségvetés bevétele lesz a gépjárműadó, indokolatlan lenne magának a beszedésnek a terheit viszont az önkormányzatoknál hagyni. Vajon mennyire lenne motivált az az önkormányzati adóhatóság, aki bár már nem kapja meg ezt a 40 százalékos bevételt, de cserébe neki kell ezt adminisztrálni, és neki kell ezt lepapíroznia? Tehát ezért van az, hogy az adóhatóság ezt a terhet átveszi most az önkormányzatoktól. A gépjárműadó forráselosztási logikájához semmilyen köze nincsen a mostani adócsomagban fekvő szabályoknak, ezt szeretném hangsúlyozni.

Szintén itt Szakács László képviselő úr jelezte, hogy az iparűzési adót a NAV fogja beszedni. Nagyon fontos, hogy az iparűzési adó kapcsán semmilyen változás nem történik, tehát az iparűzési adót 2017 óta eddig is be lehetett a NAV-on keresztül vallani. Tehát az adóbevallás elküldését meg lehetett közvetlen módon is tenni és a NAV-on keresztül is. Most annyi történik, hogy az adó bevallását kizárólag a NAV-on keresztül lehet megtenni azért, hogy egy egységes, digitalizált és egyszerű formanyomtatvány menjen. Viszont minden adóztatási jogkör az önkormányzatoknál marad, semmilyen csorbát nem szenved az önkormányzati adóhatóság, tehát ugyanúgy ő fogja kivetni az adót, ő állapítja meg a szabályait, ő állapítja meg a kedvezményeket, és ő fogja beszedni az adót, és ő fogja vizsgálni az adót. Tehát itt nagyon fontos változás vagy nagyon fontos helyreigazítás, hogy nem történik semmilyen adó-központosítás ebben a tekintetben.

Felmerült az, hogy a magyar adórendszer ‑ szintén Szakács képviselő úr hozzászólásában ‑ igazságosságát érte kritika. Itt hadd hivatkozzam egy új felmérésre, a Tax Foundation világszintű elemzésében Magyarország a 14. legversenyképesebb adórendszert működteti. Azt gondolom, hogy ez egy olyan érték, amit továbbra is meg kell tartanunk, tehát az igazságos adórendszer és a versenyképes adórendszer irányába teszünk lépéseket, és azt gondolom, hogy ezt vissza is igazolja a nemzetközi gazdaságpolitika.

Szintén elhangzott Szakács képviselő úrtól, hogy a kkv-k terheit nem csökkentjük. Ezt érdekes hallani azzal a vitával összepárosítva, hogy itt a katának… (Kontrát Károly: Nincs itt a képviselő úr.) Remélem, elolvassa majd a jegyzőkönyvet. Tehát a katának a 400 ezernél több alkalmazója és a kiva 50 ezret meghaladó használói, azt gondolom, hogy egyértelműen arról tanúskodhatnak, hogy nagyon sok kedvezményt adunk a kisvállalkozóknak, és hiszünk is abban, hogy a kisvállalkozóknak teljesen más adórendszer kell és adórendszer segíti az ő fejlődésüket, mint a nagyvállalkozóknak.

Megpróbálom rövidre fogni. Csárdi Antal képviselő úr jelezte az áfacsökkentéseket. Itt hadd utaljak arra, hogy megtörténtek a célzott áfacsökkentések, ahol a kormány úgy látta, hogy van lehetőség erre, és van pozitív hozadéka annak, hogy ez az áfacsökkentés megtörténik, ott megtörtént. Gondoljunk a hústermékekre, a belsőségekre, a tej-, hal-, illetve tojástermékekre, itt megtörténtek ezek az áfacsökkentések. Azt hangsúlyozzuk azóta is, hogy áfacsökkentésre csak kifejezetten célzott intézkedésként szabad sort keríteni, hiszen az árakat nem az áfa mértéke befolyásolja. Az árakat elsősorban a kereslet-kínálat, a verseny, a nemzetközi pozíciók befolyásolják. Nagyon jól lehetett látni, hogy ha van egy áfacsökkentés, de azt követően jön egy madárinfluenza, akkor a tojás ára nem lefelé, hanem fölfelé fog menni. Ugyanígy, ha van egy aszályos év vagy egy jégkár, akkor áfamértéktől függetlenül a zöldségek ára fel fog menni, ez a piac működésének a logikája.

A pálinka kapcsán, tényleg nem húzva a szót, hiszen Font Sándor képviselő úr reagált rá, mivel itt személyesen meg voltam szólítva, hogy a kisfiamnak mit adok, almát vagy pálinkát, nyilván almát fogok adni, ez nem is kérdés. Hiszen nagyon fontos, hogy a pálinka esetében azt látni kell, hogy itt egy olyan nagyon magas minőségű italról beszélünk, összehasonlítva nézzük meg, hogy miből készül, mondjuk, egy whisky, vagy nézzük meg, miből készülnek más égetett szeszek, mondjuk, a vodka, és nézzük meg, hogy a pálinka miből készül. Azt kell látni, hogy ennek az előállítási költsége rendkívül magas. Azt is ebbe a vitába be lehetett volna hozni, hogy a pálinka egy rendkívül drága és rendkívül magas minőségű ital, tehát nem a pálinkához fognak nyúlni azok, akik a legolcsóbb alkoholt keresik, mert nem ez a legolcsóbb alkohol. Lehet, hogy ez a legmagasabb minőségű alkohol, de mindenesetre nem a legolcsóbb, tehát nem az 50 százalékos jövedékiadó-teher fogja esetleg befolyásolni a választást, hogy melyik terméket vegyék le a boltok polcairól.

A személyi kedvezmény kapcsán Varga-Damm Andreának csak jelzem, hogy 283 ezer fő vette igénybe ezt a személyi kedvezményt, ami eddig adókedvezmény volt, most pedig adóalap-kedvezmény, de összegében ugyanannyi előnyt nyújt az adózóknak, 24 milliárd forint értékben tudták igénybe venni legutóbb ezt a kedvezményt a magánszemélyek.

Szintén Hajdu képviselő úrnak jelzem, hogy jelezte, hogy a bevételi oldal nyilván majd módosulni fog, hiszen az önkormányzatok a költségvetésükben ezt a gépjárműadó-változtatást helyre kell hogy tegyék. Nem kell hogy módosuljon a költségvetésük, hiszen tavasszal el lett fogadva ez a módosítás, most kizárólag az adóigazgatási lába van elvarrva, tehát a bevételi lábát a tavaszi ülésszakban megismerhették, és a tavaszi ülésszakban elfogadott szabályok ismeretében tudják meghozni a költségvetésüket. Szintén elhangzott, hogy egy jelképes százalékért cserébe végezték ezt a munkát, 40 százalék volt a bevételnek az átengedett lába.

Két felszólalásban is felmerült, hogy az önkormányzati képviselők munkájával mi fog történni, ha ez a feladat átkerül az adóhatósághoz. Itt azt kell látni, hogy a gépjármű-adóztatás során két időpontban, mivel egy évben kétszer van egy olyan szakasz, amikor a kivetés és adózás miatt egy nagy összegű vagy nagy adminisztratív terhű munka hárul az önkormányzati dolgozókra, ezért tipikusan nincsen olyan önkormányzati dolgozó, aki csak gépjárműadóval foglalkozik. Ezt egy évben kétszer gyakorlatilag kampányszerűen kell végezni, ezért minden önkormányzati dolgozó meglátásunk szerint csak mentesül egy tehertől az év ezen két időszakában, de egyébként az ő munkájára más területen természetesen szükség van, és azt gondoljuk, hogy kapacitásokat tudunk ezzel felszabadítani, és az adóhatóságnak lesz feladata az, hogy ő kapacitásokat építsen ki, akik ebben az egy évben két alkalommal ezt a kampányszerű tevékenységet el tudják végezni.

Bencsik képviselő úrnak egy utolsó megjegyzés, ez már nem lesz ilyen technikai, az adózási rendszert bírálta és az adózási morált, hogy nem tesz érte semmit az adóhatóság, illetve hogy a magyar adómorál nem jó. Azt kell mondjam, hogy az elmúlt években, amióta én is testközelből figyelem az adóigazgatást, az adózási morál olyan szinten tudott javulni, amire még eddig nem volt példa az elmúlt évtizedekben, de mondhatnék hosszabb időtávot is. Ha csak az áfarést nézzük, ami az Európai Bizottság által is a leginkább elfogadott mérőszáma annak, hogy milyen egy országnak az adómorálja, 23 százalékról tudtunk lemenni 6 százalék környékére, 6,6 százalék környékére, ami azt jelenti, hogy az áfának a negyedét nem tudta beszedni Magyarország tíz évvel ezelőtt, most pedig az áfának a 6,6 százalékát nem tudjuk beszedni azért, mert ennyire fehéredett a magyar gazdaság. Tehát azt kell mondjam, hogy a gazdaság fehéredése, az adómorál javulása, az önkéntes jogkövetés bődületes adóbevétel-növekedést eredményezett, és ez a rendkívüli nagy adóbevétel-növekedés tette azt lehetővé, hogy egyébként adót tudjon csökkenteni a kormány, és az élőmunka terhének a csökkentését ez a fehéredés és önkéntes jogkövetés tudta megteremteni.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ezen a területen nincsen szégyenkeznivalónk, sőt rendkívül komoly eredményeket tudtunk felmutatni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)